A központban a napenergia

„A jövő energiái” címmel kétnapos osztrák-magyar szimpózium zajlott a hétvégén a Puskás Tivadar Szakközépiskolában. Az ALON jelen volt a megnyitón, majd utána kérdéseivel megkereste dr. Fűzfa Balázs főiskolai tanárt és büszke napkollektor-tulajdonost, hogy számoljon be a szerkezet működése közben szerzett gyakorlati tapasztalatairól. Az irodalomtörténész szerint Szombathely akár a napkollektorok városa is lehetne.

A Puskás és a napenergia

A konferencia pénteki megnyitóján először Rudolf Jauschowetz napenergia szakértő és a napenergia hasznosításának úttörője üdvözölte a jelenlévőket, majd átadta a szót Balogh Gabriellának, a Puskás Tivadar Szakközépiskola igazgatónőjének, aki bemutatta az általa vezetett iskolát az 1883-ban alapított jogelődjétől napjainkig.

Mint legfontosabb kapocs a jelen konferenciához, hamar felmerült Németh István, a szakközépiskola korábbi, azóta elhunyt igazgatójának a neve. Gyakorlatilag ő volt az, aki Rudolf Jauschowetz-cel, az osztrák pinkafeldi Solarzentrum vezetőjével tető alá hozták a magyarországi Solateur-képzést. Első benyújtott PHARE-pályázatuk sikertelenségén nem törtek le, hanem újra pályáztak, hogy másodszor aztán nyerjenek.

A pályázat két konferencia rendezését írja elő, a tavalyit és az ideit. Ennek során a népszerűsítésen túl a szakemberek találkoznak, programok és továbbképzések zajlanak. A pályázat egy úgynevezett Solarlabor építését is magába foglal, amelynek a megvalósítása október végére várhatóan befejeződik. Szintén ide tartozik egy 12 főből álló csoport képzése is Solar-, azaz napelemszerelő szakmunkássá.

Távlati céljuk – mondta az igazgatónő – a képzés akkreditálása OKJ-s képzéssé. Hozzátéve, hogy számukra „nonszensz, hogy egy iskolának, ami évtizedek óta szakképzéssel foglalkozik, ahhoz, hogy felnőtt képzésre szakképezzen, súlyos pénzeket kelljen fizetnie a program és az iskola akkreditálására”. Globálisabb törekvésük – tette hozzá zárásul –, hogy függetlenítsék magukat a fosszilis energiáktól és lecseréljék őket energiatakarékos rendszerekre, illetve megújuló energiaforrásokra, mint többek között a szél és a napenergia.

A politikusok is lelkesednek az ötletért

Markó Péter, Vas megye közgyűlésének elnöke a köszöntőjében –, azon túl, hogy a részt vétele okán örömét fejezi ki, felemlítette a konferenciával egy időben, Veszprémben zajló bírósági tárgyalást. Annak témája ugyanis a megyét is veszélyeztető lignitbánya ügye. Míg egyesek nem tudnak egy 19. századi technikától és energiaforrástól másfelé tekinteni, addig Vas megyében megelégedéssel tapasztalja a mostanihoz hasonló kezdeményezések láttán, hogy a jelenlévők a jövő felé tekintenek – hangzott el.

Ipkovich György, Szombathely polgármestere szerint a Puskás Tivadar Szakközépiskolát megfelel az általa támasztott három kívánalomnak. Olyan szakmát ad a diákjai kezébe, ami gazdasági szükségszerűségen alapul, azaz használható, kihasználja a földrajzi adottságokat és a tudásukkal olyan tevékenységet szolgálnak, ami kapcsolatban van a megújuló energiákkal.

A megnyitón szintén jelen levő Kovács Vince, Vas Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke különösen a magas olajárak miatt tartja fontosnak a megújuló energiák mind népszerűsítését, elterjesztését.

Hogyan működik egy napkollektoros ház?

A fenti rendezvény eszünkbe juttatta, hogy néhány hónappal ezelőtt Dr. Fűzfa Balázs, az ismert szombathelyi irodalomtörténész egy beszélgetés során azt a könnyelmű kijelentést tette, hogy családi házába napkollektorokat szerelt, és szívesen beszámol majd a tapasztalatokról. Azzal valószínűleg nem számolt, hogy kérdéseinkkel majd egy békességes vasárnap délután zaklatjuk.

Miért döntöttetek a napkollektorok mellett?

Mert Magyarország területére egy év alatt 400-szor több napenergia érkezik, mint az ország teljes éves energiafelhasználása

- Miről is van szó műszakilag?

