Az utóbbi évek egyik legellentmondásosabb bírósági ítélete, a körmendi gyermekgyilkosság ügyében újabb fejlemény történt. Strasbourgi kérésre az Igazságügyi Minisztériumnak most kommentálnia kell Tánczos Gábor ügyvédje által benyújtott kérelmet. Háttérinformációk.
A magyar kormány válaszának 2004. január 5-ig kell eljutnia a strasbourgi bírósághoz.
Höltzl Lipót helyettes államtitkár az MTI-nek elmondta, hogy elmondta, hogy a minisztérium először bekéri a büntetőeljárás iratait. Azok alapján válaszában rögzíti a tényeket, majd a magyar szabályozásnak a konkrét esetre vonatkozó részét, illetve a hasonló ügyekre vonatkozó strasbourgi esetjogot, ezt követően pedig megfogalmazza véleményét arról, hogy a magyar hatóságok eljárása sértette-e a Magyar Köztársaság által aláírt emberi jogi egyezményt vagy nem.
A strasbourgi bíróság arra kér választ a magyar államtól, hogy a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban sérült-e a kérelmező tisztességes eljáráshoz való joga azáltal, hogy a tárgyaláson nem hallgatták őt meg.
Mint emlékezetes, Tánczos Gábor ügyvédje Somos Zoltán a másodfokú ítélet kihirdetése után fordult az Eberi Jogok Európai Bíróságához, a fenti panasszal. Az ügyvéd a per más hibáira is hivatkozott, például arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság elutasította a védő által kért szakértő meghallgatását, amely - szerinte - perdöntő lett volna az ügyben.
Strasbourg malmai még magyar mércével mérve is lassan őrölnek. Valószínűleg évekre lesz szükség a végső döntéshez. A körmendi gyermekgyilkosság ügye ráadásul még csak a legelső, úgynevezett elfogadhatósági fázisban van. Az illetékesek a magyar kormány álláspontját megismerve még csak arról döntenek, Strasbourg egyáltalán hajlandó-e érdemben foglalkozni az üggyel.
Abban az esetben, ha a strasbourgi bíróság elmarasztalná Magyarországot, a kérelemtől függően kártérítést ítélhet meg Tánczos Gábornak, illetve a magyar jogrendszer lehetőséget biztosít a már jogerősen lezárt büntetőügy felülvizsgálatára is.
Az október 17-i Népszabadságban megjelent Somos Zoltán-nyilatkozat szerint az ügyvéd úgy véli, ha a jogsértés megállapítást nyer, kötelező lesz a perújrafelvétel.
ALON-háttér:
Kezdetektől fogva zavaros a nyugati határszélen nagy érdeklődéssel kísért ügy.
Tánczos Gábor 19 éves volt, amikor 1998-ban előzetes letartóztatásba helyezték azzal a váddal, hogy 1998. április 1-je délutánján megölte a 11 éves Zsófiát Körmenden - többször megütötte, majd torkát elvágta egy késsel. A fiatalember a nyomozás során beismerte tettét, ám a bíróság előtt már következetesen tagadta azt.
A Vas Megyei Bíróság 1999 márciusában első fokon bűnösnek találta a büntetlen előítéletű fiatalembert, ám a fellebbezés után a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet, s új eljárás lefolytatását írta elő. Az indoklások között volt egy írásszakértői véleményre való hivatkozás, mely szerint a beismerő vallomások kényszer hatása alatt születtek.
2001 februárjában ismét ítéletet hozott a Vas Megyei Bíróság. Elsőfokon 13 év szabadságvesztésre ítélte Tánczos Gábort. A verdikt egy cserép dísztárgyra alapult, amellyel Tánczos Gábor - a vád szerint - fejbe ütötte a kislányt. Az összetört cserép mikroszkopikus darabjait ugyanis megtalálták a vádlott ruházatán. A bűncselekmény eszközét - minden valószínűség szerint egy éles kést – azonban nem sikerült megtalálni, és nem tisztázódtak a bűncselekmény indítóokának motívumai sem. Továbbra is hiányoztak a tanúk.
Az elsőfokú ítélet kihirdetése után néhány nappal a vádlott nagyapja Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult segítségért. Szerinte ugyanis a bűnjeleket szabálytalanul kezelték, s valaki az unokája ruháját szándékosan vagy trehányságból beszennyezte.
Mindezek ellenére a Legfelsőbb Bíróság 2002. február 5-én helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Tánczos Gábort elájult az ítélethirdetés után, csakúgy, mint előtte már jó néhányszor a korábbi tárgyalások során.
Somos Zoltán és védence a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordult.
Az üggyel foglalkozók közül nagyon sokan kétségbe vonják mind a nyomozás, mind a jogi eljárás korrektségét. A megyében különböző pletykák keringenek a hajdani beismerő vallomás körülményeiről, s több – az ügy hátterét jobban ismerő - helyi ügyvéd is erősen kételkedik Tánczos Gábor bűnösségében.