A Szent György-napi vásár vasárnapjáról - Fotóriport

Az április kiélte a szeszélyességét, igazi nyáriasan jó idő várta a szombathelyi kilátogatókat. Volt, mi szemnek, szájnak ingere, megkurtultak a szoknyák, a malac nyárson sült, a bor újra és újra kínálta magát, a színpadon meg folyvást történt valami. Mi meg rengeteg fotót kattintgattunk el ott jártunkkor. .

Az április kiélte a szeszélyességét, igazi nyáriasan jó idő várta a szombathelyi kilátogatókat. Volt, mi szemnek, szájnak ingere, megkurtultak a szoknyák, a malac nyárson sült, a bor újra és újra kínálta magát, a színpadon meg folyvást történt valami. Mi meg rengeteg fotót kattintgattunk el ott jártunkkor. .

Az élet élhető dolgait személyesen kell átélni – nyer bizonyságot újfent a mondás. Megkerüli az ember a Csónakázó tavat, jegyet vált és a felvezetőben említettekre hagyatkozik. Amíg odáig elér, kocogók, horgászok, kacsapárok, hattyúk és a szintén odafelé sétálók keresztezik az útját. Egy idill vasárnap, ahogy azt jó volna íratlan szabályként törvénybe iktatni. Valószínűleg egy boldogabb nép volna a magyar. Vagy – legyünk lokálpatrióták – legalábbis Szombathely alaphangulatán dobna egy nagyot. Hogy levegyük a jó példával elől járás nyűgét a vállakról, tessen mindenki e képeken láthatókhoz igazítani a hétköznapi önmagukat is. Érdemes volna megpróbálni.

Nekem különösen a Tintaló Társulás mesejátéka, a „Nem akarok többé boszorkány lenni!” maradt emlékezetes. Ritka gyönyörűség az ilyesmi. Egy lány egy babával és több, a néző saját fantáziája által személyiséggel felruházott tárggyal mondott el egy történetet. Például elég volt egy rágumizható szemüveg egy díszpárnára és már tudtuk, hogy egy idős hölgy a beszélő, vagy épp egy apró kalapos próbababafej és egy náthás hang, hogy sznobnak lássuk a boszorkányságától szabadulni kívánó lányka egyik ideiglenes főnöknőjét. Hasznos néha ilyesmire is használnunk a képzelőerőnket.

A másik, ami minden ilyen hagyományőrző rendezvényt nagy nevetésekkel tarkít, így most is, az a vásárbíróság ítélkezése. 1763-at írván, a kaloda és a pálcaütés örömest kínálták magukat. Az előbbinél a közhírré tétetés kikiálthatta iszákosnak, boszorkánynak, házasságtörőnek, de tyúktolvajnak is az azt karperecül kapót. Az egy boszorkányság kivételével mindahányra akadt jelölt, a jó magyar vörös boros kedvet történetesen a polgármesterünk prezentálta módfelett hitellel. Néhányan a közönségből a láttára még kevesellték is az ily módú marasztalási idejét. De nemcsak ekkor, korábban is nyílt alkalom közreműködésre, a Szombathelyi Néptáncműhely kört alkotva táncra perdített többeket a közönségből. Mindezt az Ómuzsika Együttes zenekíséretének jóvoltából.

További szavak helyett nézze meg a több mint száz fotót!