A hallgatás = beleegyezés törvénye - Hankó Faragó Miklós és Kóka János sajtóközleménye

2008.11.26. 16:17

Hankó Faragó Miklósnak, az SZDSZ országgyűlési képviselőjének és Kóka Jánosnak, az SZDSZ frakcióvezetőjének közleménye.

A plafontörvény sikere után újabb liberális javaslat: itt a „hallgatás=beleegyezés” törvénye

A plafontörvényt követően egy újabb, a nemzetközi gyakorlatban már sikeresen vizsgázott jogintézmény hazai bevezetését indítványozzák liberális képviselők. Kóka János és Hankó Faragó Miklós közös javaslatot nyújtott be a Parlamentben, amely holland mintára a fordított felelősség elvének bevezetésével csökkentené a hazai bürokráciát és demokratizálná a hivatali ügyintézést.

A nemzetközi joggyakorlatban „lex silentio positivo” néven ismert javaslat arra kötelezi a hivatalokat, hogy a jogszabályban előírt határidőn belül válaszoljanak a hozzájuk érkező beadványokra. Ellenkező esetben ugyanis a kérelmeket automatikusan elfogadottnak kell tekinteni. A javaslatot jegyző képviselők indoklásul elmondták, hogy a magyar hivatalok gyakran ma is szocializmusból örökölt reflexek alapján működnek. Míg a vállalkozásokat és a polgárokat bármilyen késedelem, vagy adminisztratív pontatlanság esetén példásan megbüntetik, saját működésük során a különböző állami hivatalok sokszor nem tartják be a határidőket, és az előírt eljárási rendet. Kóka János és Hankó Faragó Miklós úgy vélik, hogy az adófizetők és a vállalkozások olyan ügyfelek, akik a hivatalok működését biztosító adókkal, másrészt egyéb díjakkal, illetékekkel fizetnek a szolgáltatásért, ezért minőségi kiszolgálást érdemelnek.

Az új jogszabály arra adna lehetőséget, hogy az oly sokszor emlegetett „szolgáltató állam” végre ne csak a szavak szintjén jelenjen meg. A „hallgatás=beleegyezés” törvénye fordulatot követel az ügyintézésben: mostantól nem a vétlen polgár, hanem a kötelességét nem teljesítő hivatal viselné az okozott késedelem hátrányait. Amennyiben a parlament elfogadja a liberális képviselők javaslatát, az évente törvényben meghatározott kivételektől eltekintve, az ügyfelet (polgárt, vállalkozást, intézményt) a hivatali késlekedés esetén automatikusan megilletné a kérelmezett jog.

A javaslatot jegyző SZDSZ-es képviselők kiemelték: a hivatali ügyintézés demokratizálása, az adófizető-ellenes hozzáállás megváltoztatása az APEH gyakorlatában is kötelező lenne. Amennyiben az APEH nem válaszol az előírt határidőn belül, az adóhatóságnak a továbbiakban az ügyfél számára kedvezőbb lehetőség alapján kellene eljárnia. Ha a visszaigényelt adó nem jön meg időben, az APEH a jegybanki kamat dupláját lenne köteles megfizetni az ügyfélnek.

A liberális képviselők hangsúlyozták: az elmúlt másfél évtizedben a legtöbb hivatal létszáma jelentősen emelkedett, és az így létrejövő „szuperbürokrácia” döntő részben az ügyfelek kárára működik. Eközben az adófizetőknek és a vállalkozásoknak okozott kár évente százmilliárdos nagyságrendű. Ezért az SZDSZ további jogszabály-módosításokkal kívánja visszaszorítani az állami protekcionizmust, és az ügyfél-ellenességet. Ezek célja, hogy csökkentsék a felesleges sorbaállást, és a hivatali packázást. Fontos lenne, hogy csökkenjen az engedélyköteles eljárások száma, és régi cél valósulna meg azzal, ha nem az elektronikus ügyintézés, hanem annak hiánya lenne kivételes.

Budapest, 2008. november 26.

.