Sötét fellegek a főiskola felett

2005.04.07. 19:25

Az országgyűlés előtt álló felsőoktatási törvényben benne van, hogy sanyarú sors, akár a bezárás várhat a Berzsenyi Dániel Főiskolára – véli Sági József. A Fidesz szombathelyi országgyűlési képviselője a veszélyekről beszélt csütörtökön. Nem kommentálunk, de mégis.

Sági József


Az országgyűlés előtt lévő új felsőoktatási törvény tervezetéről tartott sajtótájékoztatót csütörtökön Sági József, a Fidesz MPP országgyűlési képviselője. A politikus szerint a tervezet jelenlegi formájában lényegesen leszűkíti a túlélés lehetőségét a BDF számára.

Az uniós normáknak megfelelően átalakul a felsőoktatási képzés Magyarországon is. Három szinten valósul meg a felsőoktatás, melynek elemei az alapképzés, a mesterképzés és a doktori képzés. Lényeges, hogy a törvény az intézmények számára feltételekhez köti a képzési szinteket, és ezek alapján dől el az is, mely felsőoktatási intézmény kaphat egyetemi rangot a jövőben.

Egyetem a jövőben csak olyan intézmény lehet, amelyik legalább két képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint legalább egy tudományterületen, két tudományágban vagy egy művészeti ágban doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény oktatóinak, kutatóinak legalább egyharmada tudományos fokozattal rendelkezik.

A felsőoktatási intézménynek az alap- és mesterképzés indítása, illetve a kar létesítéseelőtt be kell szereznie a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét. Jelen testület harminc tagból áll majd, melynek felét a rektori konferencia delegáltjai, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, valamint a kutatóintézetek képviselői alkotják. (Ez a BDF esetében azt jelenti, hogy jelentős ellenérdekkel kell megküzdeni.)

A fenntartási támogatást a képzésekben részvevők száma alapján határozzák meg. A törvény rendelkezik az intézmények megszüntetésének lehetőségéről is. Ezek alapján, ha három egymást követő évben a hallgatói létszám nem éri el a felvehető maximális hallgatóilétszám hetven százalékát, az intézmény bezárásáról dönthet a kormány.

Mindezek alapján Sági József úgy ítéli meg, hogy a törvény szellemében benne van, hogy a főiskolára sanyarú sors vár. Ez a tervezet de facto megkongatta a vészharangot a BDF felett, hiszen a várhatóan egyre csökkenő hallgatói szám mellett egy csupán alapképzést nyújtó főiskola nem vonzó a hallgatók számára. Ez pedig hosszú távon akár az intézmény bezárásához vezethet.

Ebben a helyzetben a képviselő már tárgyalt Gadányi Károly rektorral a lehetőségekről, és úgy tervezi, hétfőn Hankó Faragó Miklóssal is felveszi a kapcsolatot, egy közös módosító indítvány ügyében, amellyel azt kívánják elérni, hogy - miként a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem - a BDF is jogosult legyen az egyetem elnevezés használatára akkor is, ha csupán egy képzési területen jogosult mesterképzés folytatására.

Alon- nocomment: A tavasz folyamán, a felsőoktatási intézménybe voló jelentkezés időszakában a BDF honlapjára látogatókat egy popup-fogadta. Ilyen reklámablakokkal szokták a cégek és intézetek az éppen legfontosabb közlendőiket közzétenni. A BDF popupjában az intézmény három felsőfokú szakképzését reklámoztak hetekig, talán hónapokig. A helyzet annyiban változott, hogyha valaki most kattint oda, a popupban a BDF középfokú színészképzésére való jelentkezési lapját találja ott.

BDF: Vihar után, szélcsendben
Fórum a főiskoláért: Két út áll előttem





Szemelvények a felsőoktatási törvény tervezetéből:
11. §
(1) A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai:
a) az alapképzés,
b) a mesterképzés,
c) a doktori képzés.

18. §
(1) A felsőoktatási intézmény egyetem vagy főiskola lehet.
(3) Egyetem az a felsőoktatási intézmény, amelyik legalább két képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint legalább egy tudományterületen, két tudományágban vagyegy művészeti ágban doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény oktatóinak, kutatóinak legalább egyharmada tudományos fokozattal rendelkezik.

32. §
(5) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére.
(6) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető.

A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít.

(11) A Kormány határozza meg
a) az alap- és mesterképzés képzési területeit, képzési ágait, szakjait, az azokhoz rendeltkreditek számát, valamint az indítással összefüggő eljárási rendet, továbbá a külső, nem felsőoktatási intézményi keretek között folyó gyakorlati képzés képzési idejét,
c) a doktori fokozat megszerzésének feltételeit, a doktori iskola létesítésének eljárási rendjét, továbbá az egyes tudományterületekhez tartozó tudományágakat, amelyeken a doktori képzés folyhat

67. §
(1) Doktori képzésre az a felsőoktatási intézmény szerezhet jogosultságot, amelyikben mesterképzés folyik az adott tudományterületen vagy művészeti ágban.

