Élénk sajtóérdeklődés mellett letették az új büntetés-végrehajtási intézet alapkövét a volt Savaria laktanyában. Egy év múlva már be is költözik a 800 elitélt, így a régi börtön eltűnik az Ady térről, átadva a helyét valami szeretni valóbb városképnek. A séta alkalmával megnéztettük a leendő, minigarzon méretű cellákat is. Képes helyszíni beszámoló.
Katonásan szervezett alapkőletétel zajlott ma délelőtt Szombathelyen a volt kiképzőlaktanya területén.
Az ünnepségen Csere László, a BVOP országos parancsnoka annak a reményének adott hangot, hogy a szombathelyi intézet hosszú időn keresztül fogja biztosítani a korszerű, jogszerű, az uniós elvárásoknak megfelelő fogva tartást. Elődeink is több száz évre építettek börtönt – hangsúlyozta.
Hankó Faragó Miklós országgyűlési képviselő, az igazságügyi minisztérium politikai államtitkára ünnepi beszédében az új börtönnek a városra gyakorolt hatását emelte ki. Ezek szerint az Ady téri előzetes-ház végre kiköltözhet a belvárosból, így megkezdődhet a terület rekonstrukciója, amire néhány évvel ezelőtt kevés remény volt.
Ugyancsak kedvezően befolyásolja a város életét, hogy a kivitelezők az építkezésre 7,7 milliárd forintot, a felszerelésre további 800 milliót költenek el Szombathelyen és környékén az elkövetkezendő évek során. Ehhez jön még a munkaerőpiacra gyakorolt jótékony hatás: az építkezés alatt 350 munkás kell, a működéshez pedig 280 hivatásosra és 100 civilre lesz szükség folyamatosan.
Az intézményben 800 elítélt lesz, így körülbelül 1200 ember ellátásáról kell majd gondoskodni, ami a számítások szerint azt eredményezi, hogy a szolgáltatási kereslet 200 millió, a térség jövedelme 500 millió forinttal fog növekedni éves szinten. Az sem elhanyagolandó, hogy a statisztikák szerint egy fegyveres testület jelenléte egy városban jótékony hatással van a közbiztonságra.
Hankó Faragó Miklós elmondta, büszke arra, hogy a munkájával hozzájárult Szombathely történetének talán legnagyobb beruházásához, ami egyben válasz arra a kérdésre, hogy van-e a város országgyűlési képviselőinek kellő érdekérvényesítő képessége.
A beruházásnak nemcsak helyi, de országos vetülete is van – hangsúlyozta az államtitkár – hiszen segít enyhíteni a jelenlegi magyar börtönviszonyokon, mivel a két új intézet átadása után a mai 150 százalékos telítettség 130-ra esik, közeledve az európai átlaghoz. A PPP-konstrukció ugyanakkor azt jelenti, hogy a költségek nem zuhannak rá egyben a költségvetésre, a jobb börtönkörülmények miatt kevesebb lesz a visszaeső bűnözők száma.
A beruházók nevében Peresztegi Imre, a ZÁÉV vállalkozási igazgatója a „Nyugat-Dunántúl legnagyobb magasépítésű projektjének” részleteiről beszélt, hangsúlyozva, hogy a létesítmény nem okoz Szombathelynek környezeti terhelést, mivel logisztikailag előnyös helyen, a város szélén, az elkerülő úton található.
A beszédek után sor került az alapkő ünnepélyes letételére. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy Hankó Faragó Miklós és Csere László az épület terveit, a Vas Népe és a Népszabadság mai példányát valamint néhány aprópénzt egy fémhengerbe tettek, ami aztán egy előkészített betonüregbe került. Ezután sárga – a fejről minduntalan lecsúszó – sisakot és munkáskesztyűt húztak, majd egy fangli, egy kőműveskanál és némi malter segítségével ráapplikálták a zárólapot (vagy ez az alapkő?) az üreg tetejére.
Ezek után a meghívottak a volt laktanya területén egy bejáró sétán vettek részt, amely konstatálhatták, hogy meghökkentően hatalmas területről van szó, és amely során az érett férfiak felelevenítették katonaemlékeiket.
A séta utolsó megállója a hajdani legénységi épület egyik szobája volt, amelyből – társaival együtt – börtöncella lesz egy év múlva. Mint megtudtuk, a 27 négyzetméteres helyiségben négyen fognak majd lakni, külön fürdővel és külön vécével.