Mit ér a munkaerő, ha magyar? – hangzott el a kérdés ma délelőtt a Szombathelyen zajló felnőttképzési konferencián. A válaszok közül pedig nem egy alaposan meglepte a hallgatóságot. Megtudtuk, míg Ausztriában a felnőtt lakosság 80 százaléka vesz részt képzéseken, addig itthon ez az arány alig több mint 10 százalék. Magyarország azt a luxust is megengedi magának, hogy hagyja pocsékba menni sok 50 év feletti szakértelmét. Beszédes számok.
Kétnapos felnőttoktatási konferencia keretében ünnepelte 10 éves születésnapját a Szombathelyi Regionális Képző Központ, közismert néven Remek. A Hotel Claudius konferenciatermében zajló szakmai programok között szemünk megakadt Dr. Soós Adrianna előadásán, amely a Mit ér a munkaerő, ha magyar címet viselte.
A helyszínen aztán kiderült, elég jól sikerült beletrafálnunk, mert a Foglalkoztatási Hivatal Felnőttképzési Igazgatóságának főigazgató-helyettese néhány pontban nagyon más megvilágításba helyezte a magyar munkaerőpiacot és felnőttképzést.
Mennyit dolgozik a munkás, ha magyar?
Miután beléptünk az EU-ba, és elfogadtuk annak szabályait, a munkaerő és a szakképzés helyzetét sem lehet önmagában vizsgálni – kezdte előadását dr. Soós Adrianna, majd felkerült a vászonra az első adatsor, amely a magyar foglalkoztatást mutatja be az unión belül.
Foglalkoztatottság az EU-ban:
Ahogy a számok mutatják, a munkaképes korúak foglalkoztatottsága tekintetében igencsak a lista alján vagyunk. Ennek elsődlegesen az az oka, hogy életünkből kevesebb időt töltünk munkában, mint a többi európai állam polgárai. Az oktatási rendszer változtatása nyomán mind a középiskolákban, mind a felsőoktatásban töltött évek megnyúltak, 20 év alatt ma már alig van fiatal, aki munkába áll. Ráadásul nemcsak későn kezdünk dolgozni, de korán abba is hagyjuk, hiszen egyrészt még mindig alacsony a nyugdíjkorhatár, másrészt rengeteg az idő előtti nyugdíj.
Figyelemre méltó az is, hogy Magyarország leginkább az 50 éven felüliek alkalmazása terén van lemaradva, ami egyben azt is jelenti, hogy ennek a korosztálynak a munkában szerzett tudását és tapasztalatát nem kellőképpen használja ki az állam.
Hol dolgozik a munkaerő, ha magyar?
A magyar munkaerőpiac foglalkoztatási szerkezete hatalmas változáson ment át az elmúlt években. Főként a szolgáltatási szektor irányába történt elmozdulás, de a képzési rendszer ezt nem teljesen veszi figyelembe: „Azt tanítunk, amit tudunk, és nem feltétlen azt, amit kellene” – fogalmazott az igazgatóhelyettes-asszony.
Még figyelemre méltóbbak azok a számok, amelyek azt mutatják, hogy az utóbbi időben – a közhiedelemmel ellentétben – csökkent a nagyvállalatoknál dolgozók száma, ami jelenség mögött leginkább ezen cégek technológiai korszerűsítése áll. Mivel ez a folyamat a jövőben sem fog megállni, jó okunk van feltételezni, hogy a nagy cégek hosszú távon nem fogják megoldani a munkaerő-piaci gondjainkat.
Alkalmazásban állók a cégnagyság szerint (4 fősnél nagyobb szervezetek):
Ugyanakkor egyre többen dolgoznak közepes és kisvállatoknál, ami viszont azt jelenti, a specializáció helyett inkább alapos, sok mindenhez értő munkaerő kell majd. Egy kisvállalatnak például nincs szüksége külön pénzügyi ügyintézőre, tb-ügyintézőre és személyügyi intézőre, hanem sokkal inkább egyetlen olyan szellemi munkásra – mondjuk egy könyvelőre -, aki egy személyben átlát mindent.
A magyar munkaerő szakképzetlen
Magyarországon jelenleg közel 2 millió (!) képzetlen ember van a munkaképes korúak között, különösen sok idősebb. Mivel a képzetlen munkaerő iránt drasztikusan zuhan a kereslet, és mivel a nyugdíjrendszer nem bírja el ezt a terhet, még az 50-55 évesek számára is célszerű az élettapasztalatokra épülő szakképzéseket biztosítani. Mivel a tapasztalatok szerint egy egyéves képzés ára négy év alatt térül meg az államnak, még 55 év sem késő a taníttatáshoz. Az iskolarendszerű szakképzésnél amúgy körülbelül háromszor drágább a felnőttkori képzés.
Mennyit tanul a munkaerő, ha magyar?
Az úgynevezett életfogytig való tanulás tekintetében Magyarország a legutolsó Európában. Míg nálunk 100 emberből 11-12 kapcsolódik be felnőttkori képzésekbe, Ausztriában ez a szám 80 felett van.
Ennek oka nemcsak az akarat, hanem a lehetőségek hiánya is. Amikor a bruttó fizetések 150 ezer forint körül vannak és a képzések ára 200-300 ezer forint, a megoldás az ingyenesség vagy a támogatottság kell hogy legyen.
Ugyanakkor azt a gyakorlatot meg kell szüntetni, hogy olyan képzéseket is támogat közpénzből az állam, amely elvégzése után semmivel sincs nagyobb esélye az elhelyezkedésre, mint előtte.
Hol vannak a képzések?
Jó lenne, ha a jövőben a képzések támogatásában több lenne az automatizmus és kevesebb a szubjektív elem – hangsúlyozta dr. Soós Adrianna. Jelen pillanatban hatalmas a káosz, egy állampolgár képtelen átlátni, hogy hol és milyen támogatottságú képzésben tud részt venni.
A képzésekben résztvevők száma megyénkénti lebontásban
Érdekes, hogy megyénként mást és mást gondolnak a leghatékonyabb munkaerő-piaci eszközről, a képzésekről: abnormális dolog – hallottuk -, hogy jelenleg lobbicsoportok döntik el, hogy egy adott megyében mennyien és milyen képzéseket kaphatnak.
A konferenciát követő sajtótájékoztatón leginkább a rendezvény szervezője, a 10 éves fennállását ünneplő Remek volt a fókuszban. Dr. Soós Adrianna megjegyezte, hogy regionális képzőközpontok hálózata sokszor volt az érdeklődés és a kritikák központjában, de az elmúlt évek bebizonyították, hogy szükség van egy biztos, stabil, a felnőttek képzéséhez profi módon értő hálózatra, ahova bármikor lehet fordulni, s amelynek képzési palettája 300 felett van, míg a magánszféráé kétszámjegyű. Az intézmény igazgatója, Takács György elmondta, a Remek fennállásának 10 éve alatt 55 ezer emberrel került szerződéses kapcsolatba, közel 3000 szakmai feladatot oldottak meg, a palettájukon 270 képzési modul állt. Sajtókérdésre elhangzott, hogy az épülő TISZK-kel már felvették a kapcsolatot az együttműködés és a feladatok megosztása kérdésében, például bizonyos eszközöket közösen fognak használni. |
