Schüssel és Medgyessy Szombathelyen

2003.09.27. 11:05

A hazai és nemzetközi sajtóban mérsékelt publicitást kapott a magyar és az osztrák kormányfő szombathelyi találkozója. A város számára azonban kétségtelenül rangot, önbizalmat jelenthet a csúcs, már csak azért is, mert az előző városvezetés alatt mértékadó politikus nem járt Szombathelyen.

Így kezdődött …

Schüssel és Medgyessy Szombathelyen

A nagy nap a Városháza előtt kezdődött. Az ünnepélyes fogadtatásnak nevezett valami néhány perces, minden másodpercében koreografált protokoll: vörös szőnyeg, katonazene, mesterlövészek a tetőn, bazinagy fekete Merdzsók, himnusz, gyerekek által átadott, majd visszaadott virág. Szombathely lakossága nem tolong. Érthető, péntek délelőtt más dolga van az embereknek, mint autóból kiszálló miniszterelnököket nézegessenek. Azért állnak pár százan a kordonnál, hogy gyér tapssal köszöntsék a két nagy embert, akik megeresztenek pár szabványmosolyt a sajtónak, majd bemennek a Városházába.

A hivatalos rész: A megbeszélések utáni sajtótájékoztató

Schüssel és Medgyessy Szombathelyen

Rendhagyó, formabontó találkozónak nevezte a tanácskozást felvezetőjében Medgyessy Péter, majd külön köszöntötte Wolfgang Schüssel osztrák kancellárt abból az alkalomból, hogy első szombathelyi látogatásán vesz részt. Ezután a kétoldalú együttműködésről és a hosszú évek óta kiváló kapcsolatokról beszélt a kormányfő, melyeket a jövőben is fenn kíván tartani Magyarország.

A tájékoztatón elhangzott, hogy Magyarország és Ausztria között magas szintű kereskedelmi kapcsolatok működnek. Az osztrák befektetések Magyarországon mintegy 3 milliárd euró értékűek, mintegy 200 közös cég működik jelenleg.

A megbeszéléseken a felek megállapodtak abban, hogy bátorítják a kistérségek közötti együttműködést, különösen a fa, bútor, elektronika, gépjárműipari beszállítások területén. Medgyessy Péter javasolta, hogy teremtsenek lehetőséget a magyarországi kamarák bemutatkozására Bécsben.

Szó esett a GYSEV tevékenységének bővítéséről is.

A miniszterelnök megerősítette, a kormány egyértelmű nemet mond a lignitbánya ügyére, ígérte, hogy Magyarország betartja az EU-engedélyeztetési eljárásokat, a községek állami segítséget kapnak rendezési terveik módosítására.

A kormányfő javasolta, hogy május 1-től személyi igazolvány elegendő legyen a határátlépéshez, ezt a kancellár nyitottan fogadta, de megállapodás még nincs ez ügyben.

A két ország közötti határátkelőkön fennálló áldatlan állapotokról is szó esett a tanácskozáson. Rövidtávon munkaszervezéssel, összehangolt munkával próbálnak némileg javítani a határátkelők helyzetén, s tervben van a soproni határátkelő bővítése, valamint a pinkamindszenti határátkelő kialakítása is.

Megállapodtak abban, hogy EU-csatlakozásunk új távlatokat nyit a térségi együttműködésben, ösztönzik az EU-t határmenti projektekhez kapcsolódó céltámogatási rendszer bevezetésére.

Schüssel kancellár a kis országok szoros együttműködésének fontosságáról és az erősebb érdekérvényesítés szükségességéről beszélt.

Elmondta, megnyugodva vette tudomásul Medgyessy egyértelmű szavait lignitügyben. A térségben a wellness-turizmust és az idegenforgalmat kívánják fejleszteni a határ túloldalán, és ez összeegyeztethetetlen egy bánya nyitásával.

A kancellár kérdésre válaszolva elmondta még: A határokon a torlódások igazán akkor fognak megszűnni majd, ha 2007-ben a schengeni egyezmény hatálya alá tartozik Magyarország is. Addig is lépéseket tesznek, hogy a helyzetet elviselhetőbbé tegyék, főleg, miután ez mindkét állam lakosainak kellemetlenségeket okoz.

Medgyessy Péter a témával kapcsolatban még hozzátette: Magyarország igyekszik a megadott időpont előtt teljesíteni a schengeni követelményeket, ami egyáltalán nem lehetetlen.

Séta a városban

Schüssel és Medgyessy Szombathelyen

A hivatalos tárgyalások után a két kormányfő a Wagner Udvarban ebédelt, majd rövid sétán vett részt a belvárosban fotósok és érdeklődők gyűrűjében. A séta érdekes színfoltja volt, hogy Schüssel váltott is néhány szót egy arra járó osztrák házaspárral. Mivel – információink szerint – magas rangú osztrák személyiség volt az illető, így nagy a valószínűsége, hogy korábbról is ismerték egymást, afféle véletlen összefutásról lehetett szó, mint amikor mi Oberwartban a szomszéddal találkozunk.

Ha rosszmájúak akarnánk lenni, azt mondanánk, ez a röpke epizód többet mond a két ország mindennapi kapcsolatáról, mint az egész sajtótájékoztató.

A séta után Schüssel hazahelikopterzett, Medgyessy pedig ment állomást avatni. De ez már egy másik történet.


ALON-kommentár:

Mivel Magyarország és Ausztria között a kapcsolat valóban felhőtlen, a tárgyalásoknak igazából nagy tétje nem volt. A sajtótájékoztatón elhangzott információdömping részletei és hangsúlyai az a képet rajzolták ki, hogy az osztrák fél a lignitbánya ügyét tartotta igazából fontosnak. Schüssel Burgenlandnak lobbizott, amikor a magyar miniszterelnökkel megígértette, hogy mindent megtesznek a bányanyitás ellen. Tudnunk kell, hogy nem pár osztrák faluról van itt szó, hanem egy egész – osztrák mércével elmaradott - tartományról, amely felemelkedését az idegenforgalomtól, a fürdőktől és borturizmustól várja. Az utóbbi években eurómilliókat fektettek ilyen jellegű projektekbe, s ezeket nullázná le egy közeli bánya és szénerőmű. Nyilván nem fogják hagyni, hogy néhány zavaros ügyletű magyar ezt megtegye.

Medgyessynek a személyivel történő határátlépés látszott elsődlegesnek. Ez valóban meggyorsítaná a két ország közötti átjárást, s nem utolsósorban politikai hozadéka is lehetne annak, ha mi magyarok úgy éreznénk, már csak egy szimbolikus határ választ el bennünket a jólét országaitól.

Ipkovich György polgármester az eseményt követően a városi televízióban arról beszélt, hogy a találkozó akkora reklámot jelent Szombathelynek, amelyre kevés lenne a város egyéves költségvetése. Tekintettel a média visszafogott érdeklődésére, ez erőteljes túlzás, az viszont mindenképpen a polgármester érdeme, hogy sikerült kilobbiznia, hogy a vasi megyeszékhely adjon helyet a csúcsnak. Valószínű nem kis munkába került ezt elérni, no meg az egészet megszervezni. Örüljünk hát neki, és becsüljük meg. Főleg annak fényében, hogy az előző városvezetés alatt mértékadó politikus gyakorlatilag nem tette be lábát Szombathelyre. Magyar sem.
.