A csökkenő példányszám nem csak magyar jelenség
Körülbelül egy évvel ezelőtt egy
terjedelmesebb írás keretében foglalkoztunk a nyomtatott sajtó csökkenő példányszámaival. Mivel világjelenségről van szó, ami ráadásul keményen húsba - illetve profitba - vágó, sokan és sokféleképpen próbálják menteni a menthetőt, de eddig – néhány szaklapot kivéve – nem nagyon sikerült megállítani a zuhanást.
Az USA-ban évi egy százalékkal csökken a napilapok példányszáma, és nagyjából ez a karcsúsodási ütem figyelhető meg az EU-ban is. Olykor több. A Hullámvadász médiaportál adatai szerint Franciaországban 1997 és 2003 között eltűnt az újságolvasók 12 százaléka, Németországban az utóbbi egy év alatt majdnem 3 százalékkal csökkent az eladott napilapok példányszáma. A Matesz (Magyar Terjesztés-Ellenőrző Szövetség) adatai szerint nálunk legalább ekkora gondban vannak az országos politikai napilapok. A Népszabadság olvasótábora újabb hatezer fővel lett kevesebb az elmúlt évben, míg a Magyar Nemzeté cirka ötezerrel. Az előbbi majdnem négy százalékot jelent, az utóbbi több mint hatot.
Már a bulvár sem a régi
Egy évvel korábban még úgy jellemeztük a helyzetet, hogy csak a bulvár megy. Valószínűleg ezért is tapasztalható, hogy a napilapok többsége egyre jobban beépíti tartalmába és külalakjába a bulvár-jellegzetességeket, gondoljunk csak a vidéki napilapok hátsó oldalára vagy a Népszabadság legutóbbi transzformációjára.
Idén viszont azt kell mondanunk, már a bulvár sem jelent biztos menedéket. Nemcsak a Népszabadság további esése jelzi a zsákutcát, hanem az is, hogy hosszú idők után megtorpant a magyar piacvezető napilap, a Blikk eladása is. A tavalyi 256 065-ról az idei 254 845-re történő esés még messze nem drámai, de nem sok jót ígér, főként ha hozzátesszük, hogy a trendeket mindig előre jelző Nagy-Britanniában a vezető bulvárlapok (The Sun, Mirror, Star) egy év alatt példányszámuk 6 százalékát veszítették el. Magyarországon a Story hetilap kemény 25 ezres példányszámcsökkenést volt kénytelen elviselni.
A jövő sem túl biztató
Az okokat tavaly hosszabban taglaltuk, most csak annyit tennénk hozzá, hogy a legújabb kutatási eredmények szerint a folyamat tovább fog gyorsulni. Ugyancsak a Hullámvadász közli annak a francia felmérésnek az adatait, mely szerint a mai fiataloknak, az úgynevezett internet-generációnak már csak 20 százaléka olvas napilapot, az eggyel idősebbnek, a Gorbacsov-generációnak 30 százaléka, a ’68-asoknak 40 százaléka és így tovább. A felmérést ismertető írás megjegyzi: aki 20 és 25 éves kora között nem szokik rá a napilap rendszeres olvasására, az már soha nem is teszi.
A régió napilapjai
Ehhez képest egész jól elvannak a régiónk megyei napilapjai, annyiban legalábbis, hogy az immár sok éve folytatódó éve néhány száz példányos csökkenés még mindig jobb, mint az országos átlag, a Kisalföld idei első negyedévi fellángolása pedig különösen figyelemre méltó. A relatív stabilitás valószínűleg abban keresendő, hogy a megyei napilapok olvasótábora derékhadát a kisebb településeken élők illetve az idősebb korosztály tagjai jelentik, akiknek várhatóan még jó pár évig fő tájékozódási forrás lesz a Vas Népe vagy a Zalai Hírlap.
A régió napilapjainak naponta értékesített példányai:
| 2004
első negyedév | 2004
második negyedév | 2004 harmadik negyedév | 2004 negyedik negyedév | 2005 első negyedév |
Vas Népe | 58 074 | 57 987 | 57 969 | 57 854 | 57 739 |
Zalai Hírlap | 57 654 | 57 390 | 57 212 | 57 144 | 56 972 |
Kisalföld | 78 513 | 78 356 | 78 012 | 77 893 | 78 599 |
(Forrás: Matesz)
Korábban:
Nyomtatott sajtó - Csökkenő példányszámok