A diplomáciai képviselet szerint az adásban valótlan állítások és rágalmak hangzottak el Jemenről, „amelyek úgy állítják be a jemeni nép egészét - csecsemőtől az aggastyánig -, elnökét és kormányát, mintha egy, az egész világot fenyegető, előre megtervezett forgatókönyv alapján működő terroristagépezet része lenne" – számolt be a tiltakozás tartalmáról a Népszabadság.
A laikus számára is feltűnően elfogultnak, egyoldalúnak és szenzációhajhásznak tűnő műsornak immáron további utóélete is van. Az interneten az utóbbi napokban felbukkant egy nyílt levél, amelyet pénteken egyik olvasónk a szerkesztőségünknek is eljuttatott, s ami már több internetes portálon is publikálásra került. Szerzője önmagát tíz éve Jemenben élő magyarnak jelöli meg.
Az alábbiakban - minimálisan szerkesztett formában - közreadjuk a levelet, megjegyezve, hogy a cikk írójának nem találtuk elérhetőségét az interneten, s ezt kéretik figyelembe venni az amúgy figyelemre méltó írás olvasásakor.
Frei Úr,
Nem szokásom ilyen módon protestálni, de hétfői, Jemenről szóló műsora oly mértékben volt túlzó, pontatlan s felháborító, hogy muszáj reflektálnom
arra.
Nincsenek olyan illúzióim, hogy választ kapok, hogy bocsánatot fog kérni a jemeniektől, de akkor sem hagyhatom szó nélkül mindezt. Tíz éve élek itt, a tévedések elkerülése miatt, férjemmel együtt magyarok vagyunk. Tovább megyek, férjemnek nemrégiben könyve is jelent meg erről az országról.
Talán azzal kellene kezdenünk, hogy a műsorában elhangzott adatok valótlanok. Többek között többször említi, hogy Jemen hatszor nagyobb területen fekszik, mint Magyarország - tekintsünk el attól a részlettől, hogy ez sem felel meg a valóságnak. Akkor viszont:
- Miért csak a fővárosban és annak 3o kilométeres környékén forgatott?
- Miért nem ment el délre, ahol senki nem jár fegyverekkel, késekkel? A kés neve egyébként dzsambíjja és a tradícionális öltözködés része. Semmi köze sem a terrorizmushoz, sem az al-Kaidához.
- Miért nem mutatta meg a főváros azon részeit is, ahol az otthoni mértékkel mérve is lenyűgöző villák és épületek sorakoznak?
- Miért nem láthattuk az itteni plázákat, ahol a fiatalok európai öltözetben, a legújabb mobiltelefonokkal és Mp3-kal "tömegelnek"? Csakúgy int otthon. Ahol megtalálhatók a Boss, a Benetton - sorolhatnám a világmárkákat hosszan - üzletei.
- Nem mutatott utcaképeket csak az Óvárosból ahová gépkocsival tilos behajtani. Pedig bármelyik hétköznapi utcaképen látható lett volna, hogy az utcán közlekedő gépkocsik többsége, jóval modernebb és drágább mint amivel otthon találkozunk. A legnépszerűbb és leggyakoribb autó a Toyota Land Cruiser 100-as, amivel Önök is közlekedtek - 45 ezer USD. Az Ön állítása szerint a minisztériumi alkalmazotté volt. Milyen szegénységről beszélünk akkor?
- Az Óvárosban kifogásolta a koszt, az emberek mosdatlanságát. Rendben, de utazott-e Ön már a 7-es vagy a 9-es buszon? Járt-e már Váci úti aluljárókban, ahol a hajléktalanok kompletten "bebútorozzák" az aluljárót, telefonfülkét?
- És miért nem mutatta azokat az utcákat, amelyek tisztasága megfelel a mi kifinomult európai ízlésünknek is? Miért nem mutatta a szállodát, ahol lakott?
Nem szeretném hosszan sorolni a műsorban elhangzott tévedéseit, de szükségesnek tartom, hogy legalább néhányat korrigáljak:
- Nem a szegénység az oka, hogy a kávéhéjat felhasználják. Tradíció - ha Önnek mond ez a szó valamit - és praktikum. Rendkívül ízletes, fűszeres italt készítenek belőle (gahwa), a kávészemeket pedig pörkölés után apróra őrlik s törökösen ugyancsak fogyasztják.
- Nem laknak százezren az Óvárosban.
- Soha nem volt Sába nevű királynője az országnak. Volt egy általunk Sábának nevezett királyság a mai Jemen területén, melyet egy időben valóban uralt egy királynő, akit Bilkísznek neveztek (Biblia).
- Nem igaz, hogy tizenöt kilométerenként katonai ellenőrző pontok vannak. Az útvonalengedély pedig csakis a külföldieknek kell és biztonsági okai vannak, az utazók biztonságáról szól a történet. Ha valakit baleset vagy egyéb atrocitás érne, akkor ebben a hatalmas országban valahogy meg kell találni. Gondolta volna?
- Az afrikai számokról pedig csak annyit, hogy a mi fogalmaink szerinti magas gyermekszámnak vallási és gazdasági okai vannak. Értsd: ez a szülők nyugdíj- és társadalombiztosítása. Sajnos nem lehet az almát a körtéhez hasonlítani, európainak érthetetlenek az itteni természetes dolgok.
- Megjegyzem augusztusban, iskolai szünetben ritkán járnak a gyerekek iskolába. Idejük nagy részét az utcán töltik, talán még hazánkban is.
Megértem a hitetlenségét, aminek a vallási vezetővel való beszélgetésben hangot adott. Tapasztalataim szerint Magyarországon az adott szónak de még az aláírásnak sincs különösebb jelentősége. Itt azonban tisztelik nemcsak a Koránt, de az idősebbeket, kisebb közösségek vezetőit is. És állíthatom, hogy az itteni mindennapi életbe nem kúszott be a belpolitika, nem úgy mint másutt. Ki kell ábrándítsam, a terrorizmus és az al-Kaida sem.
Attól tartok, Ön is felháborodna, ha valaki országunk bemutatásának szándékával a Viharsarokban, esetleg Szabolcs megyében forgatna, aztán kijelentené: ez Magyarország. Mit sugallna az a kép? Nincs villany a tanyákon, a WC az udvarban, cipő nélküli, mosdatlan gyerekek...
Folytassam? Azt hiszem nincs értelme. De világosan kell látnia, hogy ez a társadalom is csak annyira tagolt, mint bárhol a világban. Vannak szegények, gazdagok s középosztálybeliek.
Műsorát még otthon láttam, szerdán érkeztem vissza Jemenbe, s próbáltam éber lenni. Megnyugtathatom, első utam a spájzba vezetett, és megnyugodva konstatáltam, hogy ott nem rejtőzik terrorista. Kikérdeztem szomszédaimat, átkutattuk az ő lakásaikat is. Eredménytelenül. Biztosítottak arról, semmilyen kapcsolatuk nincs Oszamával. Aztán hozzáfogtam a kicsomagoláshoz.
Itthon vagyok, s néhány hónap múlva megint hazautazom.
Séllei Judit