Új püspöke van Szombathelynek

Veres András korábban az Egri Főegyházmegye segédpüspöke és a püspöki kar titkára volt. A katolikus.hu-n található rövid életrajza szerint Pócspetriben született 1959. november 30-án. Pappá 1986. augusztus 2-án szentelték Nyíregyházán. II. János Pál pápa püspökké 1999. november 5-én nevezte ki, míg a püspökké szentelve 2000. január 6-án lett Rómában a Szent Péter Bazilikában.

Veres András - aki a szombathelyi püspökség élén a 75 éves korában visszavonult Konkoly István helyét veszi át - abból a szempontból rendhagyó magas egyházi méltóság, hogy rendszeresen hallattja a hangját politikai és közéleti ügyekben. Összegyűjtöttünk néhány vonatkozó szövegrészletet. A forrásra kattintva a teljes agyagok elolvashatók.

A 2006-os parlamenti választásokról

„A közelmúltban Veres azt mondta: szomorú a választások eredménye, tehát az MSZP és az SZDSZ koalíciójának győzelme miatt. Ezt megerősítve hangsúlyozta: elkeserítőnek tartja, hogy hívő emberek is szavaztak olyan politikai irányzatokra, amelyek az elmúlt időszakban nemegyszer a keresztény és az alapvető erkölcsi értékrenddel szemben foglaltak állást, illetve olyan pártra, amely egyenesen antiklerikálisnak vallja magát. A püspök szerint lelkiismeret-furdalást kell érezniük azoknak a hívőknek, akik a saját egyházukra, a vallási és az emberi jogok ellen támadókra voksoltak”. (Népszabadság)

Az ügynökkérdésről

V.A.:„A kommunista diktatúra éveiben a társadalom más tagjai mellett a szerzeteseket és a papokat is rendszeresen zaklatták. Az egyháziakkal szemben a zaklatásnak különösen is kemény módszereit alkalmazták, hiszen az ateista rendszer az egyházat tartotta legnagyobb ideológiai ellenfelének … Egyesek a legkegyetlenebb kínzások ellenére is ellen tudtak állni és valóban hősként vállaltak mindenféle megpróbáltatást. Mások próbálták kerülni a konfrontációt a hatalommal, és igyekeztek csendben, feltűnés nélkül teljesíteni lelkipásztori küldetésüket. Akadtak olyanok is, akik elbuktak a lelki és fizikai terror alatt, és esetleg valóban bekerültek azok körébe, akik jelentést adtak szolgálatukról vagy a körülöttük élő személyekről. … Az egész ügy szerintem ma már feltárhatatlan, hiszen a rendszerváltozás évében mázsaszám semmisítették meg az iratokat. Vajon kiknek az aktáit? Valószínűleg nem a megnyomorgatott és megalázott emberekét, hanem a vezetőkét tűntették el.” (katolikus.hu)

Mel Gibson A passió című filmjéről

V.A.: „A százhuszonöt perces filmben a rendezőnek sikerült azt elérni, amit a korábbi filmeknek nem vagy csak nagyon mérsékelten: a Megváltó szenvedésének érzékletes, valóságszerű megjelenítését. Ez egyik erénye a filmnek. A mai ember hozzászokott ahhoz, hogy a filmekben csak gyorsan futó képekben jelenítenek meg számára olyan eseményeket, amelyek a történés középpontjában álló személy számára hosszú - esetleg, mint itt is, elviselhetetlenül hosszú -, fájdalmas órákat jelentett. Jézus elítélésének, megkínzásának, kereszthordozásának és keresztre feszítésének ilyen, sok részletet megmutató megjelenítése a néző számára nagyobb beleélésre, megértésre, s ennek következtében mélyebb együttérzésre ad lehetőséget” (Historia.hu)

Arról a hírről, hogy az egyház átveszi az önkormányzatok intézményeit

V.A.: „Már-már az egyházüldözés egy fajtájáról van szó, hiszen hónapról hónapra talál a kormány valamit, amivel az egyházat - teljesen alaptalanul - támadhatja. Göncz Kinga miniszter asszony azt állítja, hogy az egyházak tömegesen veszik át az önkormányzatoktól a szociális intézményeket. Utánanéztem az egyházmegyéknél és a szerzetesi intézményeknél: az elmúlt években egyáltalán nem került sor állami szociális intézmények átvételére. A református egyház részéről Bölcskei Gusztáv püspök úr azt nyilatkozta, hogy ők az elmúlt öt év alatt mindössze két intézményt vettek át. Hogyan beszélhetünk akkor tömeges átvételről?” (Új Ember)

Az egyház nem magánügy

„A házasság nélküli együttélés eszményítése folyik minden szinten - egyebek mellett ezzel támasztotta alá azon véleményét, hogy "gyermekellenes magatartás uralkodott el" a társadalomban. Szintén nem a nemzet növekedését szolgálja a homoszexuális kapcsolatok "kvázi házasságként" való elismerése - közölte a püspök, aki család- és házasságellenesnek nevezte ezt a törekvést. Sokan nem hiszik el, hogy lehet szabadon keresztényként élni a mai magyar társadalomban - mondta, és bírálta azokat a "politikai köröket", amelyek próbálják magánügyként kezelni a vallást. A püspök szerint az egyház ellen újra és újra alattomos, igaztalan és ízléstelen támadások indulnak.” (Népszabadság)