Kőszegi Várszínház 2005

Június – augusztus Toronyzene
Minden szombaton a 11.00 órás harangszó után a Hősök Tornyából
A Budaker Gusztáv Zeneiskola Rézfúvós együttese

Június 18. XVI. Ost-West Folkfesztivál
Jurisics vár
A Kőszegen megrendezésre kerülő Ost-West Folkfesztivál tizenhatodik alkalommal hoz jeles művészi értékeket a Jurisics-vár falai közé.
Az elmúlt 15 évben több száz hazai és külföldi együttes adott – akár európai mércével is mérve – kiemelkedő produkciókat a városnak, az országnak egyaránt.
Kora délután a Jurisics téren kerül sor a fiatal, amatőr együttesek, népdalénekesek, tánccsoportok bemutatkozására is. Erre az ország különböző városaiból, településeiből hívunk előadókat. A hat órakor kezdődő esti koncerteken érvényesül a „mindenből egy kicsit” elve. Sokféle műfaj és sokféle előadó, illetve együttes szerepel. Az Ost – West Folkfesztivál évek óta találkozási pontja az igényes folkzenét szerető embereknek.

Fellépő együttesek:
Szélkiáltó (megzenésített vers)
Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band (etno-jazz, világzene)
Muzsikás (magyar népzene)
Folkestra (világzene)

Belépőjegy: Felnőtt 2.000.- Diák: 1.500.-

Június 24-25-26. Utcaszínház
Jurisics tér

A kőszegi Utcaszínház történelmi színfalak közé varázsolja régmúlt idők hangulatát. A Jurisics tér – a legtöbb előadás helyszíne – régen piactér volt, ahol a vásárok alkalmával sűrűn megfordultak csepűrágók, vándor színtársulatok. Az épített környezet az óta szerencsére csak kis mértékben változott, így a mai utcaszínházi produkciók révén időutazás részesei lehetnek a nézők. Mintha szeretett városunk ilyenkor csak régi arcát mutatná: a becsületkasszák, a jóféle borozók és a rohanó világból kiszakadt csepűrágók visszahozzák a „békebeli” századokat.
Az előadásokra jellemző a kevés díszlet, a harsány előadásmód, a hangos közönségtoborzás a város utcáin.

Június 24. 17.00 óra – Langaléta Garabonciások: A nap és a hold elrablása
17.40 óra – Mesebolt bábszínház – Mesemondó csodaverkli

Június 25. 17.30 óra – Bukfenc csoport: Halló fiúk, helló lányok
18.00 óra – Soltis Színház: Csongor és Tünde

Június 26. 17.30 óra - Pittmann Márton Bábszínháza: Dr. Faust János
18.00 óra – BAB társulat óriásbábos előadása : Fenevadak

Július 1-2. (esőnap 3.) Noel Coward: Vidám kísértet
- valószínűtlen komédia 2 felvonásban –
Fordította: Réz Ádám

Szereplők:
Elvira: Hullan Zsuzsa
Charles: Kovács István
Ruth: Nyírő Bea
Madame Arcati: Hűvösvölgyi Ildikó
Dr. Bradman: Benkő Péter
Dr. Bradmanné: Szilvássy Annamária
Edith, szobalány: Kis Ramóna

Rendező: Cseke Péter
A Cummings házaspár békében él kis vidéki kastélyában. Egészen addig, míg egy rosszul sikerült szellemidéző szeánsz után a kastélyban reked Charles első feleségének szelleme, akit csak a férfi lát. Beszélgetnek, civódnak, flörtölnek. Charles második felesége számára úgy tűnik mintha férje részeg lenne, sőt hibbant. Így hát ők is alaposan összevesznek. A két asszony egyszerre határozza el magát a döntő lépésre...

2005. július 3., 20.30 óra, Jurisics tér HORTUS MUSICUS SINGERS
A koncert ingyenes, adományaikat a Sződligeti templomi orgona felállítása ,felépítése céljára köszönettel fogadja az énekegyüttes.
A Hortus Musicus Singers alakult 1986-ban Vácott, a Piarista templomban.
A kezdeti évek liturgikus szolgálatát követően az együttes egyre több bel és külföldi meghívást kapott fesztiválokra , kórusversenyekre és koncertekre.

