Kovács Kálmán a helyi környezetvédelmi ügyekről

Kovács Kálmán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján először pártügyekkel foglalkozott. Kiemelte, hogy az SZDSZ „felnőtt korba lépett”, és egy következő időszakra készül, amelyhez új politikára van szükség.

Ehhez elsődleges lépés a vidékkel való politizálást előtérbe helyezni, újra oda kell figyelni a vidék által küldött üzenetekre.

Az új politika egyik sarkalatos pontját képezi a környezet, a környezetgazdaság, és az ehhez kapcsolódó „zöld energia”, amely a vidéknek új perspektívát tud adni. Az SZDSZ szerint ez az a terület, amely európai és hazai viszonylatban is a legnagyobb mértékben támogatott és a legnagyobb változást hozza. Az uniós támogatás és az ahhoz hozzárendelt hazai támogatások tekintetében több mint 1500 milliárd forint érkezik környezetünknek. Példának említette, hogy az illegálisan elhagyott hulladékhegyek felszámolására több mint 100 milliárd forint áll rendelkezésre az elkövetkező 6 évben. Így megvalósítható az, hogy a feladatot az önkormányzatok pusztán pályázati pénzből, tehát önerő nélkül valósíthassák meg.

A megújuló energiatermelés már nem a nagyvárosokban fog létrejönni, hanem a kistelepüléseken, kis egységekben, és elsősorban zöld energiával. Ez a program több tízezer család számára jelentene biztos megélhetést.

A Vas megyei aktuális témákban is kifejtette véleményét az államtitkár. A Rába-szennyezés ügyében leszögezte, hogy tarthatatlan a kialakult helyzet. Ragaszkodnak a kitűzött határidőhöz (május 1.). Abban állapodtak meg, hogy ezen időpontig az osztrák bőrgyár megszünteti a szennyezést, ha ez nem történik meg, akkor Magyarország visszavonja a gyár működéséhez adott hozzájárulását. A határozott politikát támogatja, tehát szerinte nem lehet elfogadni az osztrákok haladékra vonatkozó kérelmét. Május 8-ra hívták össze a határvízi bizottságot, ahol reményei szerint már azt állapíthatják meg, hogy megszűnt a szennyezés, ha mégsem, akkor azt fogják vizsgálni, hogy a bőrgyár valóban beszüntette-e a tevékenységét.

A hulladékégető tekintetében szerinte nem az a gond, hogy Ausztria megépíti, inkább az, hogy nincsenek tekintettel arra, hova helyezik el. Az Európai Unió azt mondja ki, hogy a legjobb, ha anyagában újrahasznosítják a szemetet, aminek alapja a szelektív hulladékgyűjtés. Azonban az égetést sem zárja ki, hiszen még mindig jobb, mintha lerakják valahol, mert az mindképpen ott marad tartós környezetszennyezésként. Az államtitkár szerint ezen ügyben az önkormányzatoknak és a helyi civil szerveknek kellene nagyobb erőt kifejteniük, hiszen az Európai Unióban ez két szomszédos önkormányzat. A kormány az ügybe már csak akkor tud beleszólni, ha végleges terv van arról, hol fog megépülni és az engedélyezési eljárást megindítják.

Németh Kálmán utalt a vépi szalmaégetőműre és az újra felszínre került lignitügyre is.

Pozitívumként emelte ki a helyi zöld kommandó hatékony működését, mely legutóbb egy Sorokpolány környékén működő illegális hulladéklerakóhelyet fedezett fel.

Kovács Kálmán szerint egy fontos probléma, hogy emberek tucatjai abból élnek, hogy illegálisan dolgoznak fel hulladékot. Az illegális hulladéklerakókat fel kell számolni. Ezt segíti az a törvénymódosítási javaslat, amely szerint a legális hulladékkezelők zálogot adnak. Másrészt ki fognak adni egy Fehér Könyvet, amelyben az állampolgárokat tájékoztatja a hulladékügy jogi környezetéről.


(Fotó: szdsz.hu)