Eladó az MSZP: Hitel az nincs

2004.01.26. 17:56

Az ember csak buksiját vakarja annak láttán, mekkora méretes kupleráj körvonalazódik a szocialista párt Vas megyei berkein belül, no meg azon kívül is. Azt mondják, valakik megveszik kilóra az egész maszopot. Na és? – kérdezzük vállvonogatva. Biztos leértékelés van.

Szücs Gábor szombathelyi szocialista képviselő nem egy nyomulós típus, felejthetetlen kijelentések ritkán hagyják el a száját. Azonban két-három héttel ezelőtt a városi tévében beszélgetés zajlott a roma szavazatvásárlásról, amely műsor után okosabbak ugyan csipetnyit sem lettünk, ám a képviselő, mintegy ejtve, megjegyzést tett a politikai hitelesség fontosságáról.

Szücs Gábor talán nem is sejti, mennyire fején találta ott a szöget. A képviselő munkakörét tekintve a Dolomit Kft. ügyvezető igazgatója, s tavasszal azt hányták a szemére, hogy nem sikerült távol tartani cégét bizonyos önkormányzati megbízatásoktól. Tegyük hozzá, állítólag minden jogszerű volt, és ez felettébb megnyugtató, nyilván bennünk van a hiba, ha nem tudunk hitelesen örülni már ennek sem.

A hitelesség szó hallatán egyébként bólintott a stúdióban levő Horváth Csaba, az Országos Roma Kisebbségi Önkormányzat vasi elnöke. Ő volt az, aki kirobbantotta a romák szocialista pártba való beléptetésének történetét, volt bizonyítéka is meg nem is, hogy végül azzal zárja le a skandalumot, tisztázódott minden: úgy volt, hogy néhány ember ugyan belépési nyilatkozatot töltetett ki a romákkal, de visszaélt a szocialista párt nevével. Különben is elkallódtak a nyilatkozatok. Ez a variáció szintén hitelesnek hangzik. Nyilván azt hazudták valakik csalinak, hogy az MSZP-től jöttek, aztán jól beléptették a romákat az Amway-be vagy a Zepter-láncba, hogy új típusú öblítőt és a zsírmentes főzést lehetővé tevő edényeket sózzanak rájuk.

Jó, jó, félre a tréfát. Világos, miről van itten szó: Nyírják egymást a szocialisták keményen, ebben mindig is a topon voltak, kár hogy a politikai konspiráció nem olimpiai sportág, biztos hoznának a fiúk pár aranyat Athénból.

Úgy fest a dolog, hogy új arcok jönnek, akik nagy pénzeket raknak a politikába, hogy majd még nagyobb pénzeket szedjenek vissza, máskülönben, közgazdasági diploma nélkül is belátható, nem sok értelme lenne az egésznek. És hát itt-ott, többek között Vas megyében is, útban vannak a régi arcok, akiket félre kell állítani, át kell lépni, mert mit értenek ezek az öregek az új dörgéshez, meg a végén még a levesbe is beleköpnének.

Bizony, bizony, nem szép dolog ez az – állítólagos - Gyurcsány miniszter köpönyege alóli technokrata nyomulás. A hírek cégbirodalmakról, felhalmozott milliárdokról szólnak, amely mellékzönge, szó mi szó, valóban furán viszonyul a hagyományos értelemben vett baloldali mozgalmakhoz, lásd: szabadság, egyenlőség, testvériség. Mellesleg valószínűleg erre célzott Szücs képviselő is az ominózus tévés beszélgetésben. A bibi csak az, hogy a politikai hitelesség szót már rég megette a kánya, ahogy azt akkor és ott a mellékelt ábra mutatta.

Nem azért nyertek a hajdani MSZMP ilyen-olyan szintű káderei 2002-ben, mert annyira baromira hitelesek voltak, hanem azért, mert a másik oldal még náluk is hiteltelenebbé vált, ami pedig, figyelembe véve a történelmi előzményeket, figyelemre méltó teljesítmény. Mivel 2002 óta gyakorlatilag semmi sem úgy alakult, ahogy megígérték a győztesek, nincs csodálkoznivaló azon, hogy a párt hitele a bányászbéka segge alá süllyedt. Konkrét elképzelések és cselekvések híján hiteltelen a gazdaságpolitika, s a pártmocsár ellenállása miatt ezen nem segít száz Draskovics csatasorba állítása sem. Preferált társadalmi rétegek híján hiteltelen a belpolitika is: ahol nincsenek nyertesek, ott csak vesztesek vannak. Meg hát a szocik továbbra is súlyosan adósok hiteles arcok felmutatásával. Vegyük a régi tesztet: Meg tudunk-e nevezni olyan országosan ismert szocialista politikust, akitől szívesen és bizalommal vennénk használt autót. Na ugye?

Ami a Vas megyei old school szocialista politikusok szemszögéből esetleg vérlázító igazságtalanságnak tűnik, az a külvilágot valószínűleg nem nagyon hatja meg. Miért rosszabb az, ha néhány milliárdos pártot vesz magának, mint az, hogy a hajdani állampárt reprezentánsai megint jól átdobnak a palánkon? Szakértelemről, konszolidációról és jóléti rendszerváltásról szóltak a fanfárok anno, s mára odáig jutottunk, hogy a szocialisták nemhogy az országot, de saját pártjukat sem képesek gatyába rázni, ami talán nem nagy elvárás, és mellesleg a hitelesség minimuma lenne.

Amíg ennyire totálisan hiteltelen a magyar baloldal, volt állampárti funkcionáriusokkal, bankárokkal, olajvállalkozókkal, idegesítően nagyképű fiatal államtitkárokkal, kaotikusan működő minisztériumokkal, addig teljesen érdektelen, melyik milliárdos veszi meg a pártot és mennyiért. Ha megvette, hadd vigye! Végül is szabad versenyes kapitalizmus van, minden eladó, miért egy párt lenne kivétel? Láttunk már valami hasonlót errefelé a túlsó térfélen is. Még az is könnyen elképzelhető, a vevő többet ki tud hozni belőle, mint a mai állapot, annál is inkább, mert kevesebbet nehezebb lenne.

Amúgy ha magamra csak egy picit is adó szocialista politikus lennék, és ha valami kozmikusan rejtélyes oknál fogva eddig nem csaptam volna be a pártiroda ajtaját magam mögött, most tenném, de úgy, hogy szakadjon ki tokostól az egész. Esetleg hiteles is lenne.

.