Kiss Péter látogatása Szombathelyen

A fejlesztések jönnek?

A miniszter a sajtótájékoztatójának első részében áttekintette Szombathely és a környék leendő fejlesztéseit, megemlítve a várhatóan a 2007-2013-ig terjedő időszakban megépülő M9-es korridort és a regionális képzési bázist (TISZK).

A miniszter kiemelte: a fejlesztéseit minden városnak a meglévő földrajzi adottságaival összhangban kell terveznie.

A Nemzeti Fejlesztési Terv jelenleg is működő szakaszában a kormány felgyorsítja a kifizetéseket, és vállalja, hogy 25 százalék előleggel támogatja a projekteket – jelentette ki Kiss Péter, így a 2006-ig tartó szakaszban is mintegy 450 millió forint kifizetéséről hoztak döntést.

A miniszter úgy látja, már a most zajló „bemelegítő szakasz” majd minden önkormányzat életében hozott változást.

Az uniós példák azt bizonyítják, hogy általában akkor sikeres egy projekt, ha a pályázati pénz mellé odatesznek még legalább ugyanannyi saját erőt is, ebből a szempontból Vas megye támogatás-befogadóképessége igen jónak mondható.

Főiskola és lignit

A főiskola helyzetét a miniszter úgy értékelte, hogy az elfogadásra váró új oktatási törvény jó esélyt ad arra, hogy reális perspektívákat mutasson, világos utat jelöljön ki az intézmények számára, összhangban azok lehetőségeivel.

A térégi fejlesztésekkel kapcsolatban fontosnak tartotta kiemelni, hogy csak azok valósuljanak meg, amelyeket az ott élő emberek is akarnak, de az is fontos, hogy a településeknek legyen víziójuk a saját jövőjükről.

A lignitüggyel kapcsolatban Kiss Péter kijelentette: ha az érintett településeken az emberek kifejezik akaratukat, a kormány nem tehet mást, mint melléjük áll. Amit nem szeretnének az emberek, azt nem támogatja a kormány sem.

„Világos a kormány álláspontja” - hangzott el. „Nem engedélyezzük a térségben a lignitbánya alapítását, ha az érintett önkormányzatok ezt nem támogatják. Demokratikus országban élünk, az emberek akaratával és a kormány szándékával nem lehet a cégeknek szembemenni.”

Nem akarunk lignitbányát és nem lesz lignitbánya – kezdte mondandóját Hankó Faragó Miklós államtitkár is, - ez ügyben teljes a nézetazonosság, és minden jogi eszköz a rendelkezésre áll.

A Legfelsőbb Bíróság április 7-i határozatából egyértelműen következik, hogy az építésügyi szakhatóság csakis a települések hatályos rendezési tervével összhangban adhat ki állásfoglalást bányászati tevékenységhez, melybe beletartoznak a kutatófúrások is.

A Magyar Geológiai Társaság időközben felülvizsgálta a korábban kiadott szakvéleményét is, melynek értelmében a kutatófúrásokkal kapcsolatban benyújtott tervmódosítások ügyében észrevételt tennének.

Nem utaznak kavicsban

Újságírói kérdésre, mely szerint igaz lehet-e, hogy a területen valójában a jó teherbírású kavics lenne az igazi érték, a miniszter csak annyit mondott: „A mi pártunk kavics ügyben nem utazik.”

A jelenlévők szerint azonban egy esetleges kavicsbányászat nem okozna a térség egészének akkora károkat, mint azt egy lignitbánya nyitása jelentette volna. Ebben a kérdésben is az érintett önkormányzatok döntenek a jövőben.

Az mindenképpen érdekes, hogy a leginkább érintett és a demonstrációkat szervező Narda és Dozmat önkormányzata a mai napig nem módosította rendezési tervét, pedig ehhez számukra is rendelkezésre áll a kormányzat anyagi hozzájárulása.

