Műsajt: Mivel meg nem etetnek?

2003.12.18. 20:04

Növényi alapanyagú sajtra bukkantunk egy szombathelyi bevásárlóközpontban. A terméket akcióban 800 forintért árulják. Ha valaki a kelleténél hátrébb ült általános iskolában biológiaórán, felhívnánk a figyelmét: a tehén nem növény…

sajt

Az Alpokalja-Online korábban is foglalkozott már az élelmiszerek minőségével, és most újra meg kell tennünk, mert úgy tűnik, ismét fontos állomásához érkezett a magyar élelmiszeripari kínálat. A múlt héten ugyanis növényi alapú sajtra bukkantunk egy ismert városszéli bevásárlóközpontban. A terméket akcióban 800 forintért árulják így az ünnepek előtt. Csak összehasonlításképpen: a kommersz Trappista kilója 1300 forintot kóstál. Az árverseny tehát nem sok jót jósol a „hagyományos” sajtoknak.

A nagy rohanásban legfőbb ideje lenne eltűnődni egy kicsit azon, mit is etetnek meg velünk, és mi mit etetünk meg a gyermekeinkkel. Ami például a tejet illeti, a növényi alapanyagú sajt csak a jéghegy csúcsa. Legtöbben ma már margarint használnak vaj helyett, a tejszínt már csak a spray formában árusított műhab formában ismerik, és bizony az is érdekes kérdés lehet, hogy a megvásárolt tej vajon miből és hogyan készül, vagy hogy mit is takar tejpulton kínált rejtélyes „reggeli ital” fogalma.

Az EU-ban jelenleg nagyon szigorú kvóták szerint zajlik a tejtermelés. A piac egyrészről erősen szabályozott, komoly vámtételek terhelik az importot, védik a belső piacot. Másrészről viszont a folyadéktejnek például nincs meghatározott definíciója, ami azt jelenti, hogy a gyártónak nem kell feltétlenül ráírni a dobozra, ha az általa árult „tej” nem látott tehenet. Ma az élelmiszeripar elő tudja állítani a különböző tejtermékeket akár szarvasmarha nélkül is közel azonos ízzel és állaggal. Legjobb példa erre éppen a műsajtok megjelenése.

Fontos szempont persze az is, hogy az ilyen „növényi alapú” készítményeket nem terheli a tejtermékek szokásos kvótája, vámja. Magyarul ezek a műtermékek korlátlanul importálhatók, mennyiségi határ a csillagos ég és a multinacionális cégek profitéhsége.

Nem lehetetlen, hogy mindez megadja a magyar tejiparnak a végső kegyelemdöfést. Nézzünk körbe: sorban zárnak be a hazai tejüzemek, régiónkban már gyakorlatilag mutatóban is alig működik ilyen. A jövő sem ígér sok jó, mert szakemberek szerint az EU-csatlakozás további csökkenti a hazai tejipar jövedelmezőségét.

Talán nem árt mindezt átfuttatni agyunkon, mielőtt engedelmes birka módjára vesszük, visszük, esszük a műélelmiszereket. Természetesen mindenkinek joga van eldönteni, mit vesz le a polcról, ha vásárolni megy. Ám ha a vajat és az igazi sajtot vesszük le, a kereskedőknek érdekük azt árulni. Rajtunk múlik.

És nem járunk rosszabbul. Igaz, a vaj nem kenhető olyan könnyen, de sokkal finomabb. Tegyen egy próbát, kedves Olvasó! Szerezzen be reggel kenyeret mondjuk a Roznár péknél a Nádasdy Ferenc utcában, aztán vegyen valahol egy teavajat, kenje a kenyérre, kicsit sózza meg és gondolkodjon el a fenn leírtakon.
.