Magas rangú szombathelyi tisztek is csak találgatnak, mi lehet a szombathelyi laktanya bezárásának a valódi oka. A hadsereg mindig is jó volt ködösítésből.
Emlékszem, Nagyatádon annak idején Gergely hadnagy hetekig hajtott minket földegyengetés végett: Komoly volt az ügy, harckocsi út épült vagy valami ilyesmi. Ástunk, lapátoltunk, talicskáztunk két hétig a tűző napon. Majd elhagytuk a tökeinket, lábunk remegett a nap végére, szédültünk, izzadtunk, kilókat fogytunk. Aztán mikor úgy éreztük, majdnem kész, jött egy bazinagy dózer, s öt perc alatt átrendezte mindazt, amit mi vérverejtékkel kialakítottunk. Mikor megkérdeztük, akkor mi értelme volt a több mint két hét szívásnak, azt a választ kaptunk, a katona befogja a pofáját, teljesíti a parancsot, nem kérdez.
Sok minden változott Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben, de a hadsereg titkolódzásra – vagy eszetlenségre? - való hajlandósága a régi szép időket idézi.
Derült égből villámcsapásként került nyilvánosságra nemrég, hogy a honvédelmi minisztérium a haderőreform részeként a jelenlegi három kiképzőbázis - Tapolca, Szabadszállás, Szombathely - közül csak egyet tart meg: Tapolcát.
Persze jogában áll nyitni-csukni bármit, annyi év semmittevés után bizonyítania is illene végre, nemcsak a szöveg megy, hogy profi hadsereg, NATO-kompatibilitás, reform. Jöjjön hát, aminek jönnie kell.
A probléma a magyarázaton, vagyis a magyarázat hiányában van. Legegyszerűbb lenne, ha mondjuk prózai anyagi okokkal indokolható lenne a döntés. Szavunk nem lehetne, spórol a kormány, legalább itt, ha máshol úgyis kicsorog a pénz. Nem örülünk, de ez van.
De éppen ez az argumentum áll a leggyengébb lábakon. A szombathelyi kiképzőközpont az ország egyik legmodernebb laktanyája: 1975-ben épült , 3500 fő befogadására alkalmas, összkomfortos épület. Az itt szolgálatot teljesítők annak idején irigység tárgyai voltak, sőt, ez év májusban a honvédelmi miniszter román kollégájának még büszkén mutogatta a laktanyát, mint az ország egyik legmodernebb ilyen létesítményét, Ezzel szemben a tapolcai objektum rendkívül lepangott, komoly fejlesztést igénylő, elhanyagolt bázis. Egy rakás pénzbe fog kerülni a gatyába rázása. Pénzügyi magyarázat tehát kilőve.
Erkölcsileg mélyen helyteleníthető, de a realitásokat figyelembe véve kis hazánkban egyáltalán nem lenne meglepő a politikai magyarázat. A kormány ott segít hűséges fegyvertársain, ahol tud. Például Tapolcán. No, de ez sem igaz. Tapolcán fideszes vezetés kormányoz, Szombathelyen szocialista. Ez is zsákutca.
Biztos valami nagyon katonai van a háttérben, gondolhatnánk végül, de akárhogy studérolunk, egy kiképzőközpont esetében az istennek nem jut eszünkbe olyasmi, amit Szombathelyen nem lehetne csinálni, 100 kilométerrel odébb, Tapolcán meg igen. De nemcsak a mi reménytelenül civil agyunkban hiányzik a válasz. A szombathelyi tisztek sem tudnak értelmes okokat a megszűntetésre. Mellesleg – tudtunkkal - létezik egy magyar-szlovén-olasz közös dandár csapattest, amely számára kiváló állomáshely lehetne ez az ilyen szempontból földrajzilag is kedvező fekvésű laktanya. De ez már egy másik bizonytalan szál, csakúgy mint a leendő börtönről szóló felröppent hírek.
Aztán le lehetne zuhanyhíradó, mendemonda szintre vinni az okokat, egészen a legképtelenebb összeesküvés-elméletekig.
Nem kellene célszerűbb már valami értelmes magyarázattal előrukkolni?