Azt, hogy veszélyes , már sikerült feldolgoznom, így valószínűleg azon is túlteszem magam, hogy a rendőrség az iránt érdeklődik, mikor szándékozom leközmunkázni azt a közlekedési kihágást, mely során nem láttam meg egy erdei átmenő forgalom táblát. És ami csekket mellékesen befizettem.
Végső soron igaza volt, minek száguldozom ott, ahol nem kellene. Sok helyre állhatott volna műszerével azon a napsütéses vasárnap délutánon a szép Somogyországban, de ő úgy gondolta, ott szolgálja és védi legjobban az állampolgárokat . Ő a szakember, ő tudja. Udvarias volt, én meg befizettem itthon azt a nyolcezer forintot, könnyen jött, könnyen megy.
Az újabb csekket néhány hónap múlva kaptam. Nyáron kivételesen nem a tengerhez, hanem Budapestre mentünk egy hétre, aminek része volt egy hosszú séta majd egy lassú autózás a budai hegyekben. A hegyeknek része viszont egy rendőrautó is, ott álldogált egy kanyarban. Kérdezték, láttam-e a behajtani tilos táblát pár kilométerrel előbb az erdőszélén. Mondtam, nem, mert akkor nem lennék itt, mire ők, mondták, hogy igaz-igaz, majd udvariasan közölték, hogy megbüntetnek ötezer forintra. Végül is jogos, miért nem figyeltem jobban, biztos volt valahol az a rohadt tábla, hogy talán nem a legfeltűnőbb helyen azt abból lehet sejteni, hogy míg minket adminisztráltak, más autósok is beálltak a csekkre várakozók sorába. A büntetéspénzt hazaérkezésünk után rutinosan letejeltük.
Hogy egészen rossz útra tértem, az a múlt héten lett teljesen egyértelmű. Tértivevényes levelet kaptam ugyanis a rendőrségtől, amely amilyen szigorúan, olyan homályosan fogalmazott. Lényege, hogy a „közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése” miatt töltsem ki a lap mellékletét, ha nem így teszek, a „törvényben előírtak szerint” fognak ellátni. Szó esik még egy helyszínen kapott vagy kiküldött ötezres rendőrségi csekkről, amit be kell mutatni, ha nem, akkor végrehajtanak. Hm.
Hogy mikor és mit sértettem meg kissé, azt sajnos nem közölték, így aztán agyaltam feszt: biztos nem állhattam meg a stopvonalnál, rosszul indexeltem, nem volt nálam tartalékizzó, amit aztán talán kifigyeltek a faluvégen, erdei kanyarban, sövény mögül vagy mittomén.
Legalább ennyire rejtélyes volt a kötelezően kitöltendő melléklet, melyben – foglakozásom, havi keresetem stb. mellett - az után érdeklődtek, hogy ha nem fizetek a rejtélyes cselekedetért, akkor mikor is legyen az a közmunka.
Ennek a fele se tréfa, gondoltam, így felhívtam a rendőrséget, hogy mondják el már el, mi a túrót csináltam már megint. Egy hölgy a szám alapján beazonosította az ügyemet, és mondta, hogy ez biza’ az augusztusi budapesti erdőbeli kirándulás folyománya. Merthogy nem fizettem be. Mondtam, de igen, erre ő, hogy akkor vigyem be a csekk fénymásolatát. Elbizonytalanodtam, hogy lehet mégsem, vagy ha igen, ki tudja, hol a búbánatban van az augusztusi szelvény. Annyi lélekjelenlét volt bennem, hogy megkérdezzem, hogy miért nem lehet ráírni a papírra, milyen ügyről van szó, mégsem kellene telefonálgatni, lehetne rögtön postára szaladni vagy csekket fénymásolni. Kiderült, hogy formalevél van, azaz mindenki ilyent kap. És mindenki lelkesen találgat. Még kinyomoztam azt az apróságot, hogy mi van a melléklettel, amit 8 napon belül kell kitöltenem. Nem kell, ha fizetek vagy fénymásolatot villantok, tudtam meg, amitől megnyugodtam kissé, mert azért annyira nem fűlik a fogam a közmunkához, végrehajtáshoz, Sopronkőhidához. Mondjuk ráírhatták volna ezt az apróságot is, volt még hely a papíron.
Délután nekiálltunk hát feltúrni a fiókokat, és egy-két óra szívós munka után csodák-csodájára ráleltünk a kis sárga fecnire. Most már csak az kell, hogy a napokban lefénymásoljam, bevigyem, és bűnbánó arccal felmentésemet kérjem a vádpontok alól.
Ha szerencsém van, most nem kell közmunkára mennem, de ha nem szedem össze magam, nem lesz ennek jó vége, az tuti.
További cikkek
Vélemény
Szerkesztőségi körkérdés: Szerintetek melyek a legjobb magyar filmek?
Vélemény