Jövővázlat foltokkal: Lamperth Mónika Szombathelyen

A közigazgatás korszerűsítéséről rendeztek konferenciát Szombathelyen, amelynek záró programjaként „A közigazgatás időszerű kérdései” címmel előadást tartott előadást Lamperth Mónika.

Történelmi áttekintés:
A belügyminiszter a közigazgatási reform négy pillére közül a szerkezetátalakítás részleteiről beszélt a legtöbbet, mint a legfontosabb és a lakosság számára leglátványosabb elemről.

Elmondta, hogy 1990-ben, rendszerváltás lázában minden település megkapta az önkormányzat alakításának a jogát. Ennek nagy demokratikus hozadéka volt, de olyan felelősséggel ás kötelezettségekkel is járt, amelyek problémákat hoztak. Ezzel párhuzamosan – politika motivációktól vezérelve - leépítették a megyéket.

Ahogy az évek teltek, egyre világosabb lett, hogy a kisközségek egyedül nem boldogulnak, s keresni kezdték az együttműködési formákat. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a közigazgatásban középszintre is szükség van a hatékony és ésszerű működéshez, hogy ne kelljen minden jelentéktelen ügyben a fővároshoz fordulni. Mindezen tapasztalatok vezettek ahhoz az elhatározáshoz, hogy a közigazgatási átalakulás két nagy terepének a kistérségeknek és a régióknak kell lenniük.

Kistérségek nagy szerepben
A kormány már eldöntötte, hogy Magyarországon 168 kistérség lesz, főként a régi statisztikai egységek mentén, de a kialakításkor megkérdezték az érintetteket is. A jogi hátér megalakításához át kell alakítani a kétharmados önkormányzati törvényt. A kistérségek majd feladattal, hatáskörrel és a pénzzel fognak rendelkezni, fontos szerepük lesz a területfejlesztésben. Kistérségi területfejlesztési tanácsok lesznek felállítva, melyeket – részben pályázati – pénzekkel is ellátnak. Jövőre már 9,5 milliárd forintot szán ilyen irányú együttműködésre a kormány, 30-60 millió forintot társulásonként.

Lamperth Mónika egy kerettörvénnyel szeretné szabályozni a működésüket, amelyet az érintett települések maguk töltenének meg tartalommal.

A régiókról csak dióhéjban
Mivel a miniszter asszony kitérőket tett a témához csak érintőlegesen kapcsolódó – főként kormány- és ön-PR célokat szolgáló - kérdések irányába is, a másik kiemelt témára, a régiók jövőjére már igencsak kevés idő maradt. Kár, mert a városok és megyeszékhelyek lakóit valószínűleg ez érdekelné igazán.

Annyit azonban még megtudtunk, hogy a Medgyessy-kormány választott regionális önkormányzatokban gondolkodik, legkorábban 2006 őszén lesznek a választások, így a megyék még kitöltik idejüket. A közhiedelemmel ellentétben az EU nem írja elő a régiókat, de jól felfogott érdekünk, hogy így tegyünk, mert az EU-projectek ezekre vannak méretezve. Meg amúgy is egészséges a központi túlhatalom leépítése, a feladatok, a felelősség és a pénz letelepítése a régiókhoz.

Már a 2004-ben megjelennek ennek a szándéknak első elemei. Lamperth Mónika 40 milliárd forintot tervez leosztani a regionális területfejlesztére, ám arra kérte az újságírókart, ne ezt adják címül írásuknak. (Mi amúgy sem akartuk.)

Nagyjából ennyire volt idő. Sajnos nem volt szó a megye jövőjéről, meg hogy mit is jelent majd a gyakorlatban ez az egész régiósdi. Arra is kíváncsiak lettünk volna, melyik város is lesz például a nyugat-magyarországi régió központja, igaz, ez utóbbiról a hallgatás is sokat elárult.

Kérdés nem hangzott el a jelenlevő szakemberek részéről, mi meg azt hittük, majd ilyesmiről lesz szó az előadást követő sajtótájékoztatón. Ez utóbbi aztán időhiány miatt törölve lett, csak az előre bejelentkezett média kapott rövid interjút.