Nem érdekel az
argentín bélszín, különösen mert nem vagyok oda a vörös húsokért, bár kóstoltam már fele ennyiért kiváló budapesti étteremben, persze ott 6-8 főételnél többet nem vállal a séf az étlapon (így talán el is fogy).
Persze tudtam hozzá kóstolni kedvemre való bort, mert megnyitnak bármilyen palackot (talán van felszolgáló, aki a maradékot eladja?).
Tudom a választ előre: Budapestet nem lehet vidékkel összehasonlítani. Valóban van különbség a fizetőképes kereslet és az igényességi fokozat között, de ha a helyi vendéglátós szakemberek (van ilyen!) nem kisérlik meg a minőség felé terelni a fogyasztókat, akkor csak egyhelyben topog minden.
Attól meg végképp szomorú leszek, ha a fagyasztott-nem fagyasztott kérdés kerül elő. Ha nem is megyünk Bécsbe a napi húsadagért, jó hentes már van Szombathelyen is. Végül, kedves Tamás engedd meg, hogy megjegyezzem: rendszeresen találkozok szombathelyiekkel magas színvonalú budapesti éttermekben és nem kerül "hatezerbe" egyetlen főétel sem, pedig futottam már bele ennél jobb ételbe is.
Persze a jó helyekre próbálok eljutni és nem a trendi, rongyrázós éttermeket keresem.
A jobbítás szándékával és barátsággal:
Pados Gábor
Vonatkozó levél:
Csonka Tamás: Minden vendéglátós tudja, hogy a jó alapanyag fontos