Ki találja ki Nyugat-Pannóniát?

2004.05.31. 14:25

A megye csak arra jó, hogy néhányan megéljenek belőle? Pannóniából hiányzik a független média? Győr mint gazdasági, Sopron mint kulturális központ? És Szombathely? Regionális fórumon jártunk Sopronban, okos embereket hallgattunk meg fontos kérdésekről.

Ki találja ki Nyugat-Pannóniát?

Az ISES Alapítvány és a most alakuló Találjuk ki (újra) Magyarországot Egyesület közös szervezésében kétnapos regionális fórumot tartottak pénteken és szombaton Sopronban olyan előadókkal, mint Lengyel László, Somody Imre, Manchin Róbert, Hankiss Elemér, Miszlivetz Ferenc és Márta István. És a sor korántsem teljes.

De lássuk időrendben, mit is hallottunk:

Délelőtt: Változatos és okos előadások

Érkezésünkkor a Pannonia Med Hotelben már javában folyt a pódiumbeszélgetés, Pogátsa Zoltán (ISES) éppen a jelenlegi nagy magyar valóságot ecsetelte, mely szerint kevesen beszélünk idegen nyelveket, nem használunk internetet, keveset költünk oktatásra, rossz egészségi állapotban vagyunk.

Dr. Rechnitzer János a Széchenyi Egyetem professzora elmondta, az egész magyar regionalizáció még igen kezdetleges. Sok új funkció jelenik meg, amit a jelenlegi megyerendszer már nem tud ellátni. Ennek ellenére a politika még nem nyúlt a megyerendszerhez. A jelenlegi berendezkedés több száz embernek munkát ad, kellemesen el lehet tölteni az időt, kocsit, laptopot lehet cserélgetni, szóval remekül meg lehet élni belőle. Kistérségi szinten jelenleg nyolc szereplő működik egymás mellett, mindegyik a maga kis funkcióját építgeti. Saját jövőképet kell kialakítani, és el kell kezdeni működtetni a regionális intézményrendszert - hangzott el.

A professzor szólt a bérmunkát adó multikról is. A bérmunka nem integratív ipar, már nyolc éve lehetett tudni, hogy ezek a cégek csak ideig-óráig maradnak. Ittlétük kevés tudást, energiát ad a városoknak.

A régióközpont vitáról szólva Rechnitzer professzor kijelentette: Mindig is Győr marad a régió gazdasági központja, szellemi, kulturális attitűdjét Soprontól sem lehet elvenni és Szombathely szerepét sem lehet elvitatni. (Az, hogy mi is lenne ez a szerep, arról nem hangzott el konkrétum – A szerk.)

Gilbert Fayl (Európai Bizottság, Brüsszel ) a térség EU-csatlakozással kapcsolatos lehetőségeiről beszélt. A CEIA Konzorcium alapító elnöke a határokon átnyúló projektek, a hálózatépítés jelentőségét emelte ki.

Szederné Kummer Mária a Zalai Falvakért Egyesület vezetője egy igen sikeres civil szervezet működését mutatta be, szó esett egy jól működő falugondnoki hálózatról és a zalai Polgármester-asszonyok Klubjáról is. Zalában 256 település 600 fő alatti, az egyesület ezekben szervezte meg a falugondnoki hálózatot, jelenleg 83 falugondnok részvételével. E hálózat mára már nem csak a szociális ellátásban, hanem a kulturális és közösségi fejlődésben is jelentős szerepet játszik.

Fűzfa Balázs (BDF) arról beszélt, hogy miközben azon keseregtünk, hogy nincs kapcsolat a régió egyes vidékei között, az jutott eszébe, hogy bár ő Kunszigeten született, ma Szombathelyen él, nyáron pedig zalai telefonokat használ. A 21. században a hálózatosodást az irodalom is segíti, hangzott el. Ottlik Géza kapcsán pedig Trieszt, Kőszeg, Bécs Sopron összefüggéseit elemezte az irodalmár.

Hans Göttel a burgenlandi Európa-ház vezetője szerint amikor Közép-Európáról beszélünk, inkább kulturális, mint politikai összetartozásra gondolunk. Gondolatmenetében arra mutatott rá, Pannóniában hiányoznak liberálisan gondolkodó emberek, civil társadalom, független médiák, vállalkozók.

Ifj. Bariska István a kőszegi Európa Ház Egyesület vezetőjeként arról beszélt, az a céljuk, hogy Kőszeget visszahelyezzék a térségi szerepbe. Kőszegen hamarosan egy európai egyetemi intézet alakulhat meg, 90 százalékos EU-finanszírozással.

Riegler Zsolt a Bormarketing Műhely Kht. működésével kapcsolatban arról beszélt, a határokat mindenekelőtt a fejekben kell ledönteni.

