A lendületadó koffein nyomán - Kávézókörút Szombathely belvárosában

A után most a fehér habbal bolondított feketék lelőhelyeit térképeztük fel. Egyik sem egy Pilvax, egy New York vagy egy Centrál, ahogy e sorok íróján is lötyögne egy Petőfi-, egy Ady-, de még egy Szabó Dezső-hacuka is. Ez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy hat kávézót ejtettünk útba – visszajárás gyanánt.

A után most a fehér habbal bolondított feketék lelőhelyeit térképeztük fel. Egyik sem egy Pilvax, egy New York vagy egy Centrál, ahogy e sorok íróján is lötyögne egy Petőfi-, egy Ady-, de még egy Szabó Dezső-hacuka is. Ez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy hat kávézót ejtettünk útba – visszajárás gyanánt.

Café Luxemburg

Néhány évig az ALON szerkesztőségének nem-hivatalos év végi találkozóhelye volt. Most az irodát véve bázisul, továbbá a Perintet is átszelő légvonalat tekintve a Lófej kocsma adná magát kézenfekvőre. Az ötlet még elbírálás alatt. De vissza a Luxemburghoz. Miként maga a névadó ország és annak a fővárosa se területi kiterjedésben, se lakosságszámban nem predesztinálja magát arra, hogy náluk rendezzék meg valaha is az Olimpiát, úgy ez a Széll Kálmán utcai kávézó sem alkalmas közeg osztálytalálkozók rendszerint agyelhagyásban csúcsosodó dínomdánomihoz.

A nők azonban bolondulnak érte. Szombathelyen ideálisabb randihelyet ennél a Guiness sört és csokoládés hörpölnivalót kínáló Sörpatika és a Fő téri szökőkút közelében lévő pad mellett aligha találni. A többi már csak a kisugárzáson és a beszélőkén múlik. Persze itt is zárulhat azzal a légyott, hogy „Te egy kedves, jó humorú, szimpatikus srác vagy, de nem rád gondoltam.” A dolgok rövidre zárásában viszont garantáltan nem fogja a nő a helyet pocskondiázni, hogy „ráadásul képes voltál ide elhozni!”

Bécsi Kávézó

Royal Söröző pepitában, mínusz Wi-Fi – válaszolta egy haverom a kérdésemre, hogy mi jut eszébe erről a helyről. Aztán ha kiülős időben a Fő tér azon sarkához tévedünk, mégis mindig a taxik között szlalomozik át és nem a közvetlenebb elérést választja. Most is. Fel az emeletre. „Életünk minden másodperce természeténél fogva boldog. Mi magunk rontjuk el a boldogságot, ha engedjük hogy a harag, a türelmetlenség és az irigység parancsoljon nekünk” – olvasom a külföldi szeszek oldalának alján, majd belepislantok a szökőkutas kis művirág kertbe és kérek egy Arany Fácánt. Persze már megint nem kávét.

Be kéne ruháznom egy autóba, hogy aztán a nulltolerancia miatt csak habos feketéket hörpölhessek. Lévén az alkoholmentes sör és a guminő egymásból következő volta köztudott. De nem ezért vagyunk itt! A pincér kedves, a kiszolgálás gyors, viszont a természetes fényeknek híján van a hely és a székem karfáján sem találom a kényelmes pozíciót. Legközelebb kiülünk.

Art Café

A Művészetek Háza tövében már több hónapja nagy sebbel-lobbal folyik az építkezés, az átalakítás, de ez mit sem ront a látványon. Mármint a pincérnőén – a Belsikátornak amúgyis háttal ülünk. Előlibben, felveszi a rendelést, kihozza a kérteket, majd felül a süteményes pult mögötti magas székre, keresztbeveti a lábait, és írni kezd. Tekintettel az esti nyolcas, a zárást épp egy órával előlegező időpontra, bizonnyal összesít.

Egy századelővel elébb élő költőként már sercinteném is a sorokat! Hozsanna a felsliccelt szoknyához. Ez lenne a poéma címe. Szertelen szerét venném benne dicséretnek, illesse az e nőt, előtte a süteményeket, előttem a sört, karjaim alatt a kényelmet, a falak képein a régmúlt (nekem jelenbéli) Szombathelyet, körben a polgárias légkört, magamat a toalett tükrében, kint a lassú esteledést, sétára invitálást… és még a politika is kapna fricskát a borvörös orrára. Lám, nemhiába válogatták be az Art Cafét 2006-ban a 100 legjobb magyar kávéházak közé!

