Körülbelül 50-60 ember volt kíváncsi a Sportházban Mátrai Erik fényinstallációjára, illetve a szombathelyi Szent Márton-ünnep elindítására. Mi azt hittük, ez kevés, de aztán megtudtuk, nem ez a lényeg. Mivel önök jó eséllyel nem voltak ott, csináltunk pár képet meg minivideót.
Néhány perccel hat óra előtt még úgy tűnik, zavarba ejtő érdektelenség lesz a része a Mátrai Erik aktuális szombathelyi kiállításának és egyben az idei szombathelyi Szent Márton-ünnep (lánykori nevén Szent Márton-hét) megnyitásának.
Aztán mégiscsak összejön annyi ember a lelátókra, hogy megmenti a helyzetet. Igaz, így sem lehetünk többen, mint bő félszázan. Kultúrmunkásokat látunk, de a politikusokból a felhozatal igencsak visszafogott - ahogy az már megszokott a kulturális rendezvényeken. Feiszt György tanácsnok mellett egyedül Horváth György szocialista képviselő érezte úgy, hogy ott a helye a Szent Márton-ünnep első rendezvényén.
Megnyitóbeszédében Feiszt György párhuzamot von Szent Márton kétezer évvel ezelőtti és Szombathely két évtizeddel ezelőtti megvilágosodása között, mondván, az előbbi a kereszténységet, az utóbbi a Szent Márton-i gondolatokat találta meg. Feiszt arról is beszél, hogy az említett szentet az Európai Unióban a megosztás szentjeként tisztelik, abban az értelemben, hogy „megosztom értékeimet azzal, akinek nincsen”. Szombathely pedig a kultúráját tudja megosztani másokkal, amelyről sokan nem tudnak, pedig a város tele van értékekkel, sok közülük még felfedezés előtt áll. Ehhez viszont előbb nekünk kell elismerni őket, és ehhez nem elég fanyalogni, legyinteni.
Pados Gábor műgyűjtő a kiállítással kapcsolatban először Mátrai Erikről, a vallásos művészről beszél, aki egyszerre van otthon a kis mátrai vadászlakban, az európai nagyvárosokban és Szombathelyen is, ahol már több kiállítása is volt. A szóban forgó alkotás - amely szimbolikusan utal a felfelé vezető útra - kuriózum, egyszeri és megismételhetetlen.
Ezek után fény vetül a Sportház szinte egész szélességét elfoglaló, lépcsőzetesen elhelyezett függönyökre, és ugyanazt a zenét halljuk – vagy legalábbis hasonlót -, amivel már találkoztunk a Mátrai képtárbeli kiállításán.
A kisvideók nagyon nem adják vissza a látványt, de a semminél talán többek. Mindenesetre a fények szép lassan változnak a méretes lépcsőkön, és közben mindenki mintha várna még valamire, ami nem akar bekövetkezni. Helyette viszont Mátrai odamegy az oldalsó kisbüféhez, hoz egy pohár bort magának, majd a mű szélére áll. Később mobilozni kezd, majd ezzel párhuzamosan elkezd sétálni az installáció előtt. A nézőknek idő kell, amíg leesik: ez is a mű része, egyben jele annak, hogy ennyi volt a kötelező ülés.
Mivel kissé hiányérzetem van az egésszel kapcsolatban és módfelett nehezen tudom hova tenni a látottakat, mégha Mátrai világával már többször is találkoztam, óvatosan puhatolódzom, hogy mások hogy vannak ezzel. Az egyik ismert szombathelyi képzőművész abban egyetért, hogy a képtáros digitális ikonok izgalmasabbnak tűntek, ugyanakkor nagyon nehéz megmondani, hogy egy-egy alkotás mekkora rejtett hatással bír mind a nézőre, mind az alkotóra, mind ahogy azt sem tudja senki, hogy húsz év múlva mit tartanak fontosnak majd kiemelni a korunkból. Talán éppen ezt az installációt. Az meg - legalábbis a a mű és művészet szempontjából - abszolút nem érdekes, hogy mennyien vannak - mondja.
Mátrai Erik Tiszta színnel című fényinstallációját november 4-én és 5-én (kedd-szerda) délután 2 és 6 között lehet megnézni a Sportházban. Belépő nincs.
A 2008-as szombathelyi Szent Márton-ünnep részletes programja
Korábban:
Mátrai Erik Keresztút kiállítása a Szombathelyi Képtárban
Amit Isten szétválasztatott - Mátrai Erik-kiállítás az Irokéz Galériában