Július 6. Szólt az ember – József Attila est
Jurisics vár (rossz idő esetén lovagterem)
Jordán Tamás és Sebő Ferenc műsora

Július 9. Kovács Kolos (Kossuth - díjas operaénekes) és Teleki Miklós orgonaművész hangversenye
Jézus Szíve Templom

A tavalyi évben nagy sikert aratott Teleki Miklós orgonaművész idén Kovács Kolos Kossuth-díjas operaénekessel ad koncertet. Hangversenyük helyszínéül a csodálatos Jézus Szíve templomot választották.

Július 10. Haydn Vonósnégyes szerenád koncertje
Jurisics vár toronyudvar
A Haydn vonósnégyes 1982-ben alakult. Az Országos Filharmónia /ma: Nemzeti Filharmónia/ 1986-ban kategorizálta. A kvartett ekkor vette fel a HAYDN VONÓSNÉGYES nevet. Az együttes rendszeresen szerepel Kőszegen, évente visszatérő szereplői a fertődi Esterházy-, és a keszthelyi Festetics-kastély koncertsorozatainak. Hazai fellépéseik mellett koncerteztek Szlovákiában, Horvátországban, valamint több alkalommal Ausztriában és Németországban. Repertoárjukon elsősorban klasszikus szerzők /J. Haydn, W. A. Mozart, L. van Beethoven, F. Schubert, A. Dvorak/ művei, vonósnégyesei, valamint különböző szerzők szórakoztató, nemegyszer humoros karakterdarabjai is megtalálhatók.

Az együttes tagjai:
Gellén Lászlóné - I. hegedű
Deák György - II. hegedű
Ágotha Zoltán - mélyhegedű
Orosz Sándor - gordonka

Július 15-16-17. Gogol: Háztűznéző Fordította: Morcsányi Géza
21-22-23-24.
A Kőszegi Várszínház bemutatója

Végső soron csak meg kell nősülni - jelenti ki Podkoljoszin, hivatalnok, udvari tanácsos, Gogol komédiájának hőse, hosszas töprengés után. Igen, ő is tudja, hogy ez a boldogság záloga, a barátja is mondja neki (márpedig ő nős ember!), a házasságszerző asszony is prezentálja a megfelelő menyasszonyt, s lám, még négy másik kérő is versenybe száll a lány kezéért: hogyne, mindenki nősülni akar, mindenki boldog akar lenni. Igen, de azért mégse lehet, hogy az ember csak úgy, megfontolatlanul fejest ugorjon egy házasságba, ez is nyilvánvaló, nem? Így hát Iván Kuzmics lelkesül és visszakozik, rajong és kiábrándul, dönt és habozik, akar és nem akar. És a leendő ara is: siratja ugyan a tovatűnő leányéveket, de legszívesebben már az öt kérőből gyúrná össze majdani urát: az egyiknek a szeme alá odarakná a másiknak az orrát, a harmadiknak a vidám természetét, csak hogy ott álljon már előtte a nagy Ő, és ő is boldog lehessen végre. Ilyen szörnyű víg ez a komédia. Feljegyezték, hogy amikor Gogol fölolvasta a Háztűznéző-t, minden szerepet el is játszott, az utolsó mondathoz mindig csúfondáros grimaszt vágott és füttyentett egy nagyot. Mintha azt üzenné: Háztűznéző, avagy ki fütyül a végén? A darabot Kérők címmel 1833-ban írta Gogol, majd többször átdolgozta. Először Szentpéterváron mutatták be 1842-ben, néhány hónappal később a moszkvai Nagyszínház is műsorra tűzte. Ezt követően sokáig nem játszották, majd újra "felfedezték".
Az elmúlt évtizedekben a magyar színházak egész sora - Vígszínház, Debrecen, Kaposvár, Pécs, Szeged, Kecskemét, Radnóti Színház, stb. - mutatta be Gogol sokarcú játékát. Ezekhez csatlakozik immáron Kőszeg is, ahol a már tősgyökeresnek számító színészek a legfőbb biztosítékai annak, hogy kiderüljön, bárhol és bármikor élünk, nem változunk, minél inkább igyekszünk komolyan viselkedni, annál inkább nevetséges helyzetekbe sodródunk.

