Őszi Vásár Szombathelyen: Gazdasági vészjelek

2003.10.12. 15:41

A Szombathelyi Őszi Vásár szerepe városunk életében évről-évre csökken. Az idén már olyan kevés cég vett részt a rendezvényen, hogy még a csarnokot sem sikerült megtölteni kiállítókkal. Mindez valószínűleg nem a szervezés hibáját jelzi, hanem a bajban levő helyi vállalkozások segélykiáltását.

Őszi Vásár Szombathelyen 2003

Szellősen elhelyezett pavilonok, néhány autókereskedő, szőrme, a szokásos edények, bóvlik és kürtőskalács jellemezte az idei felhozatalt. A bútorválaszték ellenben valamiért rendkívül széles volt. Ahogyan egyik barátom megjegyezte, annyi itt a fotel, hogy akár minden látogatónak jutna ülőhely.

A gazdasági propaganda és a valóság viszonyát jelzi, hogy az informatikát mindössze a Chello standja és a webcimek.hu internetes cégkatalógus képviselte.

A szabadtéri területen a szokásos, minden vásáron megtalálható gagyi-árusokon kívül mezőgazdasági kisgépeket, személyautókat és építőipari vállalkozások bemutatóit láttuk.

Őszi Vásár Szombathelyen 2003

A hátsó területen egy körhinta és egy jóformán üres sörsátor búsult.

A kiállítók mindössze harmada volt vasi vállalkozás, ami azért komoly jelzés. Néhányan a szervezésben látják az érdektelenség okát. Bizonyára ez is közrejátszott, de más vélemények szerint – és egyet kell értenem velük – ennél mélyebbek az okok: ez a vásár nagyon komolyan jelzi, milyen állapotban vannak ma a vállalkozások a Vas megyében.

Elég csak kicsit odafigyelni a sorozatos üzembezárásokra, arra, ahogyan a megyeszékhely belvárosában sorra tönkre mennek az üzletek. A vállalkozások nagy része a létéért küzd. Megjelentek a munkaerőpiacon a tönkrement vállalkozók, az anyagi gondokkal küzdő kisvállalkozások vezetői.

Őszi Vásár Szombathelyen 2003

Érthető, hogy ilyen helyzetben a cégeknek nem hogy vásári megjelenésre nem futja, hanem a működési költségekre sem könnyen.

A városszéli, profi marketinggel, megjelenő multik gyakorlatilag ledarálják a városban működő kiskereskedelmet. A helyi kisvállalkozások kirakatra tixózott, kézzel írott cetlikkel, fénymásolt szórólapokkal próbálják felvenni a versenyt az óriásplakátokon dömpingáron nyomuló városszéli nagyáruházakkal. A Tesco például szisztematikusan, árucsoportokra lebontva vág alá a még meglévő helyi kisboltoknak, olyan árakon kínálva termékeit, amelyek mélyen a beszerzési, előállítási ár alatt kell, hogy legyenek.

A vásárból hazafelé menet elmentünk az említett áruház mellett is. Tömve volt a parkoló.

Remélem, nem jön el az idő, mikor már a városszéli hipermarketek és a belvárosi kínai boltok határozzák meg városunk kereskedelmét. Ha így meg tovább, néhány év múlva a Szombathelyi Őszi Vásáron már csak ők fognak kiállítani. Szép lesz.

Át kellene gondolni. Talán még nem késő.
.