Ismét egy helyi vonatkozású könyv, alcíme: Polgári ebédlőenteriőr a századforduló Szombathelyén.
Az Acta Savariensia 19.köteteként megjelenő tanulmány célja sokrétű: nemcsak a 19. század vége, s 20. század első éveinek vasmegyei, polgári és középosztálybeli lakáskultúráját és bútorait szembesíti a korszak meghatározó európai lakberendezőinek és tervezőinek elveivel, de – teljesen feltáratlan területeket érintve – megvizsgálja a kor vasmegyei asztalosságának helyzetét.
A 19. század bútorstílusainak rövid áttekintése és Szombathely városnak a korban végbement fejlődése összefoglalása után a Szily János utcában élt Vízmathy család 1900 körüli lakásáról készült fotók segítségével megismerhetjük egy jeles família szobáinak berendezését. Megtudhatjuk, hogy otthonuk mit árul el műveltségükről, lakáskultúrában való jártasságukról, szokásaikról, életkörülményeikről, sőt anyagi helyzetükről is. Mindezt más országokból, illetve az ország más területeiről vett összehasonlító példák tükrében láthatjuk.
Mindezek után pedig helyi asztalosaink, kárpitosaink és faesztergályosaink mára teljesen elsüllyedt világa éled fel. Megismerhetjük eszközeiket, gépeiket, sőt üzleteket is, ahol pl. faragásokat, s más kellékeket vásárolhattak.
Megtudhatjuk, hogyan szerepeltek az 1887-es és 1903-as megyei iparkiállításokon, milyen díjakat szereztek itthon és külföldön. Elfeledett nevek lesznek itt ismét olvashatók, melyeknek egykor fénye, becsülete volt.
Végül néhányuk rövid pályaképe is olvasható, mint id. Derkovits Gyuláé, Bencz Lajosé, a Lamatsch testvéreké, vagy Kóger Antalé, Klausz Ferencé. Megtudhatjuk, hogy micsoda szorgalom, tudás, tehetség lakott ezekben a mesterekben, s ennek ellenére nehéz sors, nemegyszer szabályos nyomor volt osztályrészük.
A szerző át akarta hidalni azt a lemaradást, mely ezen témakörben nyugati kutatásokhoz képest mutatkozik. Fel szerette volna mutatni a jeles, magyar bútorművesség elfeledett kiválóságait, a további kutatás számára, megyénk és a távoli leszármazottak örömére.