Nikolett Raidl az osztrák Regionális Fejlesztési Szövetség (REI) képviseletében Nyugat-Magyarország és Kelet-Ausztria közös gazdasági szerepét hangsúlyozta az Unión belül. Az együttműködés főbb területeinek a nyelvképzést, a kistérségi fejlesztést és a közös internet-projektek létrehozását jelölte meg. A már működő osztrák USIS (Iskolai Magyar Tanítás) program eredményességét bizonyítja, hogy fél év alatt 18 közép és 13 általános iskolában vezették be a magyar nyelvoktatást Ausztriában.

Délután: Fórum a régiónkat érintő kérdésekről

Az ebédszünet után Cafe Bloom – Európa Szalon címmel kötetlen beszélgetés kezdődött Hankiss Elemér moderálásával. A pódiumon Schaffer Erzsébet író, a Nők Lapja munkatársa, Szilágyi Tibor a Soproni Petőfi Színház igazgatója, Pogátsa Zoltán, Dr. Mészáros Károly a Nyugat-magyarországi Egyetem dékánja és Manchin Róbert, a Gallup Europe vezetője foglalt helyet.

SchafferE

Schaffer Erzsébet újságírói élményeiből építkezve néhány példán keresztül mutatta be, milyen fantasztikus a civil összefogás ereje, miként tud gyakran egy igen nehéz helyzetben lévő közösség is kilábalni a bajból egy-egy jó elképzelés megvalósításával. Példaként a zengői összefogást és a tiszaadonyi SOMA sajtgyártás történetét hozta fel.

Szilágyi Tibor egy sikeressé vált városi színház életét mutatta be, vezetése alatt az anyagi gondokkal küzdő intézmény ma már stabil gazdasági alapokon áll.

Szilagyi

Mészáros Károly professzor a négy karból (Székesfehérvár, Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron) álló egyetem kapcsán többek között a tradíciók megtartásának fontosságáról valamint a régiók egyetemeinek hatékony kutatási együttműködéséről beszélt.

Pogátsa Zoltán rámutatott, régiónk felsőoktatási szerkezete eltér az ország más területein működőtől, hiszen nem alakult ki egy nagy egyetemi központ, hanem elszórtan működnek intézmények. Véleménye szerint hálózati alapon kell és lehet megszervezni Nyugat-Pannónia felsőoktatását.


Manchin Róbert elmondta, az EU-tagállamok közül, ahol a központi hatalomban nem bíznak meg kellőképpen a régiók, ott saját magukat képviselik Brüsszelben, méghozzá igen sikeresen. Mintegy kétszáz régiós és városképviselet működik Brüsszelben jelenleg, egyenként 2-20 fő munkatárssal. Az irodák munkatársainak gyakorlatilag az a feladata, hogy eladják az adott régiót. Tény, hogy sokba kerül egy ilyen képviselet fenntartása (80-100 millió forint évente), ugyanakkor kimutatható, hogy pénzben kifejezve legalább a tízszeresét hozzák meg a fenntartási költségeknek.

Manchin Róbert kiemelte, ne arra készítsünk projekteket, hogy milyen pénzeket akarunk megszerezni, hanem keressünk működő dolgokat, és ezek fejlesztésében gondolkodjunk.



ALON-kommentár:
Az eredeti programban több szombathelyi felszólaló is jelezve volt szombatra, mint például Váradi Gábor (SZTV), Ács Zoltán (Szombathelyi Rádió), Szommer Ildikó (Savaria Karnevál igazgató), akiket láttunk is a rendezvényen, de mivel összevonták a szekciókat, nehezen volt követhető a forgatókönyv, ráadásul nekünk is véges volt a rendelkezésre álló időnk, így sajnos nem hallottuk őket.

Az egyik szünetben sikerült néhány szót váltanunk Rechnitzer professzorral, akinek a minap sikerült alaposan felkavarni a kedélyeket Győrben. Mi Szombathelyről kérdeztük. A professzor városunk két komoly problémájának a bérmunkát adó cégek kivonulását és az oktatásunk megrekedését gondolja. Véleménye szerint szükség lenne a helyi kisvállalkozások hatékonyabb támogatására is a városban.

Rátérve a régióközpont vitára, úgy nyilatkozott, ez valójában nem számít igazán, nem ennyire jelentős kérdés, ez egy hosszú távú átalakulás, nem kell tőle túlzottan félni.

HankissE

Sikerült néhány percre félrevonni Hankiss Elemért is, akit természetesen az újrainduló Találjuk ki Magyarországot! Mozgalomról kérdeztük. A professzor úgy értékelte, hosszú távon mindenképpen sikeres lehet a kezdeményezés, de elismerte, hosszú még az út addig, hogy a fejekben is megváltozzanak a dolgok. (Hankiss Elemér egy külön interjút ígért az ALON-nak, melyet, reméljük, a közeljövőben sikerül tető alá hoznunk.)

.