A magyar piacon ma még hivatalosan nincsenek génkezelt élelmiszerek. De ami késik, nem múlik. Az Európai Unió egyelőre nagyon óvatos a géntechnológiával kifejlesztett élelmiszerek engedélyeztetésével kapcsolatban, több tagország is komoly aggályainak adott hangot.
Magyarországon eddig még senki sem kért engedélyt, hogy génkezelt portékája forgalomba kerüljön, ám a laborokban már folynak a kísérletek, s a végeredmény előbb-utóbb majd a hazai üzletekben is nyilván megjelenik.
Még ma sincs egyértelmű válasz arra, mennyire károsak az emberi szervezetre a táplálékul szolgáló génkezelt – a szakirodalomban genetically modified, azaz GM food-ként emlegetett - növények vagy állatok. Néhány európai ország, megkötésekkel bár, de beengedi az ilyen termékeket, a britek pedig 2005-től már ültetni is fognak ilyen növényeket. A genetikailag módosított mezőgazdasági termékek engedélyezését sok szakértő erősen vitatja, a politikusok a szokásos módon ködösítenek, és az sem elhanyagolandó szempont, hogy bivalyerős lobbi folyik a háttérben.
A génkezelt élelmiszerek egyik legismertebb szakértője egy magyar tudós. Pusztai Árpád, az MTA Biokémiai Intézetének volt a munkatársa, és 1956-ban vándorolt ki Nagy-Britanniába.
Pusztai a kilencvenes években a skóciai Rowett Research Institute kutatójaként géntechnikai vizsgálatokat végzett.
Világhírre akkor tett szert, amikor 1998 nyarán egy tévéműsorban ismertette, hogy vizsgálatai szerint a génkezelt élelmiszerrel táplált patkányok súlyos fejlődési, szervműködési és egyéb rendellenességeket mutattak. Azóta több szakértő egymásnak ellentmondóan nyilatkozott a témában.
Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a genetikailag módosított szójaliszt DNS-e a közönséges hamburgerből és a tejes desszertből bejutott az önként vállalkozó fogyasztók emésztőrendszerébe, kimutatták azokat a vastagbélben lakó baktériumokban.
Kevéssé megnyugtató azonban, hogy az ürülékükből már nem lehetett kimutatni: ez lehet annak a következménye is, hogy már felszívódott, és esetleg valahova máshova épült be.
Más kutatások szerint is a génkezelt szójában található transzgenikus DNS beépülhet az emberi szervezetbe, eljut a bélben lakó baktériumokhoz, átjuthat a bélfalon, bejuthat a véráramba, beépülhet a vér sejtjeibe, a májba, a lépbe, átjuthat a méhlepényen, beépülhet a magzatba.
Jelenleg Magyarországra 550-600 ezer tonna import szójadara kerül be évente. E behozatal - amelynél egyébként nincs korlátozás a génkezelt verzióra - ráadásul még tovább is növekedhet a húslisztek importtilalma miatt.
Pedig a génkezelt termények, mindenekelőtt a szója és a kukorica körül legalább akkora a felháborodás, mint a kergemarhakór ügyében. Sőt, ma már nem csupán Európában, hanem az óceán másik partján is.
A nagy biotechnológiai cégek pedig PR-kampányt indítottak. A DuPont, a Monsanto és a Novartis három év alatt 50 millió dollárt szán a fogyasztói aggodalmak eloszlatására. A tavaly tavasszal indult kampány eddig nem sok sikert hozott: csak a botrányok sokasodnak.
Pedig korántsem mindegy, hogy étkezés címén mi kerül a szervezetünkbe. Azaz vajon mekkora valószínűséggel „eredeti” génállományú az adott élelmiszer, és milyen gyakran kerül emésztőrendszerünkbe módosított fehérje vagy DNS? Nincs olyan amerikai, aki még ne evett volna génmódosított élelmiszert - mondják ottani szakértők. A tengerentúli cégek emellett elég sokat tesznek azért is, hogy a világ más tájain se legyen másképpen. Így aztán előszeretettel és tudatosan keverik a kétféle módszerrel termelt növényt: ma is vegyesen érkezik az európai kikötőkbe a módosított és a hagyományos szója, kukorica, burgonya.
Kapcsolódó anyag:
Műsajt: Mivel meg nem etetnek?