Bár Vas megyében már alig akad település, amelyben nincs ilyen-olyan gyógyfürdő, újabb országos gyógyfürdő-támogatási program indul. Ezúttal kik kaphatnak pénzt? Vajon meg tudnak-e élni ennyien a piacon? Mi lehet Szombathely vonzereje? Interjú Pál Bélával, a Miniszterelnöki Hivatal turizmusért felelős politikai államtitkárával.
Pál Béla: Működő műemlék gyógyfürdő tulajdonjogával rendelkező, vagy az azt üzemeltető helyi önkormányzatok, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok és központi költségvetési szervek pályázhatnak. Beruházásuk legalább 500 millió forint értékben kell hogy megvalósuljon, 2 éven belül. A teljes költség negyedét önrészként kell állniuk. A működő műemlék gyógyfürdő létesítmények rekonstrukciója, valamint a szolgáltatás kínálat korszerűsítésének és bővítésének támogatható a műemlék jelleg megőrzése mellett. Február elejéig van lehetőség benyújtani a pályázatokat.
A működő műemlék gyógyfürdők rekonstrukciójára és szolgáltatás fejlesztésére e pályázat keretében rendelkezésre álló támogatási keretösszeg 2 milliárd 500 millió forint, egy projektre adható támogatás beruházási és kulturális célú költségekre összesen maximum 1 milliárd 100 millió forint.
Miért van szükség újabb fürdőprojektekre? Hiszen az utóbbi néhány évben annyi fürdő épült, illetve újult meg Magyarországon, mint talán soha korábban. Gazdaságos ez, meg tudnak élni ennyien a piacon?
Ezzel a pályázattal nem új fürdők építését támogatjuk, hanem azok a jelenleg működő fürdők újulhatnak meg, amelyek jelenleg is a hazai egészségturisztikai piac kiemelkedően fontos, nagy múlttal rendelkező és jelentős forgalmat bonyolító fürdői. Ezek olyan korszerűsítési munkálatok, amelyek régóta váratnak magukra. A jelen pályázatot a társtárcák és szakmai szervezetek hónapokon áttartó együttműködésével készítettük elő. Azt gondoljuk, hogy a program végeredményben szolgáltatások színvonalának fejlesztését, ezáltal a vendégek magasabb színvonalon való kiszolgálását eredményezi.
Az ALON olvasóit elsősorban a nyugat-dunántúli helyzet érdekli, Vas megyében elég sok kis fürdő is üzemel. Nem tartanak attól, hogy a kicsiket elnyomják? Sárvár és Bükfürdő vezető szerepe vitathatatlan.
A Magyar Turisztikai Hivatal az egészségturisztikai fejlesztési programoknál mindig kiemelten fontosnak tartja a térségi, regionális és országos jelentőségű fürdők arculat-harmonizációját. Ez egyrészt a rendelkezésre álló gyógytényezőkön alapul, másrészt figyelembe veszi a helyi természeti, társadalmi és gazdasági viszonyokat.
Honnét érkezik a legtöbb fürdővendég? A belföldi vagy a külföldi vendégek száma a meghatározó?
Azt lehet mondani, hogy kiegyensúlyozott a helyzet a bel- és külföldi vendégek száma között. A statisztikákból az derül ki, hogy több ugyan a belföldi vendég, de ők kevesebb időt töltenek el egy adott helyen. Az elmúlt időszak tapasztalata szerint, ha a gyógy- és wellness szállodák vendégkörét vizsgáljuk, az derül ki, hogy a külföldi vendégek a gyógyszállodákat részesítik előnyben, a wellness szállodák forgalmát pedig elsősorban a belföldi vendégek adják.
A küldőországok vonatkozásában a regionális elhelyezkedés még mindig meghatározó, azaz a határmenti régiókban - így Vas megyében is - észrevehetően magasabb a szomszédos országokból érkezők turisták száma. Országos szinten viszont egyre többen érkeznek a skandináv országokból és Benelux államokból, Svájcból, valamint Japánból és Oroszországból is.
A társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógykezeléseken túl, idén szeptembertől a Nemzeti Üdülési Szolgálattal szerződésben álló fürdőkben elfogadnak üdülési csekket, az OEP által támogatott gyógyfürdői kezelések igénybevételére. Az, hogy melyik fürdőben ki milyen kedvezményes belépőjegyet válthat, mindig az adott fürdő üzletpolitikájától függ. Általában a családokat, a csoportokat, a diákokat, a nyugdíjasokat (nem csak a magyarokat, hanem uniós állampolgárokat), illetve a helyi lakosokat részesítik valamilyen kedvezményben.
Szombathely egész biztosan nem ismeretlen az Ön számára, hiszen itt járt főiskolára. Mit gondol, mi jelenthet a városnak valódi turisztikai vonzerőt? A Savaria Karnevál csak néhány napig tart, és a szezon végén van, az ókori múlt emlékei pedig több magyar városban is megtekinthetők, és az új pécsi fejlesztéseknek is ezek jelentik a magját.
Szombathely turisztikai szempontból igen előnyös helyzetben van, hiszen természeti, történelmi, kulturális és tudományos értékein túl, kedvező földrajzi fekvésére is támaszkodhat a jelenlegi és jövőbeni fejlesztéseknél. Az ön által felsoroltakon kívül az épített környezetnek és emlékeknek, a falumúzeumnak és az arborétumnak is fontos szerepe van. A vállalkozókkal való együttműködések igen fontosak a városban és környékén megvalósuló fejlesztések, beruházások meghatározásához.
| Pál Béla
Pál Béla Zalaegerszegen született 1953-ban. 1973-76 között a Szombathelyi Tanárképző Főiskola népművelés-könyvtár szakos hallgatója volt, ahol tanítói, majd 1978-ban népművelői oklevelet szerzett. 1983-87 között elvégezte a Politikai Főiskola politikai szociológia szakát. 1990-91-ben a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Intézetben felsőfokú kereskedelmi végzettséget szerzett. A MÚOSZ újságíró-stúdióját elvégezve (1991) gyakran ír a Veszprém Megyei Naplóba, de országos lapokban is jelennek meg cikkei. A Pécsi Tudományegyetemen humánszervezői diplomát szerzett 2000-ben. 1994 óta az MSZP országgyűlési képviselője (Veszprém megyei listáról), az Országgyűlés Kulturális és Sajtó állandó bizottság tagja, a Millenniumi albizottság elnöke, részt vesz a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását előkészítő állandó bizottság munkájában is. 2001-től az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának elnöke. 2002-ben Veszprém megye 7. választókörzetének egyéni képviselője. 2002 nyarán történt kinevezése óta a Miniszterelnöki Hivatal, később a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium turizmusért felelős politikai államtitkára. 2004 októberétől ismét a Miniszterelnöki Hivatal turizmusért felelős államtitkára. Életrajz és fotó: Magyarorszag.hu |