Csaknem teljes létszámban megjelentek a megye országgyűlési képviselői azon a találkozón, melyre a vállalkozók érdekvédelmi szervezetei hívták őket. Eredetileg a város és a megye gazdaságról folyt volna a szó, de aktualitása miatt inkább a Gyurcsány-csomag volt terítéken.
A vállalkozók és a politikusok zárt ajtók mögött konzultáltak a Claudius Szállodában. A szeánsz utáni sajtótájékoztatón csak a vállalkozók képviselői jelentek meg, akik megosztották velünk, mit várnak a képviselőktől és kormánytól.
Hiábavaló áldozat?
Akár a márciusi tizenkét pont hatodik pontjával is kezdhetnénk: Közös teherviselést. Mint azt Kovács Vince a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, számításaik szerint a nemrég hozott megszorító intézkedések leginkább a vállalkozókat érintik, de a munkáltatókat sújtó terhek előbb utóbb a munkavállalókon csapódnak le: munkahelyek szűnhetnek meg. A gazdaságot érintő megszorítások visszafogják a teljesítményt, csökkentik a keresletet, elbocsátásokhoz vezethetnek, ennek következtében növelhetik a munkanélküliséget. Azt üdvözlik, hogy a kormány nekiállt rendbe tenni a költségvetést, ám a megszorítások mellet nem látják a reformokat. Így lehet, hogy a mostani, egyébként a gazdaság teljesítő képességét is visszafogó rendelkezések ugyanúgy nem hoznak eredményt, mint annak idején a Bokros csomag. Érdemi és tartós strukturális reformokat sürgetnek, szeretnék mielőbb látni, a kormány reformprogramját, és annak ütemtervét.
Nincs köszönőviszony
Szőnye József a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége vasi elnöke már márciusban, 10 pontban ismertette elképzeléseit a képviselőkkel. Akkor számos pontban volt is egyetértés, ám az azóta hozott rendelkezések köszönő viszonyba sincsenek azzal, amelyekben annak idején konszenzus alakult ki. A bérterhek kétharmada az álllamnak jut, egyharmada a dolgozók zsebébe – mondta a Szőnye József a szervezet vasi elnöke. Gondok vannak az oktatással is, szakmunkástanulónak senki nem akar menni, viszont a munkavállalók túlképzettek, ám nem azokban a szakmákban, amelyeket a gazdaság igényelne. A most elbocsátandó állami alkalmazottak se nagyon rendelkeznek piacképes tudással.
A közbeszerzési eljárásokkal is gond van, a nagy cégek elviszik a munkát, aztán lecsupaszítva, amikor már nincs rajta semmi haszon, adják tovább a kicsiknek és közepeseknek. Mindezt a döntéshozók és hivatalok szeme előtt.
Kifogásolja azt is, hogy a vállalkozók pénzéből finanszírozott hivatalok, hatóságok nem megkönnyítik, hanem megkeserítik a vállalkozók életét, a bürokrácia csökkentést kérte. Végül arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdaság a politikával ellentétben nem négyéves ciklusokban működik.
Nagyobb hatás a politikára
Az Iparszövetség vezetője Szabó László azt hangsúlyozta, hogy most az első találkozón inkább országos ügyek szerepeltek. Egyetért azzal az elképzeléssel, hogy akár havonta, negyedévente kerüljön sor hasonló konzultációkra, amelyeken viszont már a várost és megyét érintő ügyek kerülnek napirendre. Kívánatosnak tartaná, ha a gazdaság nagyobb hatást gyakorolna a politikára.
Poizer Andor, a General Motors Powertrain szentgotthárdi üzemének vezérigazgatója örül annak, hogy a gazdaság szereplői erősítik a lobbitevékenységüket, és ezt a törekvést támogatni fogják.
Nem békés, de konstruktív
Kondor János, a Gyáriparosok Országos Szövetségének helyi vezetője már szűkebb pátriánk ügyeiről szólt, amikor azt mondta, hogy ha most akarna, egy nagy cég Szombathelyre telepedni, akkor még alkalmas helyet se találna magának.
Amikor a meghívók az országgyűlési képviselőknek kimentek, még szó nem volt az azóta bevezetett intézkedésekről, békés barátságos beszélgetésnek szánták a találkozót, amely ugyan nem lett „annyira békés, nem is volt annyira baráti, de konstruktív volt.”
Az együttműködésre azért is szükség van a döntéshozók és a gazdaság között, mert Európa lemarad az Amerikával, Ázsiával folytatott versenyben.