Nem csoda, hogy szivacsként szívja fel az osztrák egészségügy a magyar dolgozókat: míg egyre több ápolóra, személyzetre lenne szükségük, addig az ottani iskolákban egyre többen fordulnak el hivatásuktól.
A Bécsi Ellenőrzési Hivatal tavaly év végén elkészített tanulmányából kiderül, hogy a város tizenkét egészségügyi képzést nyújtó intézményében a 2002-ben végző évfolyam diákjainak 26 százaléka hagyta abba az iskolát, míg az egy évvel később végzők között ez az arány már 42%-ra emelkedett.
A tanulmány arra nem tér ki, pontosan milyen szempontok motiválják a leendő ápolókat és ápolónőket, amikor tanulmányaik megszakítása mellett döntenek, ugyanakkor megállapítja, hogy a végzősök hetven százaléka nem tud elhelyezkedni a bécsi kórházakban és egészségügyi intézményekben.
Marianne Klicka, az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke szerint a jelenség Ausztria- és Európa-szerte megfigyelhető, így az osztrák főváros egészségügyi szakiskoláiban külön alkalmassági teszten esnek át a jelentkezők, hogy már a tanulmányok megkezdése előtt ki tudják szúrni, várhatóan ki nem fogja befejezni az iskolát.
A város 2003-ban egyébként külön programot indított, amelynek középpontjában a szakképzés áll, ennek azonban csak két év múlva érezhető majd a hatása.