A Real PR közvélemény-kutató cég felmérése számos meglepő eredményt hozott. Például a Kuruc.info oldallal kapcsolatban.
A média-jelentés elemzése
A Real-PR 93. Piac- és közvélemény-kutató telefonos formában országos omnibusz-kutatást végzett a múlt hónap közepén (2008. augusztus 15-20.) 500 fős reprezentatív minta alapján, melyben a felnőtt lakosság internet-használathoz való viszonyát, illetve az információs szabadsághoz kapcsolódó – bizonyos médiumokat politikai irányultság alapján diszkrimináló – attitűdjét vizsgálták. A felmérés számos nagyon érdekes és tanulságos eredményt hozott.
Internet-használat
A felmérés eredményei szerint a felnőtt lakosság 55 %-a szokott legalább alkalomszerűen internetezni. Leginkább a 18 és 30 év közötti, a legalább érettségizett, a megyei jogú városokban vagy kisvárosokban élő népességre jellemző a világháló használata.
Hírportálok
Öt hírportál látogatottságát, olvasottságát mérte és vetette össze a kutatás. Talán nem meglepő módon az Origo viszi a pálmát, feleannyian olvassák az Indexet, negyed annyian a Hírszerzőt, s 10% alatt látogatják a Kuruc.info és a Stop honlapját a teljes lakosság viszonylatában.
Tiltás vagy megengedés
Alkotmányjogi és politikai szempontból érdekesebb azonban az a kérdés, hogy bizonyos médiumokat be lehessen-e tiltani politikai irányultságuk miatt. Demokratikus jogállamban élő, alkotmányos jogaival és kötelességeivel, valamint lehetőségeivel tisztában lévő polgár számára a válasz természetesen egyértelmű: ilyen eset nem lehetséges! Amennyiben pusztán arról van szó, hogy az illető orgánum a politikai mező mely részén helyezkedik el. Ehelyütt a Real-PR 93 egy pontosan egy esztendővel korábbi mérés eredményét vetik össze a mostanival.
Az elmúlt évihez képest – amikor feltehetőleg még a 2006 őszi események jobban éreztették hatásukat – jelentősen, mintegy 10%-kal csökkent azok aránya, akik támogatják a betiltás lehetőségét. Figyelemre méltó, hogy települési szempontból a Budapesten élők a leghajlamosabbak - egyharmaduk - politikai szempontból valamely média betiltására. Nyilvánvalónak tűnik, hogy mivel az említett két évvel ezelőtti események jelentős részben a fővárosban zajlottak, ez nyomta rá a bélyegét az ott lakók negatív véleményére.
A Kuruc.info szerverének leállítása
2008. július 4-én az USA-beli Softlayer cég – a magyar kormány kérésére – lekapcsolta a világhálóról a Kuruc.info szerverét. Erről a hírről a teljes lakosságnak csak mintegy harmada értesült. A legjobb, mintegy 40%-os tájékozottsági mutatót a középkorúak, illetve a férfiak körében mérték, míg legkevesebben - 16% - a 70 év felettiek körében értesültek erről az eseményről. Érdemes kiemelni azt is, hogy amíg a községekben alig 19%-nyian hallottak a hírről, addig a fővárosban háromszor annyian. A viszonylag csekély fokú értesültség annak is betudható a kutatás szerint, hogy a weboldal látogatottsága a teljes lakosság körében alig 9%-os.
Arra a kérdésre, hogy egyetért-e a megkérdezett a honlap leállításával, az alábbi eredmény született:
A kérdésre – talán ismét nem meglepő módon – az alacsony iskolázottságúak, az idősek és a falusiak, vagyis a legkevésbé értesültek tudtak a legkevésbé válaszolni; míg a fiatalok és a budapestiek – a jól értesültek – körében 30% volt az „igen” válaszok aránya.
A határozott választ adók körében az „igen” válaszok aránya 25%-os!
Nyilvánvalónak tűnik, hogy a jól értesültek között jelentős számban voltak olyanok, akik elfogadták a magyar kormány álláspontját, miszerint a honlap többször buzdított etnikai, társadalmi csoportok elleni fellépésre és közzétette a 2006. őszi zavargásokban eljáró bírók személyes adatait, valamint több közszereplő, újságíró fotóját, lakcímét és telefonszámát, sőt terrorveszéllyel fenyegetett, vagyis a véleménynyilvánítás útján követett el bűncselekményeket. Ennek ellenére az összes megkérdezett majd 38%-a utasítja el a leállítás tényét. Érdemes megjegyezni, hogy mintaátlag feletti - 50%-os - ez az arány a középkorúak és a diplomások körében. Vélhetően ezek a rétegek a legtoleránsabbak, vagy leginkább hívei a véleménynyilvánítás legszélesebb értelemben vett szabadságának.
Tiltás helyett tolerancia
Végezetül arra a kérdésre, hogy van-e olyan hazai média, amelyet betiltanának, a válaszadók körében még a 10%-ot sem éri el az igenek aránya. Ez is azt jelzi, hogy olybá tűnik, a politikai irányultság – valamint a tartalom, a stílus és a hangnem – egyáltalán nem fontos szempont a magyar választópolgárok számára, ha a szólás és véleménynyilvánítás szabadságáról, a kommunikációs jogok érvényesítéséről van szó.
Pénzes Ferenc
politológus
(Real-PR 93 Piac- és közvéleménykutató Kft.)