Tánczos Gábor panaszát elutasította Strasbourg

A strasbourgi bíróság szerint teljesen rendben van a magyar ítélet

Újabb döntés született az utóbbi idők egyik legkülönösebb magyar büntetőperében, az úgynevezett körmendi gyermekgyilkosság ügyében.

Az m1 hétfő esti Kék Fény című adásában Kónya István, a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője részletesen beszélt az ügy jogi hátteréről. Elmondta, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróság megalapozatlanak találta és elutasította Tánczos Gábor panaszát, aki azért fordult még 2002-ben a szervezethez, mert szerinte a magyar bíróságok nem tisztességes eljárásban ítélték el. (Strasbourg egyébként nem foglal állást a jogerős ítéletek kapcsán, csak azt nézi, sérültek-e az emberi jogok.)

A kereset három jogsértést tett szóvá, amikor megtámadta az Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletét: a legfontosabb, hogy a vádlottnak nem volt lehetősége a Legfelsőbb Bíróság (LB) előtt vallomást tenni, ezenkívül nem hallgatott meg a testület egy szakértőt, és a védelem nem kapta meg a helyszíni szemléről készült videofelvétel másolatát.

A strasbourgi bíróság alaptalannak találta mind a három fent említett panaszt, így az egész keresetet elutasította.

Ez azt jelenti, valószínűleg végső pont került az ügyre, és a most hét éve börtönben ülő Tánczos Gábornak minimum további három évet kell rács mögött töltenie - ez után elméletben feltételesen szabadlábra lehet bocsátani.

Visszatekintés

Tánczos Gábort még 2002 februárjában ítélte jogerősen 13 évi fegyházra a Legfelsőbb Bíróság, mivel a fiatalember 1998-ban Körmenden brutálisan megölte az iskolából éppen hazaérkező 11 éves Zsófikát. A leányt – akinek a torka át volt vágva egy késsel – édesapja találta meg.

A gyilkosság idején 19 éves fiatalember úgy került a képbe, hogy a bűncselekmény utáni napon önként jelentkezett a rendőrségen tanúnak, mondván, gyanús hangokat halott a lépcsőházban, ahova barátját ment látogatni. A rendőrség nemsokára őt gyanúsította a bűncselekménnyel. Tánczos Gábor először bevallotta a gyilkosságot, majd a bíróság előtt már következetesen tagadta azt.

A folytatás még ennél is kacifántosabb. A Vas Megyei Bíróság 1999 márciusában első fokon bűnösnek találta a büntetlen előítéletű fiatalembert, ám a fellebbezés után a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet, s új eljárás lefolytatását írta elő. Az indoklások között volt egy írásszakértői véleményre való hivatkozás, mely szerint a beismerő vallomások kényszer hatása alatt születtek. Tánczos szintén azt mondta, a vallomásokra a rendőrök pszichikai erőszakkal vették rá.

2001 februárjában ismét ítéletet hozott a Vas Megyei Bíróság. Elsőfokon 13 év szabadságvesztésre ítélte Tánczos Gábort. A verdikt egy cserép dísztárgyon alapult, amellyel Tánczos Gábor - a vád szerint - fejbe ütötte a kislányt. Az összetört cserép mikroszkopikus darabjait ugyanis megtalálták a vádlott ruházatán. A bűncselekmény eszközét - minden valószínűség szerint egy éles kést – azonban nem sikerült megtalálni, és nem tisztázódtak a bűncselekmény indítóokának motívumai sem. Nincsenek tanúk, és a helyszínen nem találtak a gyanúsítottól származó DNS mintát sem.

Az elsőfokú ítélet kihirdetése után néhány nappal a vádlott nagyapja a legfőbb ügyészhez fordult segítségért, mondván, a bűnjeleket szabálytalanul kezelték, s valaki az unokája ruháját szándékosan vagy trehányságból beszennyezte.

Mindezek ellenére a Legfelsőbb Bíróság 2002. február 5-én helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Somos Zoltán védőügyvéd ezután fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz.

Tánczos szerint egy összesküvés áldozata lett – a rendőrség cáfol

A TV2 kedd reggeli Mokka műsorában egy börtöninterjú keretében Tánczos Gábor azt nyilatkozta, hogy összeesküvés áldozata lett. A rendőrség nyugtató és kábító injekciókat adott neki, és ezeknek hatása alatt írta vallomásait, amelyek a nyomozás aktuális állapotának megfelelően változtak, mindig úgy, ahogy a rendőrök akarták. Ha a rendőrség olyan szakvéleményt kapott, hogy cseréppel történt a bűncselekmény, akkor cserép szerepelt a vallomásában, később ez a nyomozás előrehaladtával késre változott. Az összeesküvésre pedig az utal, hogy őrizetbe vétele után Kuncze Gábor is megjelent a körmendi sajtótájékoztatón, és kitüntetésben és pénzjutalomban részesített mintegy negyven nyomozót. A rendőrségnek gyors eredményt kellett felmutatnia, és éppen őt találták meg.

Garamvölgyi László, a rendőrség kommunikációs igazgatója cáfolta és egyben mesének nevezte Tánczos Gábor vádjait. A vádlott írásbeli vallomásaiban például leírta a tett színhelyét, amit csak akkor tudhatott, ha ott járt, és az a „legenda” is megdőlt, hogy a barátjánál volt.