- Egy olyan rendszerről, amely egyesíti magában a központi gázfűtés és a vegyes kazános fűtés, illetve a napkollektoros energiatermelés előnyeit. Lényegében a nap vezérli a rendszert – a vegyes kazánt kivéve, melyet a hagyományos módon kell üzemeltetni, megtermelt felesleges energiáját azonban a Nap melegét tároló, 650 literes puffertartály ugyanúgy „konzerválja”, mint a Napét, s „előveszi”, amikor szükséges. Ha nem süt a Nap sem, és nincs begyújtva a vegyes kazán sem, akkor kapcsol be a gázkazán. Az említett kombitartályban egy hőcserélős rendszer állítja elő a „Napvizet” (így hívjuk a családban), vagyis a kollektorban keringő fagyálló folyadék melegíti föl a használati meleg vizet, illetve a fűtővizet. A mi „törpe” rendszerünk (mindössze 5 m2 a kollektorfelület) a használati meleg víznek várhatóan 70-80 százalékát biztosítja egy évben, a fűtési energiának pedig körülbelül 20-30 százalékát.

- Mekkora költsége egy ilyen rendszernek? Mikorra térül meg egy ilyen beruházás?

- Ilyesmit az ember elsősorban elvből, illetve a gyerekeinek csinál. A rendszer 15-20 évig különösebb karbantartás vagy további befektetés nélkül működik, s a rohamosan emelkedő energiaárak mellett „sajnos” egyre gyorsabban meg is térül – úgy gondolom, körülbelül 10-12 év alatt. Minket azonban tényleg nem ez érdekelt elsősorban, hanem az energiatakarékos és környezettudatos gondolkodás. Nagyon leegyszerűsítve így vetettem föl a dilemmát feleségemnek és gyerekeimnek: cseréljük újra az autót, vagy építsünk napkollektoros rendszert?

Természetesen nem maga a kollektor kerül körülbelül a legolcsóbb magyarországi új autók árába, hanem az egész rendszer tartállyal, vezérléssel, csövezéssel s a belefektetett munkával együtt. Egyszerű, a vizet előmelegítő rendszert már 500-800 ezer forintért is kínálnak a különböző szolárcégek. Sajnos azonban még ez az ár sem versenyezhet az agyontámogatott gázárrendszerrel addig, amíg egy – látszólag korszerű! – gázkazán már százezer forintnál kevesebbért is kapható.

Hosszú távon a napkollektoros rendszer természetesen összehasonlíthatatlanul olcsóbb, mert – ahogyan az egyik cég fogalmaz – „a Nap nem emeli az energia árát”

- Mik az általános, szubjektív tapasztalalok?

- Tegnap és ma például a tegnapelőtti napsütéssel fűtöttünk… – ez az élmény mással nem pótolható.

- Ajánlanád másnak is? Ha igen, hogyan kell elindulni?

- A mai körülmények között bizonyos értelemben őrültség belevágni, mert sajnos semmilyen állami támogatást nem kaphat a magánember, s ha nagyrészt hitelből építkezik, ráadásul duplán megfizeti a napkollektor árát. Szerintem azonban még így is bőségesen megérte az élmény és a jövő miatt, s mindenkit arra biztatok, hogy mégiscsak vágjon bele, ha teheti, ha tud valamennyi pénzt vagy hitelt ebbe fektetni, s ha van megfelelő tetője, szóval kezdje el, amíg nem késő!

Egyébként miért ne lehetne pár év múlva Szombathely „a napkollektorok városa” – ahogyan például Németújvár a megújuló energiáké vagy Vép a szélenergiáé lett? Ez csak egy igazán karakteres jövőkép és elhatározás kérdése. Ráadásul aligha van más választásunk – ezért a most megszerzett minden perc előny tízszeresen térülne majd meg gyerekeink és unokáink jövőjében.

Alon-megjegyzés: Dr. Fűzfa Balázs kérte, hogy itt is hadd mondjon köszönetet a napkollektoros rendszer minden részletre ügyelő tervezőinek és szállítóinak, a szombathelyi Holdosi-fivéreknek, vagyis a H. O. P. Kft-nek s Déri Sándor szerelőmesternek, akiket ő szívesebben nevez szakmájuk művészeinek. Kommentárként még azt is hozzáfűzte az interjúhoz a tanár úr: számára érthetetlen, hogy – tudomása szerint – az állam tavaly 70-80 milliárd forintot fordított gázártámogatásra, az évi 4-5 milliárd forintba kerülő Nemzeti Energiatakarékossági Programot pedig megszüntette. Ez volt az egyetlen „hely”, ahová magánember 250 ezer forintos támogatásért pályázhatott, ha napkollektort szerelt föl a házára, illetve 500 ezerért, ha fűtését korszerűsítette (például konvektorokról központi fűtésre váltott). S történt mindez akkor, amikor az EU-ba való belépéssel elköteleztük magunkat a megújuló energiák támogatása mellett… A tanár úr saját rendszerét e-mailen egyeztetett időpontban szívesen megmutatja az érdeklődőknek – akiktől azt kéri, hogy erre a címre írjanak: