A családon belüli erőszak fogalomkörébe tartozó jogsértések azokat érintik leginkább, akik nemüknél, életkoruknál, mentális, vagy fizikai adottságaiknál fogva sérülékenyebbek, kiszolgáltatottabbak (nők, kiskorúak, idősek, fogyatékkal élők). Az utóbbi években előforduló
különböző fokú és mértékű jogsértések, a média útján nyilvánosságra kerülő esetek, tragédiák miatt sürgető feladattá vált az állami intézményi beavatkozás. Ezzel összefüggésben a családon belüli erőszak kezelésére - a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájával (115/2003. (X.28.) határozat) összhangban az Országos Rendőr-főkapitányság belső norma kiadásával határozta meg a családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatokat, valamint a bűncselekménynek minősülő eseteket.
A feladat meghatározásokkal összefüggésben a Rendőrség külön figyelmet fordít az előforduló esetekre. Napjainkban már nem igaz az a lakosság körében elterjedt mondás „hogy a rendőrség csak akkor megy ki a helyszínre, ha vér folyik!” Szinte minden nap érkezik állampolgári jelzés, bejelentés a lakosságtól, ill. segélykérő hívás az áldozatoktól. Fontos tudni, hogy a jelzés megtörténte után a rendőrök azonnal a helyszínre érkeznek és a törvényi felhatalmazás alapján foganatosíthatnak minden olyan intézkedést, és alkalmazhatnak olyan kényszerítő eszközt, amely a cselekmény, illetve a bűncselekmény megszakítására ösztönöznek. Pl. a rendőr a kapitányságra előállíthatja azt a személyt, aki a cselekményét a rendőri felszólítás ellenére sem hagyja abba, illetve az alkoholizáló életmódot folytató, az alkohol jelentős befolyása alatt álló személy esetében értesíti a háziorvost, aki szükség esetén beutalhatja az illetőt a kórházi kezelés igénybevételére. A továbbiakban a rendőr intézkedése során szabálysértési feljelentést is kezdeményezhet, pl.: becsületsértés, magánlaksértés, gyermekekkel koldulás, veszélyes fenyegetés esetén. A fenti jogsértésekkel összefüggésben, családon belüli erőszaknak kell tekinteni elkövetett hamis tanúzásra való felhívást, ill. a hatósági eljárás akadályozását is.
A családon belüli erőszak elkövetési helyszínén intézkedés során a rendőr a helyszínen – magánindítvány keretében - nyilatkoztatja a bántalmazást elszenvedett személyt, hogy kíván-e feljelentéssel élni az elkövetővel szemben. Az illetékes rendőrkapitányságon történő feljelentés megtételekor a hatóság tájékoztatja az érintett személyt annak jogkövetkezményeiről, a büntetőeljárás várható menetéről. Ez évben több mint száz esetben indítottunk büntetőeljárást az elkövetőkkel szemben emberölés, testi sértés, személyi szabadság megsértése, magánlaksértés, kiskorú veszélyeztetés, tartás elmulasztása, erőszakos közösülés, rablás, rongálás, zsarolás miatt.
A családon belüli erőszakos cselekedeteket, bűncselekményeket, mintegy 88 %-ban a férfiak, a nők sérelmére követik el, melynek hátterében számos esetben az alkoholizáló életmód, az aluliskolázottság, a munkanélküliség, az alacsony jövedelmi viszony húzódik meg. A legveszélyeztetettebbek mégis az 5-12 éves gyermekek, főként a kislányok, akik számos esetben szenvednek el kisebb-nagyobb bántalmazásokat családi környezetükben.
A családon belüli erőszakot elszenvedett gyermek esetében, annak jelenlévőjeként, illetve tanújaként is megvalósul a kiskorú veszélyeztetés bűncselekményének a ténye. Ez esetben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 17. §-a alapján, a gyermek veszélyeztetése észlelése esetén a Rendőrség köteles jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgálatnál, illetve indokolt esetben köteles hatósági eljárást kezdeményezni. 2008-ban erre eddig 66 esetben került sor.
Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete súlyosan veszélyezteti és emiatt a gyermek azonnali elhelyezése szükséges, a Rendőrség – a Gyvt. 72 §-a értelmében – gondoskodik a gyermek ideiglenes elhelyezéséről, amely történhet a gyermek nevelésére alkalmas, azt vállaló, különálló szülőnél, más hozzátartozónál, személynél, a legközelebbi ideiglenes gondozási feladatokat is ellátó nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben.
A büntetőeljárási törvényben, a közelmúltban került törvénybe iktatva a távoltartás jogintézménye, amely a terhelt (elkövető) szabad mozgását és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. A távoltartást a bíróság határozat meghozatalával rendeli el. A hatálya alatt álló személy ezért köteles: a meghatározott lakást elhagyni, onnan a bíróság által meghatározott ideig távol maradni, a meghatározott személytől, annak lakóhelyétől, munkahelyétől, valamint e személy által látogatott nevelési és nevelési-oktatási intézménytől, gyógykezelés céljából rendszeresen látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során rendszeresen látogatott épülettől a bíróság által meghatározott ideig magát távol tartani. Tartózkodnia kell továbbá attól is, hogy a meghatározott személlyel közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.
A távoltartást a bíróság 10-30 napig terjedő időtartamra rendelheti el. Elrendelését indítványozhatja az ügyész, a magánvádló, a pótmagánvádló, a sértett, a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes sértett törvényes képviselője, valamint a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője.
A bántalmazásokat nem szabad eltűrni, ezért forduljanak bátran a rendőrséghez, és kérjenek segítséget, mert a családon belüli erőszak nem magánügy!
A bűnmegelőzési szakemberek azon fáradoznak, hogy e súlyos bűncselekmények látenciája csökkenjen, azok elkövetése megelőzhetővé váljon, ezért médiakampánnyal, prevenciós tevékenységgel, kiadvánnyal hívják fel az emberek figyelmét arra, hogy az áldozattá vált személyek kitől kérhetnek hathatós és gyors segítséget. Ezt hivatott szolgálni a VMRFK Bűnmegelőzési Osztályának, a „Család éve” alkalmából meghirdetett prevenciós előadássorozata is, melynek fő témáját képezi a családon belüli erőszak. Számos tanintézet élt e lehetőséggel, ezáltal a szakemberek a tanintézetekben felvilágosító előadásokat tartanak a szülők és a pedagógusok számára.
Balázsfalvi Gusztávné r. őrnagy
osztályvezető-helyettes
Láttam: Dr. Németh Róbert r. alezredes
rendőrségi tanácsos
osztályvezető