ALON-portré: Krizmanics Ferenc, tűzoltóparancsnok

ALON: Legutoljára a zsinagóga-tűznél találkoztunk. Gyakran kimegy helyszínekre?

K. F.: Ha tehetem mindig, természetesen csak a fontosabb tüzekhez, ha tíz négyzetméternyi gaz ég, ahhoz persze nem.

Elég fiatalon lett Szombathely város tűzoltóságának parancsnoka 2004-ben.

Ez relatív. 38 évesen lettem parancsnok, ismerek olyant, aki harmincévesen került erre a posztra. Ezt én is kevésnek tartom, ahogy azt is, hogy öt év szakmai illetve vezetői gyakorlat elég a parancsnoksághoz. De ha egy életpályát nézünk, az a 38 év nem olyan kevés.

Akkor nézzünk egy életpályát: az önét. Már kisfiúként is tűzoltónak készült?

Nem, gyárilag vegyész vagyok, uránbányában kezdtem Pécsen. Két év után meguntam, 1989-ben szereltem fel Pécsen, aztán - egyéként körmendi vagyok - Zalaegerszegen folytattam. Innét pályáztam meg a szombathelyi parancsnokságot.

És el is nyerte ezt a posztot. Mégpedig egy kritikus helyzetben, az előző parancsnok nem éppen békés körülmények között, és nem is teljesen önként távozott. Hogyan sikerült elfogadtatni magát – kívülről jött emberként – ebben a helyzetben?

Egyebek mellett azért pályáztam meg, mert olyan helyzet volt a parancsnokságon, hogy külsősként volt esélyem. Ha nincsenek problémák, akkor majdnem mindig a meglévő állományból kerül ki a parancsnok. Ez sokkal előnyösebb, mert ismeri az állományt, a társadalmi, a gazdasági környeztet, helyismerettel rendelkezik. De az egy rendkívüli helyzet volt akkor. Én is hallottam ezt-azt az állományról, ahogy ők is a rólam keringő mendemondákat. De azt mondtam, nálam mindenki tiszta lappal indul, amelyet tele lehet írni feketével is, pirossal is. Mindenkit kizárólag a munkája alapján ítélek meg, és – gondolom – ők is ez alapján ítélnek meg engem. Most már azt hiszem, minden rendeződött.

Persze nem minden tűzoltóból lesz parancsnok, de parancsnokként mit mondana nekem, ha tűzoltónak jelentkeznék? Milyen perspektívát nyújt ez a hivatás?

Bekerülni középiskola elvégzése után lehet, előnyben részesítjük azt, akinek érettségije van, mert ez egy összetett ismereteket követelő szakma. Régebben azt mondták, elég ha jó erőben van a jelölt, ma már ez kevés. Olyan tüzekkel, balesetekkel találkozunk, olyan felszereléseink vannak, amelyeket bizonyos műszaki képzettség nélkül nem lehet kezelni, megérteni a működését. A fizikai állóképesség most is fontos. Reményeim szerint jövőre 19 státussszal nő az állomány, és néhányan nyugdíjba is mennek, már megkezdtük a felvételiztetést, alkalmassági vizsgálatokkal helyben, ami majd folytatódik Budapesten. Elég nagy a különbség a fiatalok között. Volt olyan esetünk, hogy a felvételiztetett létszám ötven százaléka sem felelt meg az elvárásoknak. Ha viszont valaki huszonévesen felszerel, lesz egy biztos munkahelye, ami azért manapság nem kis dolog. Az erkölcsi elismerés a másik pozitívum: egy néhány évvel ezelőtti, a közszolgálatban dolgozók elismertségét vizsgáló felmérésben mesze a tűzoltók végezték a legjobb helyen. Ezt a mindennapjainkban is érezzük, ha valahol megjelenünk, az állampolgárok szívesen látnak bennünket.

A negatívumok?

A közszférában mindenki úgy érzi, hogy nincs anyagilag megbecsülve, mi is ugyanebbe a körbe tartozunk, tehát a fizetés önmagában nem csábító. Viszont a munkaidő beosztás lehetővé teszi, hogy a tűzoltó az eredeti szakmáját is tudja gyakorolni, és így tisztességes megélhetést tud nyújtani a családjának. De a szombathelyi tűzoltó-parancsnokságon is bizonyíthatnak, a felújítás során mindent magunk végzünk az épületen, sőt a gépkocsik karbantartásánál is a tűzoltók dolgoznak. Ugyanez a munkarend hátrányos is: karácsonykor, húsvétkor is jönni kell dolgozni, és ez mindig garantált 24 órás távollétet jelent a családtól.

