Államreformra készül a kormány. Az ezeréves államéra. Bár bizonyára vannak, aki úgy gondolják, maga a reform fog ezer évig tartani, de benne van a pakliban, hogy most mégse a lassú víz fog partot mosni. A legtöbb kétely, kritika az ezeréves megyék átalakításával, esetleg megszüntetésével kapcsolatban hangzik el. De tudjuk-e, hogy egyáltalán mit csinál a megye? Hogy kell-e nekünk tényleg, vagy csak a szokás hatalma szüli az ellenállást?
Mi a dolga?
Ha vetünk egy pillantást az önkormányzati törvényre, az a benyomásunk támad, mintha nem a megye lenne a magyar közigazgatás sarokköve. A megyei önkormányzat nem főnöke a települési önkormányzatoknak, pénz se dől hozzá, feladata leginkább intézményfenntartásra, a települési önkormányzatok számára nem kötelező feladatok ellátására korlátozódik, valamint az állambácsitól származó területfejlesztési támogatás elosztására, amely viszont oly csekély, hogy inkább csak a legrászorultabb települések „kátyúinak” tömködésére elég.
Az sem igaz, hogy ő lenne a minisztériumok meghosszabbított keze, ezt a feladatot a szakhivatalok (pl. Munkaügyi Központ, ÁNTSZ és a többi) látja el, a megyei közgyűlési apparátustól függetlenül. Ezeknek lehetséges sorsával most nem is foglalkozunk.
Leltár
A megye egyik feladata középfokú oktatási intézmények, illetve kollégiumok működtetése. Ezekből négy van például Vas megye tulajdonában, ilyen például Rázsó Imre Szakközépiskola Körmenden, vagy a vasvári Postaforgalmi Szakközépiskola. Általános iskolát kettőt tart fenn sajátos nevelési igényű, más formában nem oktatható gyerekeknek (például Kőszegen a Nagy László Gyógypedagógiai Intézményt).
Hét intézményben gondoskodik időskorúak illetve pszichiátriai betegek ellátásáról például Acsádon vagy a vagy a pszichiátriai betegek ellátására szakosodott sajtoskáli intézményben. Három gyermekvédelmi intézetet és egy szakszolgálatot működtet. Feladata a pedagógiai szakszolgálat is, erre tartja a Pedagógia Intézetet. Négy közgyűjteményt - Berzsenyi könyvtár, Vas megyei Múzeumok Igazgatósága, levéltár, képtár - működtet.
Közművelődési szolgáltatási kötelezettségének az MMIK-val tesz eleget, közösen a szombathelyi önkormányzattal. Kulturális vállalása - de ez már szigorúan önkéntes - például az Ungaresca, a Mesebolt Bábszínház és a Szimfonikus Zenekart gründolása. Kiad két lapot (Életünk, Vasi szemle) van egy önfenntartó autósiskolája (ATI) valamint egy sportigazgatósága, sőt egy üdülője Balatonberényben.
A legnagyobb intézménye a fekvőbeteg ellátást és szakellátást biztosító Markusovszky kórház. Ezeken kívül fenntart egy ellátó szervezetet a megyei közgyűlés számára, valamint egy hivatali apparátust. Az idén minderre közel 22 milliárd forint áll rendelkezésére.
A legnagyobb munkáltató
Összesen harminckét megyei intézményt számoltuk össze, melyekben a forrásul használt idei költségvetési rendelet szerint 3833 ember dolgozik. Csak pedagógusból több mint háromszázat alkalmaz, nem beszélve a kórház, az idősellátás személyzetéről, hogy csak a legtekintélyesebb méretű ágazatokról szóljunk. Elmondhatjuk, hogy a megyei önkormányzat az egyik legnagyobb munkáltató szűkebb pártriánkban, ha nem a legnagyobb.
A kötelező sem mind kötelező
Még mielőtt azonban abba a túlzásba esnénk, hogy ha vége a megyének, vége ezeknek az intézményeknek is, el kell mondjuk, hogy ha van önként jelentkező önkormányzat, akkor a megye - bizonyos feltételek mellett - már most akár át is passzolhatná intézményeinek jelentős részét a településeknek. Ám arra, hogy a megye ilyen módon spontán üresíti ki magát, kicsi az esély. Nincs nagy sorban állás a települési önkormányzatok részéről oktatási vagy egészségügyi intézményekért, közszolgáltatások átvállalásáért, sőt inkább ők adnák (adják) át a nagy testvérnek saját intézményeiket, ha az vevő (lenne) rá.
Papírgyár?
Amit viszont a dolgok jelenlegi állása szerint nem szüntethet meg, az a szakszolgálatok fenntartása a közművelődés, gyermekvédelem, szociális ellátás pedagógia területén. (Bár épp ez utóbbi esetleges privatizációjáról szó volt vagy két éve.)
A kisebbségi ügyekkel is köteles foglalkozni, de reszortja a megyei védelmi feladatok összehangolása, valamint az épített és természeti környezet óvása. Utóbbi terén sincs hatósági jogköre, ha valami csúnyát lát - mondjuk egy készülő bányát - kénytelen maga is az illetékes szakhatósághoz, közigazgatási hivatalhoz fordulni. A területfejlesztési elképzelések összehangolása is feladata, melyet forrás híján a programok, tanulmányok készítésében, tanácskozásokban abszolvál, időnként kellemes külföldi utazásokkal egybekötve.
Az uniós pénzözön gátja
A megyerendszer kritikusai épp ez utóbbi, kevéssé produktív tevékenységért tartják finoman szólva sóhivatalszerűnek, már-már az uniós pénzözön gátjának a megyét, mert Európa már nem megyékben, hanem régiókban gondolkodik, és a pénzt is a régiókba pumpálja bele.
Szűkös mozgástér
Tehát úgy tűnik, a megyei önkormányzat legfőbb feladata egyrészt olyan közszolgáltatások biztosítása, amelyet más is elláthatna - település vagy maga az állam -, másrészt az erre célra kapott jelentős részben az állami források - például normatívák - leginkább az állam által meghatározott szabályok szerinti elosztása. Ez alól akkor sem mentesülne, ha átadná a feladatokat akár közszolgáltatónak, akár privát cégnek. Így továbbra is fent kellene tartania az apparátusát és a pénz felett diszponáló megyei közgyűlést.
Folytatás következik.