A zsűri döntése alapján a kormány javasolja, hogy magyar részről Pécs legyen 2010-ben Európa kulturális fővárosa - közölte Bozóki András kulturális miniszter a szerdai kormányülés utáni tájékoztatón. A tizennégy tagú bírálóbizottság "konszenzushoz közeli, meghatározó többségű" döntést hozott. A második helyre Miskolc, a harmadik helyre Debrecen pályázatát sorolták.
Nyitás dél és a Balkán felé
A tárcavezető elmondta: Pécs kiválasztása regionális vonzerőt jelent, nyitást dél és a Nyugat-Balkán felé. A zsűri indoklása szerint a pécsi pályamunka veszi legkomolyabban a kulturális alapú városfejlesztés kritériumát. Dicsérik az átfogó koncepciót, a decentralizációt, a "felvezető évek" gondolatát, valamint, hogy a lakosságot is bevonták a munkába.
A testület gazdasági értelemben is a baranyai megyeszékhely pályázatát tekinti a legkiforrottabbnak, úgy látják, szövegét és kidolgozottságát tekintve is ez a legszakszerűbb dolgozat.
Ezerfős hangversenyterem épül
Ami a legjelentősebb beruházásokat illeti: megépülne egy ezer fő befogadására alkalmas hangversenyterem és konferenciaközpont, regionális könyvtár, melyben egy információs centrum is helyet kapna. Ezenkívül rehabilitálják a Zsolnay-épületegyüttest, az egykori Vármegyeháza barokk épülettömbjének felújításával pedig nagy kiállítóteret hoznak létre.
Miskolc esetében "rendkívül szerencsés és érzékeny a kultúra városépítő funkciójának középpontba helyezése". A zsűri megállapítja, hogy a lakosság és a közösségek bevonása a borsodi megyeszékhelyen sikerült a leginkább, e tekintetben ez a pályamunka tekinthető a legerősebbnek. Kifogásolják, hogy "a regionális aspektushoz képest a pályázat erőtlenül vázolja az európai összefüggéseket és a rájuk támaszkodó átfogó koncepciót".
Debrecen pályázata igen céltudatos és jól átgondolt városfejlesztési koncepcióba illeszkedik, és itt vették a legkomolyabban a gyermekek és az ifjúság bevonásának kívánalmát. Komoly kritikát váltott ki az egyetem és az Akadémia Kutatóintézete tényleges bevonásának elmaradása. A pályázat nem foglalkozik a kulturális és tudásalapú városfejlesztési lehetőségekkel - olvasható az összefoglalóban.
A
győri pályázat készítői "helyesen mérték fel a város adottságaiból eredő lehetőségeket, az alapkoncepció összhangban van a régió fejlesztési terveivel is". Kétségek merülhetnek fel ugyanakkor a tervezett beruházások fenntarthatóságával kapcsolatban, megtérülésükre vonatkozóan nem szerepel megfelelő mennyiségű információ.
Eger gondos és részletes építészeti dokumentációt nyújtott be, örökségvédelmi szempontból pedig az egyik legjobb pályázatnak tekinthető. Példamutató, hogy folyamatos és rendszeres kapcsolatra törekszenek a régió másik pályázó városával, Miskolccal. A bizottság szerint a programok működési költségvetése nem kellően kidolgozott, nem készült költségvetés a bevételekről. A pályázat ezért pénzügyi szempontból nem értékelhető megfelelően.
A
budapesti pályázat határozott erőssége (...) a város sajátosságaiból eredő és jól felismert koncepció: a víz (folyó és fürdők) és a nagyváros kapcsolata. Érdekes ötlet a Duna, mint közösségi tér elképzelése - olvasható az indoklásban. Összességében azonban megállapítják, hogy hiányzik belőle a tudásintézmények bevonásának igénye, a kulturális régióról szóló fejezet "kimondottan szegényes, formális, kidolgozatlan és alig támasztják alá szerződések".
Sopron pályázata szükséges beruházásokat és fesztiválokat kombinál a wellness-turizmussal, a város építészeti örökségével és a fertődi Esterházy-kastéllyal. Erőssége, hogy rendelkezik a tervei megvalósításához szükséges turisztikai férőhelyekkel. A kívánatosnál kicsit nagyobb a szerepe az örökség megóvására irányuló terveknek, valamint hiányoznak a 2010 utáni hasznosításra vonatkozó számítások - állapította meg a zsűri.
A nemzetközi tanácsadó testület teljes, tízoldalas indoklását
innen töltheti le pdf-formátumban.
(Forrás: Magyarország.hu)