Ausztriában is hódít a halotti maszk

A piaci trendekhez és a kereslethez igazodva nemrégiben új szolgáltatással, halotti maszk vagy kézlenyomat elkészítésével bővítette kínálatát a Bécsi Temetkezési vállalat.

A lenyomatot közvetlenül az elhalálozást követően veszik le kétkomponensű szilikonmassza segítségével, amelyet három-négy rétegben visznek fel az arcra vagy a kézre. A bőrfelületet előzőleg speciális hidratáló krémmel kezelik, hogy száradás után könnyebb legyen levenni a szilikonformát.

Aki szeretné, az az elhunyt arcának kozmetikai eljárással történő konzerválását is kérheti a lenyomat levétele előtt. Az arcot néhány hétre tartósító eljárás az Egyesült Államokban már megszokott dolog, Európában pedig elterjedőben van.

“A halotti maszk a relikviák relikviája. Abszolút hű képmás. Egy élő arc utolsó utáni pillanatának lenyomata: mutatja vonásait, ráncait, sebhelyeit, esetenként szőrszálakat, hajszálakat is őriz. A maszkok készíttetésének fénykora a XIX. századra illetve a XX. század első harmadára tehető. A halotti arcmás kegyelet tárgyává lesz, s ha nevezetes személyiséget ábrázol és látványa nem taszító, kultuszkellékké, műtárggyá válhat.” (Múzeum.hu)

A szilikonnal levett negatívból készítik el végül az alabástrom halotti maszkot vagy kézlenyomatot, amelyet kérés esetén lelakkoznak vagy élethűen kifestenek.

A halotti maszk hagyománya az ókorba nyúlik vissza, Bécsben főleg a 19. század végén és a 20. század elején volt elterjedt. Ekkor elsősorban a híres kortársak, főként zeneszerzők arcáról készítettek lenyomatot. Haydn, Beethoven, Johann Strauß vagy Gustav Mahler halotti maszkját ma is őrzi a Wien Museum.

A Bécsi Temetkezési Vállalat ezt a szokást elevenítette fel, amikor tavaly elkészítette a dzsesszvirtuóz, Joe Zawinful halotti maszkját.

A 690 eurós arc- vagy kézlenyomatot párnázott üvegdobozban adják át a hozzátartozóknak.


(Fotó: creativereview.co.uk)