Egy amerikai elnök, két magyar író és a görög mitológia egyik különös története is előkerül a mai nyolckérdéses műveltségi kvízben. A feladványok között földrajzi érdekesség, közmondás, geometriai kérdés és egy régi magyar foglalkozás is szerepel. Néhány válasz könnyűnek tűnhet, de vajon sikerül mind a nyolc kérdést hibátlanul megoldani?
November 5. és 7. között történészek, közéleti szereplők és kutatók részvételével rendezték meg a George Washington Symposiumot az egykori amerikai elnök Mount Vernon-i birtokán. A konferencia az Egyesült Államok függetlenségének 250. évfordulójához kapcsolódott, és többek között az amerikai alkotmányossággal, az elnöki intézmény történetével és a demokratikus kormányzással foglalkozott. Washington 1789-ben lett az Egyesült Államok első elnöke, és két cikluson keresztül töltötte be tisztségét.
A budapesti Kolibri Színház november 23-án és 24-én is műsorra tűzi az Örkény István írásaiból készült Egypercesek című előadást. A beavatószínházi produkció a groteszk irodalom világába vezeti be a nézőket, miközben a mai hírfogyasztás kérdéseire is reflektál. Örkény rövid, gyakran meghökkentő történetei a magyar prózairodalom különleges darabjai: néhány bekezdésben is képesek váratlan fordulatot és elgondolkodtató mondanivalót teremteni.
A görög mitológia szerint Narkisszosz rendkívüli szépségű ifjú volt, aki beleszeretett saját víztükörben megpillantott képmásába. Történetének egyik legismertebb változatában végül virággá változik. Nevéből származik a nárcizmus kifejezés, amelyet a hétköznapi nyelvben gyakran a túlzott önimádatra használnak. A mitológiai történet azonban ennél összetettebb: az önmagába forduló szerelem és az elérhetetlen vágy tragédiája is.
Örkény István Egyperces novellák című kötete 1968-ban jelent meg. Az írások jellegzetessége a tömörség, a groteszk látásmód és a hétköznapi helyzetek váratlan kifordítása. A cím nem azt jelenti, hogy minden novella pontosan egy perc alatt olvasható el, hanem a rövid, sűrített történetmesélésre utal. A művek közül több a magyar irodalomoktatásban is rendszeresen előkerül.
A pákászok a magyarországi mocsaras, lápos vidékek hagyományos gyűjtögető, halászó-vadászó életmódot folytató emberei voltak. A vizek és nádasok élővilágát jól ismerték, halat fogtak, madártojást, vízinövényeket és más hasznosítható természeti javakat gyűjtöttek. Megélhetésük szorosan kapcsolódott a vízjárta területekhez, amelyek jelentős része a folyószabályozások és lecsapolások során átalakult.
Mit jósol a Márton-napi időjárás november 11-én? A libacsont, a köd és a havazás is fontos szerepet kapott a régi népi megfigyelésekben.
Miért eszünk libát Márton-napon, november 11-én? Ismerd meg Szent Márton legendáját, a régi népszokásokat és az újbor hagyományát!