Agafja Tyihonovna: Bognár Anna
Arina Pantyelejmonova, a nagynénje. Egri Márta
Fjokla Ivanovna: Söptei Andrea
Podkoljoszin: Epres Attila
Kocskarjov a barátja: Mertz Tibor
Galuska, gondnok: Spindler Béla
Anucskin, gyalogsági tiszt: Bezerédi Zoltán
Csocsalov, tengerész: Hollósi Frigyes
Dunyaska: Kiss Ágnes
Sztarikov, boltos: Gáspár Tibor
Sztyepán, Podkoljoszin szolgája: Marton Róbert

Dramaturg: Lőkös Ildikó
Díszlet: Csanádi Judit
Jelmez: Cselényi Nóra
Rendező: Jordán Tamás

Július 19. PIKÁNS ZSOLTÁR – Mezei Mária válogatott válaszai
Szereplők:
A színésznő: Pápai Erika
Az újságíró: Szigethy Gábor
A muzsikus: Zádori László
Rendező: Szigethy Gábor

Színpadon, szószéken, cirkuszban, éjszakai lokálban, Sárospatak ódon várudvarán: Mezei Mária egy életen át hirdette az igazságot. Az igazságát! Játszott veretes tragédiát, könnyed komédiát, buja bohózatot, szívrepesztő drámát, érzelgős operettet, énekelt kuplét, sanzont, zsoltárt, magyar nótát, népdalt… Színésznő volt a 20. században. Magyar színésznő.
Pápai Erika színésznő a 20. század végén. Magyar színésznő. Mezei Mária szavait idézi, dalait énekli, sorsát éli a színpadon: színésznő sorsot szeretne vallani.
A darab érdekessége, hogy az előadás Mezei Mária eredeti ruháiban játszódik!

Július 28. Azt meséld el Pista!
Örkény István az életéről mesél
Előadja: Mácsai Pál

Július 30-31. (esőnap aug. 1.) Tamási Áron: Vitéz lélek
A Gyulai Várszínház és az Esztergomi Várszínház közös produkciója
A vitéz lélek előadása szép, de embert próbáló feladat: egy kis székely világot kell elénk tárni. Olyan figurákat, akik a mai ember számára már-már egzotikusnak hatnak természetszeretettükkel, naiv bölcsességükkel, csavaros humorukkal. Pedig ez sem tökéletes világ: a gyarlóság, kisszerűség ezt is kikezdi. Itt is szükség van „egy tiszta lélekre”, aki a többiek számára utat mutat, aki segít magukba nézni. És ahol erő elgyengül, ott szükség van a csodára is. Tamási darabja az a csodát mutatja be, ahogy a kisember a katasztrófák közepette is képes talpra állni, magára találni. De a kalandok nem csak a lélekben játszódnak le, a Vitéz lélek „krimitörténet” is: egy nyomasztó, múltbéli titok kinyomozása.

Szereposztás:
Balla Péter Őze Áron
Lázár Szakácsi Sándor
Ambrus Horváth Sándor
Boróka Botos Éva
Nikita Koncz Gábor
Sári, a felesége Nagy Anna
Kristóf Bede Fazekas Szabolcs
Rozáli, a felesége Ruttkay Laura
Panna Vasvári Emese
Csorba Dengyel Iván
Büllents Kisfalussy Bálint
Cigány Keresztes Sándor

Rendező: Eperjes Károly
Dramaturg: Deres Péter
Irodalmi munkatárs Kulcsár Edit
Zene: Csík János
Díszlet-jelmez: Libor Katalin
Rendező asszisztens: Hajdinák Judit

Augusztus 5-6. (esőnap 7.) Lehár: Vígözvegy
- operett 2 felvonásban -
Pontevedro államkincstára koldusbotra jutott, ám mégis káprázatos estélyt rendeznek, ahol megjelenik Glavari Hanna, a szép, fiatal és vagyonos özvegy is. Zéta nagykövetnek ekkor remek ötlete támad. A gazdag özvegyet és Danilo követségi titkárt össze kell hozni, s a házasság megmentheti az eladósodott Pontevedrót ...
Szereplők:
Glavari Hanna: Csonka Zsuzsa
Danilo: Bardóczy Attila
Zéta: Németh Gábor
Nyegus: Szirtes Gábor
Rossillon: Vadász Zsolt
Valancienne: Vásári Mónika
Olga: Oszvald Marika
St. Briosch: Bozsó József

