

A Kámoni Arborétum a hetvenes évek derekáig tartó virágkora óta az elmaradt fejlesztések és a pénzhiány eredményeképpen fokozatos állagromláson ment keresztül - hangzott el csütörtökön Dr. Borovics Attila, a létesítményt üzemeltető ERTI igazgatójának előadásán. A helyzetet nehezíti, hogy ma az arborétumok finanszírozására nincs kialakult országos módszer.
A város és a megye közös összefogásának eredményeképpen most elmozdulni látszik a holtpontról az arborétum ügye, és ha az elképzelések valóra válnak, sikerülhet egy turisztikai célú attrakció fejlesztésébe fogni. A tervekhez a város és a megye is két-két millió forinttal járult hozzá.
A fejlesztés során az arborétum funkciói változnak majd, és részben eltolódnak az élményszerzés és az idegenforgalom, a turizmus irányába - a tudományos vetület megtartása mellett. Külföldi példák mutatják, hogy van érdeklődés az igényes kialakítású arborétumok iránt, Franciaországban például egyes ilyen növénykertekben 10 eurós belépődíjakat szednek, igaz, ott a fizetőképes kereslet is más, mint hazánkban.
Egy arborétum a hagyományos tudományos értékei mellett kiválóan alkalmas eszköze a fiatalok környezetvédelmi nevelésének, és felkeltheti a szebb, élhetőbb környezet iránti igényt – hangzott el.
Az arborétum jelenlegi bejárata nem alkalmas nagyobb számú látogató fogadására, nincs megfelelő méretű parkolója, ahol buszokkal is meg tudnak állni.
Nemrég kéthektárnyi újabb területet csatoltak az arborétumhoz, s ezzel lehetővé vált egy biztonságos, nagyobb területű parkoló és egy modern fogadóépület megépítésének lehetősége.
Első lépésben a tórendszer rekonstrukciójára kerül sor, melyet a kertépítészeti munkálatok követnek, majd kialakításra kerül az új, többfunkciós fogadóegység parkolóval, valamint sor kerül egy új Gyöngyös híd építésére is.
Természetesen a most bemutatott attraktív tervek egyelőre nyersanyagát képezik a későbbi fejlesztéseknek, melyeket a pályázati pénzekből, leginkább EU-s forrásokból kívánnak finanszírozni.
A Kámoni Arborétum története több mint 100 évre nyúlik vissza. A kezdeti főúri passzióból hamarosan országosan is elismert gyűjtemény lett. A történelmi viszontagságokat több-kevesebb veszteséggel túlélő, majd az ötvenes évektől látványos fejlődésnek induló kert lett később a fenyvesítési program tudományos bázisa. A tudományos kutatás eredményei, ma is létező kísérletek formájában tankönyvi példákká váltak. Mára az arborétum megmaradt mint országos, sőt nemzetközi hírű dendrológiai gyűjtemény, mely utazási célja nem csak a szűkebb erdész, kertész specialistáknak, hanem egyre inkább a műkedvelő igényes turista rétegeknek is.
A Kámoni Arborétum a természeti értékek védelmén és a tudományos, azon belül elsősorban a növénynemesítési, honosítási és genetikai kutatások, valamint kert- és tájépítészet, alkalmazott botanika területén jelentős szerepet tölt be. |
Az alábbi képeket a tervező, Derzsényi Attila bocsátotta rendelkezésünkre:


