Draskovits „Drazsé” László védőügyvédje egy terjedelmes sajtóközleményt jelentetett meg, amelyben az jogszerűségét vitatja. Azt is megtudjuk, hogy Drazsé „az akcióban megsérült arcának bal oldalán vér folyt, kezén a túlhúzott bilincs okozta zúzódások most is láthatók”.
Draskovits „Drazsé” László védőügyvédje egy terjedelmes sajtóközleményt jelentetett meg, amelyben az jogszerűségét vitatja. Azt is megtudjuk, hogy Drazsé „az akcióban megsérült arcának bal oldalán vér folyt, kezén a túlhúzott bilincs okozta zúzódások most is láthatók”.
Draskovits „Drazsé” László védőügyvédje egy terjedelmes sajtóközleményt jelentetett meg, amelyben az jogszerűségét vitatja. Azt is megtudjuk, hogy Drazsé „az akcióban megsérült arcának bal oldalán vér folyt, kezén a túlhúzott bilincs okozta zúzódások most is láthatók”.
A sajtóközleményt teljes terjedelmében, változatlan formában tesszük közzé a keretben.| SAJTÓKÖZLEMÉNY
Dr. Kovács Jolán ügyvéd (1031 Budapest, Malomkerék u. 5.) Draskovits László meghatalmazott védőjeként (képv.: Dr. Antal Kadosa ügyvédjelölt) az alábbi sajtóközleményt teszem közzé: Draskovits László 2006. július 17. napján megbízást és teljes körű meghatalmazást adott, hogy az ellene zsarolás büntette miatt a Szombathelyi Rendőrkapitányságon folyamatban lévő büntetőügyben védelmét a büntetőeljárásról és az ügyvédekről szóló törvények alapján ellássuk. A Szombathelyi Városi Bíróság 2006. július 12. napján 2006. augusztus 12. napjáig elrendelte Draskovits úr előzetes letartóztatását. Védencünk a bírósági ülésen szóban bejelentette fellebbezését. A védelem részéről részletesen indokolt fellebbezést Dr. Szabó Katalin kirendelt védő terjesztett elő, amelynek elbírálására jogosult másodfokú bíróság elnöke saját maga ellen elfogultságot jelentett be. Az előzetes letartóztatás indoklása szerint már maga a jelentős tárgyi súlyú bűncselekmény alapján feltehető, hogy a gyanúsított a tanúkat befolyásolja, megfélemlíti, esetleg tárgyi bizonyítási eszközöket megsemmisít, ill. azokat elrejti. Véleményünk, hogy a jelen bűncselekmény körülményeiből adódóan legfeljebb sértettek tehetnek tanúvallomást, az viszont nehezen képzelhető el, hogy az elkövető és a sértett a nyomozás meghiúsítása érdekében egymással összebeszélnének. Nem tartjuk továbbá megalapozottnak azt a feltevést sem, hogy tárgyi bizonyítási eszközök kerülnének veszélybe, többek között azért sem, mivel Draskovits úr bejelentett lakcímén, amely egyben egyedüli tartózkodási helye is, a rendőrség házkutatást tartott. Tudomásunk szerint a házkutatás során nem találtak Draskovits urat terhelő bizonyítékot. Az előzetes letartóztatás további indoka a bíróság végzése szerint, hogy a Drazsé Szemek c. lap tulajdonosa többszörösen büntetett előéletű. Draskovits urat korábban becsületsértés és rágalmazás miatt ítélték el, amely bűncselekmények az emberi méltóságot, a becsületet sértik, ezzel szemben jelenleg vagyon elleni bűncselekmény gyanúja miatt folyik ellene a nyomozás. Véleményünk szerint más jellegű bűncselekmény védencünk terhére történő értékelése – tekintettel az előzetes letartóztatás kivételes jellegére is – fokozottan méltánytalan helyzetet teremtett. Az elsőfokú bíróság legkülönösebb megállapítása azonban, hogy habár Draskovits úr a jogszabályokban meghatározott minimálbéren felül nyereséges vállalkozásából is bevételhez jut, ill. felesége jövedelme is hozzájárul három fős háztartásuk költségeihez, ez az összes családi bevétel létfenntartásukat nem fedezi, ezért újabb bűncselekmény elkövetésére kényszerül. Ez az indokolás azt is jelenti, hogy mindenki, aki minimálbéren foglalkoztatott potenciális bűnelkövető, mivel a létfenntartás fedezésére a jogszabályokban meghatározott legkisebb jövedelem nem alkalmas. Az előzetes letartóztatás