Lidl kontra Tesco: A mi helyi háborúnk

A szombathelyi , hogy a nyitási akciók lecsengésével majd visszatérünk egy komolyabb ármustrára. Nos, most érkezett el az idő, hogy a „Mindig olcsó!” szlogen mögé nézzünk. A német diszkontlánc áruház árait a legnagyobb vetélytárséval, a Tescóéval hasonlítottuk össze. A legnagyobb vesztesnek a magyar élelmiszeripar tűnik.

A szombathelyi , hogy a nyitási akciók lecsengésével majd visszatérünk egy komolyabb ármustrára. Nos, most érkezett el az idő, hogy a „Mindig olcsó!” szlogen mögé nézzünk. A német diszkontlánc áruház árait a legnagyobb vetélytárséval, a Tescóéval hasonlítottuk össze. A legnagyobb vesztesnek a magyar élelmiszeripar tűnik.

A mi kis módszertanunkról

Az, hogy Magyarországon a fogyasztói árak szinte minden elemzői várakozást alulmúlnak, nem kis részben köszönhető annak a harcnak, ami a nagy élelmiszer-áruházláncok között dúl. Szombathelyen az árháború frontvonalában főleg a Tesco és a Lidl harcol a vásárlók kegyeiért. Először arra gondoltunk, hogy bevesszük az összehasonlításba a Metrót is, de mivel ott sok árut csak nagy tételben lehet vásárolni, elvetettük az ötletet. A többi áruházzal pedig azért lett volna igazságtalan az összehasonlítás (Interspar, Spar, Smatch) mert ők nem feltétlenül az alacsony árakkal igyekeznek megfogni a vásárlókat.

Miután mind a Tescóban, mind a Lidlben naponta változó árakkal kell számolni szinte minden termék esetében, úgy intéztük, hogy azonos napon végezzük el összehasonlító próbavásárlásunkat. A termékek kiválasztásánál első szempont volt, hogy beleférjenek egy átlagos családi bevásárlás keretébe. Az áruházak jellegéből kifolyólag nehéz volt ugyanolyan márkájú termékeket találni, de minden esetben arra törekedtünk, hogy hasonló minőségű – sőt összetételű - árukat hasonlítsunk össze.

A Lidl termékei csinosabbak

A Lidl polcain körülnézve némely ár már-már sokkolóan alacsonynak tűnik, és előfordul, hogy bevásárlásunk végeztével a számítottnál jóval alacsonyabb összeget fizetünk a vártnál. Az üzlet polcain ugyan nem az eddigi megszokott márkájú termékeket találjuk, ám a furcsa neveket hamar meg lehet szokni, és a közhiedelmekkel ellentétben – a tapasztalatokból és a feltüntetett összetételekből kiindulva – a termékek minőségére sem lehet panasz.

A cég jól használja ki azt a múlt rendszerből származtatható általános magyar vélekedést, amely szerint általában a külföldi termék jobb minőségű, és valljuk be, erre a gondolkodásra az utóbbi idők élelmiszerbotrányai még jócskán rá is segítettek. Kétségtelen tény az is, hogy a termékek csomagolása sokkal ízlésesebb a Lidl esetében. A Milbona nevű 1,5 százalékos tartós tej például azonos áron kerül a polcokra, mint a Tesco sajátmárkás ultrapasztőrözött teje, azonban míg az előbbi, műanyag kiöntővel ellátott dobozán zöld mezőn tehenek legelnek, addig a Tesco termékek egyenruhája inkább azt üzeni, hogy a termék leginkább az áruháznak „gazdaságos”.

Úgy tűnik, egyelőre a húsáruk frontján hasonló ár/minőség aránnyal találkozunk a két áruház polcain. Ismerőseim ugyan ódákat zengenek a Lidlben kapható juhbeles virsliről, ami azonban becsapós, mert ez az átlagosnál drágább termék, az azonos minőségű hústermékeket nagyjából azonos áron kínálják, mint a Tesco.

Nagy a harc gyümölcs fronton is. Újabban megfigyelhető, hogy a „stratégiai” gyümölcsök - mint ilyenkor télen a banán és a narancs - árai általában azonosak a két üzletben. A hét végén például azonos áron, 159 forintért lehetett banánt vásárolni mindkét áruházban. A Lidl gyümölcspultja viszont gusztusosabb.

A Tesco magyar terméket is forgalmaz

A Tesco mellett szól vastagon, hogy polcain magyar termékeket is árulnak, míg a Lidl gyakorlatilag kizárólag importárut forgalmaz. A kérdés az, hogy elvárható-e a magyar vásárlóktól, hogy pusztán hazafias megfontolásból tudatosan a magyar terméket válasszák. A választ két kisnyugdíjas a Lidl-parkolóban hallgatott beszélgetése adta meg, akik arról társalogtak, hogy jól tudják, ha ezeket a termékeket veszik, azzal a magyar élelmiszeripart, a magyar gazdálkodókat hozzák az eddiginél is nehezebb helyzetbe, de hát ha egyszer a cseh káposzta ennyivel olcsóbb…

Az igazi vesztes: a magyar élelmiszeripar

Az alábbi ártáblázatot nézve úgy tűnik, a versenyben pillanatnyilag a Tesco lépéshátrányban van, de azért nem kell félteni a brit multicéget. Komoly háttérrel rendelkezik, és nyilván megvannak a válaszaik a kihívásokra.

Egy bizonyos: ilyen agresszív árverseny mellett a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar, és a mezei magyar élelmiszer kisvállalkozások halálra vannak ítélve.

Árak és termékek

	Lidl	Tesco
Tej (tartós)	109.-	135.-
Tej ( normál)	117.-	115.-
Kenyér	89.-	69.-
Banán	159.-	159.-
Narancslé (100%)	99.-	199.-
Étolaj (napraforgó)	139.-	139.-
Finomliszt	45.-	45.-
Kristálycukor	179.-	189.-
Porcukor	135.-	135.-
Eper (250g)	199.-	229.-
Mangó (/db)	79.-	89.-
Szőlő	399.-	499.-
Narancs	115.-	115.-
Barackbefőtt	99.-	99.-
Csirkemellfilé	1500.-	1350.-
Pulykamellfilé	1200.-	997.-
Kinder Maxi csokoládé	119.-	129.-
Csirkemellsonka (10 dkg)	109.-	159.-
Táblás csokoládé (1000g)	99.-	125.-
Brokkoli (félkilós)	299.-	399.-

Korábban: Praktiker: Tényleg olcsóbb?