Mivel a sürgős tárgyalást elutasította az Országgyűlés többsége, ezért a naprend kiegészítéséről már nem is szavaztak. Az eredmény várható volt, hiszen szerdán az MSZP és az SZDSZ is jelezte, hogy a csütörtöki napirendre vételt nem támogatják. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője a szavazás előtt azt mondta, hogy ma Magyarországnak többségi, cselekvőképes, a választópolgárok bizalmát élvező kormányra és Országgyűlésre van szüksége.
A sürgősségi indítványra 181 MSZP-s, 14 SZDSZ-es és két független képviselő: Gyenesei István és Császár Antal mondott nemet, igennel szavazott a Fidesz 129 képviselője, 21 KDNP-s, 7 MDF-es képviselő, valamint a független Tóth András. A parlament feloszlatásáról szóló javaslat így legkorábban a tavaszi ülésszak első napján, február 16-án kerülhet napirendre.
"Magyarországnak ma, a válság mélye felé sodródva cselekvőképtelen, a lakosság bizalmát nem élvező kisebbségi kormánya van, amely alkuról alkura, szavazásról szavazásra próbálja biztosítani a túlélését, így hatékony válságkezelés nem várható el" - indokolta a parlament feloszlatásáról szóló javaslatot a Fidesz frakcióvezetője. Hangsúlyozta, hogy egy képviseleti demokráciában a "választópolgár az alfája és omegája mindennek", ő az, akinek véleményt kell mondani a pártokról és a kormány munkájáról, ő az, akinek meg kell határozni, hogy kik folytassák az ország irányítását.
A frakcióvezető azt kérte a képviselőktől, tegyék lehetővé, hogy a választópolgárok véleményt mondhassanak a kormány munkájáról. Mint mondta, ha március 8-i hatállyal a parlament feloszlatná önmagát, akkor a köztársasági elnök a költségtakarékosság jegyében a júniusi EP-választással egy időben kitűzhetné az országgyűlési választásokat. (MTI)