A kormány álláspontja a Vas megyei lignitbányászattal kapcsolatban A kormány meg kívánja őrizni Vas megye természeti szépségét, a Pannon-táj egyedülálló értékeit: a Vas megyei borostyánkő-utat, a római kori régészeti emlékeket, a környék műemlékeit - a jáki apátságot, Dozmat és Vaskeresztes templomait. Meg kívánjuk védeni a jelentős turisztikai értéket képviselő tájat, az egészséges életmód szerelmeseit vonzó kerékpárutakat. Vas megye nyugati részén több millió tonna, külszíni fejtéssel kitermelhető lignit található. Ennek kutatását és kiaknázását, valamint egy hőerőmű építését vette tervbe 2001-ben a Nógrádszén Kft.. A beruházás hatására veszélybe kerülhet Szombathely és térsége páratlan szépségű környezete, több mint 100 ezer ember lakóhelye. A környezetromboló tervek erős ellenkezést váltottak ki az itt élő lakosság körében és a tájegység részét képező osztrák területeken is. Ezt mutatta az is, hogy Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlésének tiltakozásához csatlakozott Vas Megye Önkormányzata és az érintett települések is: Bucsu, Felsőcsatár, Horvátlövő, Ják, Nárai, Narda, Pernye, Pornóapáti, Sé, Torony, Vaskeresztes. A bányakutatás ellen szólaltak fel a határ mindkét oldalán működő civil szervezetek és magánszemélyek is. 2003. augusztus 30-án több tízezer ember tüntetett a lignitbányászat ellen. Ezt követően, szeptemberben a kormány megvizsgálta, hogy mekkora anyagi segítségre van szükségük az érintett önkormányzatoknak a bányászatot tiltó rendezési tervük elkészítéséhez. A települések polgármesterei 2004. március 19-én vehették át a szükséges 24,5 millió forintot. Egy demokráciában az érintetteknek kell határozniuk sorsukról: a fenntartható társadalom a teljes jogú egyénből és azok közösségeiből építkezik rendszerré. A döntéseket azok hozzák, akiknek az életére hatással lesz, így csökken a közvetettségből adódó tévedési lehetőségek száma, nő az érintettek szabadságérzete és tényleges beleszólása a közösség ügyeinek intézésébe. A bányanyitást nem célszerű központilag, törvénymódosítással megakadályozni, hanem a települések rendezési terveivel vagy egyes értékek helyi védelmével kell ezt megtenni. Az önkormányzatiság elve érvényesül, ha az érintettek területük hasznosításáról maguk hoznak döntést. A kormány álláspontja szerint ezért az Országos Területrendezési Tervben a terület védetté nyilvánítása nem ad valódi védelmet az ott élőknek, csak egy újabb hatósági eljárást iktat be a folyamatba. E törvény viszont lehetőséget ad arra, hogy egy önkormányzat közigazgatási területén rendezési tervében megakadályozza a bányászati tevékenységet. A község területén bánya csak akkor nyitható, illetve üzemeltethető, ha a szabályozási terv tartalmaz bányászatra szánt területet. Ennek hiányában bányatelek-alakítás, bányanyitás és az ezeket előkészítő munkák nem engedélyezhetők. A szabályozási tervben azok a községek, amelyek egyáltalán nem szeretnének bányát a területükön, nem jelölnek meg bányászatra szánt területet. Azok a községek, ahol működő bánya található, ennek területét jelölik meg bányászatra szánt területként. Így minden önkormányzat autonóm módon dönthet arról, hogy megengedi-e a bányászatot. Mindezt a Legfelsőbb Bíróság 2005. március 16-án született döntése is alátámasztja. Ez kimondja, hogy a lignitkutatásra vonatkozó, engedélyezéssel zárult eljárást meg kell ismételni, és az eljáró hatóságoknak figyelembe kell majd venniük a települések időközben elkészült rendezési terveit. A lignitbányászattal kapcsolatban a lakosság, a helyi közösségek és a kormány álláspontja évek óta következetes és egységes: senki nem akar lignitbányát létesíteni Vas megyében. A kormány a korszerű és környezetbarát energiatermelés mellett teszi le a voksát, csak olyan beruházások engedélyezésével ért egyet, amelyek csak feltétlenül szükséges mértékben, és a várt haszon arányában avatkoznak be a környezet természetes állapotaiba.