106. §
(2) A felsőoktatási intézmény az alap- és mesterképzés indítása, illetve a kar létesítése előtt beszerzi a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét. Ha a szakértői véleményben foglaltakkal a felsőoktatási intézmény nem ért egyet, a regisztrációs központnál eljárást kezdeményezhet. A regisztrációs központ – a Magyar Akkreditációs Bizottság újabb szakértői véleményének beszerzése után – első fokon dönt. A regisztrációs központ a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleményéhez kötve van, ha az abban foglaltak az első fokú eljárást megelőző eljárásban készített szakértői véleménnyel megegyeznek. A regisztrációs központ határozata ellen benyújtott fellebbezést az oktatási miniszter bírálja el.

(3) A felsőoktatási intézmény a doktori iskola létesítése előtt beszerzi a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét. Ha a szakértői véleményben foglaltakkal a felsőoktatási intézmény nem ért egyet, az oktatási miniszternél eljárást kezdeményezhet. Az oktatási miniszter a Magyar Akkreditációs Bizottság újabb szakértői véleményének beszerzése után dönt első fokon. Az oktatási miniszter a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleményéhez kötve van.

111. §
(1) Magyar Akkreditációs Bizottságnak harminc tagja van. Tizenöt tagot delegál a Magyar Rektori Konferencia, három tagot a Magyar Tudományos Akadémia, öt tagot a kutatóintézetek, egy tagot az Országos Köznevelési Tanács, egy tagot az Országos Kisebbségi Bizottság, öt tagot a felsőoktatás működésében érdekelt kamarák és országos szakmai szervezetek. Nem lehet a Magyar Akkreditációs Bizottság tagja, aki a Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagja, rektor, irányító testület tagja vagy köztisztviselő. A Magyar Akkreditációs Bizottság tagjai közül megválasztja elnökét és más tisztségviselőit, valamint meghatározza működésének rendjét.

A pedagógusképzésre vonatkozó külön rendelkezések

145. §
(6) Tanári szakképzettség csak mesterképzésben szerezhető.
(7 ) A Kormány határozza meg a pedagógusképzésben az alap- és mesterképzés szakjait, továbbá a mesterképzés szakosodási rendszerének általános szabályait. Az oktatási miniszter rendeletben határozza meg a tanári mesterség képzési és kimeneti követelményeit.
(8) A Magyar Akkreditációs Bizottságban a pedagógusképzéssel kapcsolatosfeladatokat ellátó állandó szakmai és szakértői bizottság működik.

132. §
(2) A fenntartói támogatás az állami felsőoktatási intézmények fenntartási költségeihez járul hozzá. A fenntartói támogatást az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatói létszám, illetve a hallgatói létszámra számítható alkalmazotti létszám alapján kell elosztani.

37. §
(4) A fenntartó a felsőoktatási intézményt – az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül – a következő esetekben szüntetheti meg:

a) ha a felvételi eljárás három egymást követő évben sikertelen volt. E rendelkezés alkalmazásában sikertelen a felvételi eljárás, ha ennek következtében a felsőoktatási intézményben a hallgatói létszám adott évben nem éri el a felvehető maximális hallgatói létszám hetven százalékát;

53. §
(4) A mesterképzésre felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeret az adott évet megelőző harmadik évben megállapított új belépők létszámkeretének harmincöt százaléka. A doktori képzésre és a szakirányú továbbképzésre felvehetők létszámkerete a mesterképzésre felvehető létszámkeret tíz százaléka.

Átmeneti és vegyes rendelkezések
148. §
(5) A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem akkor is használhatja az egyetem elnevezést, ha egy képzési területen jogosult mesterképzés folytatására, valamint legalább egy tudományterületen doktori képzésre, illetve doktori fokozat odaítélésére.

1. számú melléklet a 2005. évi .... törvényhez
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEI

Állami egyetemek
Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest
Debreceni Egyetem, Debrecen
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
Kaposvári Egyetem, Kaposvár
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest
Magyar Iparművészeti Egyetem, Budapest
Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest
Miskolci Egyetem, Miskolc
Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron
Pécsi Tudományegyetem, Pécs
Semmelweis Egyetem, Budapest
Szegedi Tudományegyetem, Szeged
Szent István Egyetem, Gödöllő
Széchenyi István Egyetem, Győr
Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest
Veszprémi Egyetem, Veszprém
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest

Állami főiskolák
Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely
Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest
Budapesti Műszaki Főiskola, Budapest
Dunaújvárosi Főiskola, Dunaújváros
Eötvös József Főiskola, Baja
Eszterházy Károly Főiskola, Eger
Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös
Kecskeméti Főiskola, Kecskemét
Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest
Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza
Rendőrtiszti Főiskola, Budapest
Szolnoki Főiskola, Szolnok
Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas
.