Az időtényezőnél maradva: a honlapjukat nézve úgy tűnik, inkább délután akad sok dolguk a kollégáinak. De mit csinálnak délelőtt?

Jó a megfigyelés, de a tűz leginkább a nyárra jellemző. Általában délután négy óra után szabadulnak ki az emberek a kiskertbe, és ott meggyújtanak mindent, amit nem tudnak a szervezett szemétszállítás keretében elszállíttatni. Reggel fél nyolckor van a váltás, utána kapnak egy kis időt reggelizni, majd kötelező szerelési gyakorlat következik. Ha valaki bekerül tűzoltónak, akkor egy négyhónapos iskola elvégzése után - két hónap elmélet, két hónap gyakorlat - kap tűzoltó szakmunkás bizonyítványt. Ez arra elég, hogy az alapokat elsajátítsa. Kárhelyen arra nincs időnk, hogy csiszolgassuk a tudását, készség szinten kell minden szerszám, kisgép használatával tisztában lenni, erre szolgál a szerelési gyakorlat. Minden hónapban van helyismereti foglalkozás és begyakorló gyakorlat a nagy ipari létesítményekben, középületekben. Jó helyismerettel kell rendelkeznünk, hol keressük a tüzet, hol vannak a közművek főkapcsolói, honnan lehet vizet hozni. Egy csoport felméri a terepet, majd ezután mindhárom csoport kivonul és begyakorolja egy feltételezett tűz eloltását. Minden nap van kötelező sportfoglalkozás, az erőnlét, az állóképesség nálunk kiemelten kezelendő. Hagyományosan röplabdáznak, de futballoznak is, van focicsapatunk meg néhány megszállott kerékpárosunk, futónk.

A tűzoltóélethez fűződnek romantikus, kalandos elképzelések is, melyeket leginkább a tűzoltós filmek táplálnak. Szokott ilyeneket nézni?

Már nem. Néztem egy darabig, de nagyon nevetségesnek tűnnek: mindig minden szerszám kéznél van, mindig van elég ember, meg olyan elméletek alapján oldanak meg problémákat, amelyeknek csekély a realitása.

Tavaly az élet produkált a műegyetemen egy katasztrófát és tragédiát, amelyre nemrégen emlékeztek meg a tűzoltók. A szombathelyi tűzoltóságnak milyen a személyi felszereltsége, menyire vannak biztonságban a beosztottjai?

A személyi felszereltségünk európai színvonalú. Ami hiányzik – és ez hiányzott tavaly a műegyetemi tűznél is – az az úgynevezett body guard készülék, amely jelzi, hogyha a tűzoltó nem mozog, tehát valószínűleg bajban van. Ezekre készülékekre az ősszel lehet pályázni, ezt meg is tesszük.

Van fia?

Nincs, két lányom van.

Lányok dolgozhatnak tűzoltóként?

Igen. De nem vonulósként, hanem irodai munkán. Nem nőknek való ez a pálya, bár lehet, hogy most a magamra szabadítom a feministákat. Nem vonom kétségbe a nők munkabírását, képességeit, de a férfiak jobban bírják a pszichés terheket, igaz, apaként egy gyerektragédiát látva ők is megrendülnek. Ez a legborzasztóbb ebben a munkában.

Ki segít nekik feldolgozni a traumákat, a stresszt?

A rendőrségi pszichológus a rendelkezésünkre áll, de van pszichológus az országos katasztrófavédelmi főigazgatóságon is. De aki nem élt át hasonló élményt, az nehezen tud segíteni azokon, akik igen. Inkább az a jellemző, hogy a kollégák maguk közt beszélik ki ezeket az eseteket.

Ha lenne fia, azt kérdeztem volna, hogy mit szólna hozzá, ha tűzoltónak akarna állni?

Sok tűzoltónknak dolgozott itt az apja, sőt, van úgy, hogy apa és fiú egyszerre dolgozik tűzoltóként, vannak tűzoltó dinasztiák is. Ha fiam lenne, valószínűleg megfertőztem volna a tűzoltósággal én is.