Steven Sora: Az amerikai elit titkos társaságai

2006.09.09. 10:27

A nagy vagyonok eredete majd minden eredetben nem tiszta - megírta ezt már Balzac is. Ám ha ennek a könyvnek tíz százaléka igaz csak, akkor is biztos, hogy a demokrácia örve alatt az Amerikát ma egy szűk, eszközeiben nem válogató elit irányítja. Steven Sora mellbevágó adalékokkal szolgál.

Az amerikai elit titkos társaságai

Benjamin Franklin az amerikai forradalom kitörtével Franciaország szabadkőműveseihez fordult, akik a rabszolga kereskedelmet ellenőrzésük alatt tartották. A rabszolgaság eltörlése folyamatában Harrison és Taylor elnökök gyanús körülmények közt haltak meg. Egy kvázi szabadkőműves csoport szőtt összeesküvést Abraham Lincoln meggyilkolására. A rabszolga kereskedelem szerepét aztán átvette az illegális kábítószer kereskedelem: Franklin és Theodore Roosevelt családi vagyona drogcsempészetre, Astoré az ópiumkereskedelemre épült. Más elnökök, Taft és Bush, a kínai kereskedelemből származó pénzen alapítottak titkos szervezeteket.

A templomosokkal, rabszolga-kereskedelemmel, szabadkőművesekkel és más titkos csoportokkal foglalkozó könyv modern történelemmel foglalkozó fejezetei a mai amerikai történelmet is más megvilágításba helyezik.

A Lincoln elleni merénylet elkövetője szabadkőműves volt, s a merénylő a hírek szerint találkozott a jövendőbeli elnökkel 1864-ben, aki maga is szabadkőműves volt. Évekkel azután, hogy a Warren-bizottság megállapította, hogy egy magányos merénylő gyilkolta meg Kennedy elnököt egy antik puskával, új teória bukkant fel: Kennedy megpróbálta semlegesíteni Fidel Castrót, az ellene elkövetett merénylet pedig ennek megtorlása lett.

Ezzel egybevág, hogy Lincoln valójában egy richmondi konföderált kongresszus elleni támadásra szőtt összeesküvésre és kabinetje megölésére bujtogatott. A Kennedy halálát vizsgáló Warren-bizottság elnöke és az FBI vezetője, J. E Hoover, szintén szabadkőműves volt, olyan médiarendszert állítottak össze, mely érvényesülni hagyta a Warren-bizottság jelentését pontatlanságai ellenére is.

Steven Sora nemcsak a vagyonok eredetét tárja fel, arról is gondoskodik, hogy más színben lássuk az amerikai politikai elit vezetőit: Theodore Roosevelt persze híressé vált mint az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Személyiségének nyilvánosság elé tárt része a „trösztromboló” képét festi, amint a gigászi Standard Oil ellen harcol és elsimítja a bányászsztrájkokat. Kőművestagsága ellenére azonban messze állt az egyenlőség-pártiságtól, dokumentáltan a faji elitisták közé tartozott. Az Eugenetikai Nyilvántartó Hivatalt azért hozták létre és látták el pénzzel, hogy csökkentsék a szegénységből álló népességet. A mozgalmat a náci Németország adoptálta.

Vagy itt van Grant elnök. Ulyssses Grant a későn kibontakozók közé tartozott, aki kezdetben a kudarc és a gyalázat felé sodródott. Elitta az utolsó vasát is, és kilépett a hadseregből. Kudarcot vallott az ingatlaneladásban, a gazdálkodásban, amikor valaki meggyőzte, hogy térjen vissza a katonasághoz. A polgárháború mentette meg a reputációját.

Az ingatlanokból, kalózkodásból, kereskedelemből és csempészetből felhalmozódott vagyonokat újra befektették vasutakba, textilmalmokba, biztosítótársaságokba és bankokba, ami lehetővé tette, hogy az elit osztály uralja a gazdaságot. Pénzzel meg lehetett vásárolni a politikusokat és megválasztani azokat, akik úgy döntöttek, hogy politikai vizekre merészkednek.

A gyakran ópiumkereskedelemből, csempészésből, rablásból származó pénzt arra használták fel, hogy oktatási intézményeket alapítsanak, és professzori katedrákat vásároljanak, amelyek aztán ellenőrzés alatt tartják, hogy ki esetében helyes, ha bejut az elibe, és hogy hogyan tekintsenek a történelemre. Az egyetemek és múzeumok határozták meg, miként kell a történelemkönyveket írni. Úgy tudták kiszínezni a múltat, ahogy az saját maguknak megfelelt. A háborús nyerészkedést és a csaló árakat egyszerűen nem tárgyalták. A rabszolga-kereskedőkből lett bankelnökök jelentős üzletemberékké váltak.

A történész azt a gyanút erősíti, hogy a piszkos múlt nem vetkezhető le végérvényesen: a New England-i Cabot-vagyon kapcsán megjegyzi, hogy Henry Cabot Lodge Teddy Roosevelt révén lett elnökjelölt az 1916-os republikánus kongresszuson, unokája Kennedy dél-vietnami követe volt, nyakig belemerült a titkos tárgyalásokba, melyek a dél-vietnami elnök meggyilkolásához vezettek.

ALON-kommentár: Nem titok, a szerkesztőségnél alapból gyanakvással olvasunk minden összeesküvés-elméletet és az ezekkel szomszédos témákat, ezért már csak a kíváncsiság miatt is beütöttük a keresőbe a Skull and Bones társaságot. Nem kis meglepetésünkre a legnagyobb internetes enciklopédia, a Wikipedia.com ezen címszó alatt található bejegyzése gyakorlatilag minden pontjában megerősíti a könyv állításait. Valóban van ilyen társaság a Yale Egyetemen, valóban tagja volt minkét Bush, mi több az említett mauzóleumról is ott a fénykép. Hm.
A jelenről. A Yale furcsább épületei közül az egyik mauzóleumra emlékeztet. Odabenn egy ifjú, az évente kiválasztott tizenöt elsőéves egyike, meztelenül fekszik a koporsóban. Nem halott: életének szexuális önéletrajzát mondja fel, mielőtt kiválasztották volna a Skull and Bones-ba. Az események egyre furcsább fordulatot vesznek, furcsa kiáltásokat és nyögéseket hallani. Eltérően a normális diákszövetségektől, ebben az épületben nem lakik senki, csak rituálékat folytatnak benne. A beavatottak gazdagok, és olyan kapcsolatokkal rendelkeznek, melyek az életre szóló siker zálogai. George Bush volt elnök azok közé tartozik, akik feküdtek a koporsóban, fia, George W. Bush szintén. A tagok a CIA vezetői és titkos háborúkat robbantanak ki.

A nagy vagyonok eredete majd minden eredetben nem tiszta - megírta ezt Balzac. Ám, ha a könyv tíz százaléka igaz csak, akkor is biztos, hogy demokrácia örve alatt az amerikai demokráciát egy szűk, eszközeiben nem válogató elit irányítja.

Steven Sora: Az amerikai elit titkos társaságai
Budapest. 2006, kötött, 296 oldal, 2499 forint
Gold Book Kft. goldbook.hu
.