Közreműködnek a Magyar Állami Operaház énekesei, az Operettszív tánckar, a Duetto Kamarazenekar

Rendezte: Bozsó József

Augusztus 12-14. (esőnap 15.) Giuseppe Verdi: Rigoletto
A Kőszegi Várszínház bemutatója - Az opera koncertszerű bemutatása
Jurisics vár
A dalmű rövid előjátéka a cselekmény döntő mozzanatát, Monterone átkát és az ebből fakadó tragédiát vetíti előre. Mantua hercegi palotájának díszes báltermében vagyunk. Az udvar méltóságai sétálgatva járnak fel és alá, apródok jönnek, mennek, a szomszédos teremben táncolnak. Mantua hercege, ez a léhűtő, kéjenc fiatalember, semmiféle erkölcsi gátlást nem ismer, pazarló, kicsapongó életének egyetlen gondja az, hogy minél több nőt hódítson meg. Ez vezeti "uralkodásának" minden mozzanatát. Amikor egyik udvaroncának kíséretében a színpadra lép, éppen azt meséli el, hogy miként óhajtja meghódítani legújabb kiszemelt áldozatát, egy ismeretlen gyönyörű fiatal leányt. Ez a tervezgetése azonban nem zavarja abban, hogy közben egy másik udvaroncának, Ceprano grófnak feleségére is kivesse hálóját. Egyik vagy másik nő, mindegy a hercegnek... A herceg udvari bolondja, kalandjainak hű segítőtársa, a púpos Rigoletto gúnyt űz a féltékeny Cepranóból, sőt, azt tanácsolja urának, hogy a grófot tegye el láb alól. A bál már-már forrongó hangulatát még jobban felszítja az ősz Monterone megjelenése: az ő leányát is meggyalázta a herceg. Rigoletto annyira felbőszíti gúnyolódásával, hogy a herceget is, Rigolettót is megátkozza... A hercegi palotában. Udvaroncaitól itt tudja meg a herceg, hogy Gildát idehozták; boldog izgalommal rohan hozzá. Ezalatt Rigoletto, fájdalmát a szokásos bohócmókák mögé rejtve, a palota minden zugát felkutatja eltűnt lánya után. Tudja, érzi, hogy lányát a gyűlölt udvaroncok csak ide hozhatták. A "jó tréfán" kacagó udvar előtt felfedi, hogy az elrabolt Gilda nem szeretője, hanem a lánya, majd fájdalmának önkívületében nekiront az udvaronc seregnek. A meggyalázott Gilda kétségbeesve omlik atyja karjai közé, aki sírva vigasztalja szerencsétlen leányát. A színen keresztül megy a vérpadra Monterone gróf; utolsó szavai feloldozzák a léha, kéjenc herceget átka alól. Rigoletto véres bosszút esküszik lánya megrontója ellen...
Főbb szerepekben: Massányi Viktor, Kóbor Tamás, Gábor Géza, Kuncz László, Keszei
Borbála, Mester Viktória
Urak és hölgyek. Apródok. Alabárdosok Berzsenyi Dániel Főiskola Vegyeskara
Közreműködik a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar és Kőszeg Város Fúvószenekara
Asszisztensek: Csákovics Lajos, Pál Judit, Zalánki Rita
Rendező-karmester: Pál Tamás

Augusztus 14. 11.00 óra Camerata Pannonica kamarazenekar hangversenye
Jurisics vár lovagterme

Műsor:

Glinka Michael Ruszlán és Ludmilla – nyitány
Bruch Max Kol Nidrei Csellóra és zenekarra
Bartók Béla Magyar képek

Schredl Karlheinz Kőszegi képek
Prokofjev Sergej Romeo és Júlia – szvit I-II tétel

Vezényel: Kebéra Walter (Bécs)
Szólista: Bosch Christian (Bécs)

Az évad ideje alatt, a színházi előadások próbaidőszakában, illetve mikor egyéb előadások nem lesznek, a Budaker Gusztáv Zeneiskola tanulói és kőszegi amatőr csoportok KIS ESTI ZENE címmel tartanak térzenéket a Jurisics téren.