Szimfónia kávézó

A magas és a populáris kultúra demilitarizált zónája. Felette-körülötte Bartók Béla neve ad rangot a zeneiskolának, szemben vele, az út túloldalán pedig a Képtárhoz vezető folyosóhoz visz fel a lépcső: a falakon néhol még olvashatók a 2006-os Bloomsdayen felragasztott Joyce-idézetek szavai. Bent a kávézóban meg a mondén, hamar az otthon lakályosságával ható környezet ad oltalmat a más mindenhol dívó kereskedelmi rádiós zajszennyezés ellen.

Nem véletlenül. Rendhagyóbb elektronikus zenékkel táncoltató és ejtőzős muzsikákkal kényeztető DJ-estek, blues- és jazzkoncertek egyaránt szívesen látott és hallgatott vendégek itt. Mindegyikhez pompás helyszín. A klasszika-filológusok már mondanák is a szimfónia szó görög eredetét, hogy összhangot jelent. Ám nemcsak a jeles napok alkalmával, a hétköznapokban is érdemes betérni ide.

Bánya Café & Bar

Szombathely legexkluzívabb helye. 2006-ban be is válogatták a 100 legjobb magyar kávéházak közé. Pusztán név alapján valami penészette falú becsületvesztőre gondolnánk, ami a „mindegy mi, csak hasson” delíriumért betérők törzshelye. Szűk utca visz el a semmi jóval nem kecsegtető kapuhoz, ahol a kultúrember bennünk Dantét idézi, de csak megyünk tovább, egyenesen az ipari zónába: túl egy ajtón, le a tárnába. „A bánya lelőhely. A bánya kincsek, anyagok és kiaknázatlan lehetőségek terepe, felfedezés örömének színtere, valaminek a kezdete, új perspektívák bölcsője” – írják magukról.

Ha csak a fotógaléria klikkelendő címeit futjuk végig, már megengedhető a túlzás. Két-három éve, miközben a kisregénnyi lapszámú, posztmodern verseskötetnek is beillő italválasztékot egy lendülettel sokadszor sem sikerült végigszemléznem, több helyi és országosan ismeretségnek örvendő zenekar is megfordult ebben a 120 főre kalibrált helyen. Ízelítő gyanánt (hogy miről maradt le, aki lemaradt): Pop Art Market, Orr, Epekövek, Kiscsillag, Lecsó a Pál Utcai Fiúkból, Tövisházi Ambrus az Amorf Ördögökből. Volt itt továbbá progresszív klubest, Kelemen Zoltán könyvbemutatója, PAM klipforgatás, Angol Suck Est és számtalan italakció is. Meg persze a szomszédos (akkor még) főiskola diáknapjai is gyakran végződtek bányászattal.

Cinema Café

A legtöbb ember már csak olyan, hogy vizuális típus. A Savaria Filmszínház kávézójában meg van mit tetszetősnek látnia. Buján igéző színkavalkád, filmekből kicsippentett fotók, süppedős fotelek, az egykor ide tervezett téka mementói, a videokazetta tokok, a polcokon művészmozis folyóiratok Magyarországról (Filmvilág) és Erdélyből (Filmtett), meg persze a rendelés felvételéért (majd annak szervírozásával) elénk járuló tüneményes lányok.

Aki járt valaha itt buliban, az tudja, hogy nemcsak a délutánban esik a város talán legkényelmesebb ülése az itteni fotelekben, de az egyre inkább a hajnal felé lejtő éjszakában még inkább. Művszervesek, kommosok és filmaddiktok számára kihagyhatatlan játék egyszer ilyenkor (persze némi alkoholos befolyásoltság alatt) falmentén végigszambázni és be próbálni azonosítani a híres mozik promóképeit. A kiülős rész vonalzóval tervezett fotelmonstrumaiba ülve meg kipipálhatjuk azt az élményt is, hogy milyen lehet Lego-emberkének lenni.

--------------------------------------------

CAFÉ LUXEMBURG
Szombathely, Széll Kálmán utca 5.

BÉCSI KÁVÉZÓ
Szombathely, Fő tér 14.

ART CAFÉ
Szombathely, Fő tér 10.

SZIMFÓNIA KÁVÉZÓ
Szombathely, II. Rákóczi Ferenc utca

BÁNYA CAFÉ & BAR
Szombathely, Szinyei Merse Pál utca 34.

CINEMA CAFÉ
Szombathely, Kőszegi utca 12.

Korábban:

Sörivóknak való - Nyári kocsmatúra Szombathely belvárosában