Az első vízipipa találkozó Szombathelyen (képgalériával)

A kedélyes közös borozgatás dohányfüstös megfelelője, baráti társaság, beszélgetések, sörös dobozok. Ezek mentén érzi magát jól az Emlékmű-dombra a szombati sziesztaidőben kilátogató fiatalok. .

A kedélyes közös borozgatás dohányfüstös megfelelője, baráti társaság, beszélgetések, sörös dobozok. Ezek mentén érzi magát jól az Emlékmű-dombra a szombati sziesztaidőben kilátogató fiatalok. .

A félreértések elkerülése végett már az elején kell szögeznünk, hogy nem marihuánáról van szó, az elfüstölendő dohány nem kábító hatású, pusztán különböző finom gyümölcsös ízekkel kényezteti a használóját. Mi több, a károssága jóval alatta marad a nikotintartalmú cigarettáknak.

Egy leleményes vízipipa webáruháztól indult el a kezdeményezés, hogy az ország nagyobb városiaban egy időpontban, lehetőleg zöld környezetben találkozzanak a vízipipázás helyi hívei. Vas megyében a plakátok az 1945-ös emlékműhez invitáltak. 14 óra után valamivel azonban csak néhány késő tizenéves korú fiatal (főleg lányok) huppantak le három csoportban a fűbe vagy a plédekre, hogy gyakorlott mozdulatokkal összeszereljék a pipájukat. Később ezek bővülnek fel az újonnan érkezőkkel, illetve két srác húzódott közelebb a többiek mellé. Közben csak három reggae-t hallgató raszta hajú srác hagyta el a placcot. Úgy harmincan gyűltek össze a dombtetőn.

Mihályi Anita, aki a 17 városban megrendezésre kerülő találkozó szombathelyi szervezője, elmondta, hogy mivel hallott a találkozóról és a vasi megyeszékhelyen még senki sem vállalta el a – nagy szóval élve – védnökséget, tálcán kínálta magát a lehetőség. Váltva pár szót a többiekkel, a következő képet kaphatjuk a hobbiról. Van, akinek megtetszett maga a ceremónia és utánajárt, vett magának pipát és hozzávalókat, majd „kitanulta” a működését, ám a többség a baráti körében vagy a bátyja útján találkozott először ezzel a vízzel töltött vázaszerű képződménnyel, amiből csápszerű tarka csövek kanyarognak elő. Néhányan már évek óta hódolnak a szenvedélyének és rendelkezik vízipipával, de a közelebb húzódó két srác egy vadonatújat aktivált.

A vízipipázóktól tisztes távolságra egy padon negyvenes házaspár ült. Kérdésemre elmondták, hogy nem tudtak a rendezvényről, véletlenül sétáltak az Emlékmű-dombon és látták meg az ott piknikezőket. Tudják, miről van szó, tetszik nekik, hogy ilyesmivel foglalkoznak a fiatalok, ráadásul kint a természetben és nem a monitor előtt görnyednek egyedül órák hosszat. Messzire vivőn hosszan és rengeteg mindent érintőn beszélt a férfi, és a reményét fejezte ki, hogy nem mossák össze a drogozással, illetve hogy amikor majd terebélyesebbé nő, a politika nem sajátítja ki magának a rendezvényt.

A vízipipázás gyakorlati hogyanjának és történetének taglalása nem e jelen cikk feladata, a találkozón készült képek meg úgyis érzékletesebbek minden szónál, így nem maradt más hátra, mint az előretekintés, hogy sok sikert kívánjunk a kezdeményezésnek. Legközelebb már messziről tarkálljon az egész domboldal a vízipipás emberektől!

Képek boldog vízipipásokról.