elrendelésekor álláspontunk szerint megnyugtatóan nem nyert bizonyítást, hogy ez a kivételes intézkedés megfelel büntetőjogban mindenkor érvényesülendő arányosság és szükségesség törvényességi kívánalmainak. Az arányosság tekintetében a védencünkkel szemben fenntartott kényszerintézkedés nem áll arányban az adott ügyben elérni kívánt cél és az ennek érdekében okozott alapjog sérelme. Ez a személyi szabadságot korlátozó legsúlyosabb kényszerintézkedés Draskovits úrral szemben szükségtelen, azaz az eljárásjogi célok más eszközökkel is maradéktalanul teljesíthetők (pl. lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet), az előzetes letartóztatás pedig csak kivételes eszközként alkalmazható (Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R/80/ 11. sz. Ajánlása). Megítélésünk szerint nem lehet elegendő a kényszerintézkedés fenntartásához a gyanúsításban szereplő bűncselekmény tárgyi súlyára és a kiszabható büntetési tétel mértékére alapozva dönteni. Az Alkotmánybíróság a köztársasági Alkotmány fényénél a 19/1999. (VI.25.) AB Határozatában az előzetes letartóztatás igen pontos fogalomrendszerét alkotta meg: „Az előzetes letartóztatás […] a büntetőeljárás sikerének biztosítását […] célzó preventív intézkedés”. Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak tökéletesen illeszkednek a büntetőjog és büntetőeljárás rendszerébe, hiszen az előzetes letartóztatás előrehozott büntetésnek nem tekinthető. Az előzetes letartóztatás elsődleges céljai: a terhelt jelenlétének biztosítása az eljárási cselekményeknél, valamint annak megakadályozása, hogy a terhelt hátráltassa, akadályozza az eljárást. Ennek az igen súlyos kényszerintézkedésnek az elrendeléséhez illetőleg meghosszabbításához szükséges, hogy a bíróság általános feltételként valamennyi, az eddigi nyomozás során feltárt bizonyítékot számba vegye, és – a felmerült bizonyítékok bizonyító erejének összevetése nélkül – az alapos gyanú megítélésének kérdésében állást foglaljon. Az előzetes letartóztatás akkor is elrendelhető illetőleg fenntartható, ha fennáll a veszélye az újabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény elkövetésének, de a büntetőeljárásról szóló törvény hatályos rendelkezése szerint a bűnismétlés veszélye önmagában nem letartóztatási ok. Az előzetes letartóztatás törvényességi feltétele, hogy a puszta lehetőségen felül olyan körülménynek, ténynek, bizonyítéknak is fenn kell forognia, amely a tanúk befolyásolása, tárgyi bizonyítási eszközök megsemmisítése, elrejtése, valamint az újabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény elkövetése veszélyét valószínűvé teszi, és ez nem lehet csupán a gyanúsítás szerinti bűncselekmény büntetési tételének alapulvétele. Tekintettel a nyomozást folytató rendőrkapitányság „tettenérés”-ének körülményeire, az összehangoltan jelentkező sértettek (feljelentők) megjelenésére, megkérdőjelezhető a bűncselekmény megalapozott gyanújának fennállása is. A híradásokban napvilágra került, hogy védencünk pénzt vett át, ezzel szemben olyan lezárt borítékot, amelynek tartalmát nem ismerte, sőt úgy vélte, hogy az egy szponzorációs szerződés előkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazza. Draskovits úr személyes találkozásunkkor sérelmezte, hogy a rendőrség 2006. július 10.-i akciója során brutálisan leteperték, megbilincselték és Szombathely forgalmas belvárosában több mint egy órán át, 12 éves gyermeke előtt a nyílt utcán tartották. Elmondása szerint az akcióban megsérült arcának bal oldalán vér folyt, kezén a túlhúzott bilincs okozta zúzódások most is láthatók. Draskovits úr ezzel szemben nem fontolgat semmilyen további fellépést a nyomozóhatósággal szemben. Budapest, 2006. július 18. Dr. Kovács Jolán védő helyett Dr. Antal Kadosa ügyvédjelölt |