Huszonhárom év után indul magyarországi turnéra Révész Sándor, a magyar rockzene legendás alakja. A turné első állomása március 27-én Szombathely lesz. Az énekest a várossal kapcsolatos emlékeiről, az egykori vidéki életéről, mostani mindennapjairól faggattuk, és persze megkérdeztük azt is, milyen műsorral érkezik pénteken Szombathelyre.
ALON: Nagyon sokáig elzárva éltél a világtól. Mi volt az oka a visszatérésednek?
R. S.: Soha nem éltem elzárva, ez csak valahogy rám ragadt. Rám ragasztották olyan sajtóorgánumok, melyeknek nagy hatalmuk van. Azzal, hogy elköltöztem vidékre, csak egy nagy levegőt szándékoztam venni, én azokat az éveket kreatívan, alkotó szívvel és lélekkel éltem meg. Egy alföldi tanya volt, a természetbe beágyazottan, de egyáltalán nem emberkerülő módon. A Piramis aktív évei után szükségem volt arra, hogy valami más közegben éljek, a feldolgozatlan dolgokat, különböző életfordulatokat objektív távolságból vizsgálhassam meg. Tényleg gyönyörű hely volt, de nem volt elzárkózás: onnan készítettem az 1986-os lemezemet, onnan indultam aztán turnéra, ott laktam, amikor 1992-ben a Piramis öt emlékezetes koncertet adott. Már elmondtam máshol is: egy sajátos időrendben gondolkodom, amelyben figyelek a kilégzés és a belégzés ütemére. Erre még a Pink Floyd tanította meg az emberiséget a zene nyelvén.
Akkor most a kilégzés időszaka van.
Igen. Már tíz éve, hogy visszaköltöztem szülővárosomba, Budapestre. A vidéki életforma megszűnt, a házat eladtam. Ez a mostani egy tudatosan aktív időszaka az életemnek, amikor is többet szeretnék dolgozni. Már 2006-ban, a Piramis utolsó két koncertjére készüléskor tele voltam ambíciókkal és ötletekkel. Akkor prioritást élvezett a Piramis, de a mostani dolgokban az akkori szándék igyekszik megnyilvánulni.
Mennyire véletlen, hogy Szombathely az első koncerthelyszín?
Huszonhárom évvel ezelőtt turnéztam utoljára Magyarországon. Annak az 1986-os turnénak egyik emlékezetes állomása volt Szombathely. Nem szeretnék udvarolni a város közönségének, de nekem tizenhét éves korom óta emlékezetes a szombathelyi sportház. Akkor, 1969 vagy 1970 volt, – átmeneti ideig - az Echo együttes énekese voltam. Szerintem erre nagyon kevesen emlékeznek. Szombathelyen egy esztrádműsor keretében jártunk Kibédy Ervinnel és Hlatky Lászlóval. Emlékszem, a Savaria Szállóban laktunk. Életem első országos turnéjának leggyönyörűbb helyszíne volt a nem sokkal korábban épült sportház: egy gyönyörű épület fényes parkettával. És később, amikor a Generállal és a Piramissal visszatértem, mindig is szívet melengető volt. Az, hogy a mostani turné Szombathelyen kezdődik, véletlenszerű, de nem hiszek a véletlenekben.
Mire számíthatnak a szombathelyi rajongóid, és mindenki, aki eljön a koncertre?
Vadonatúj dolgokra. Az elmúlt évtizedek szólólemezire, egy nagyon picit a Piramisra és a Generálra, mivel nem akarok rátámaszkodni, visszaélni a múlttal. Valami teljesen Révész Sándor-i dolgot szeretnék csinálni, így a szombathelyi közönséggel és mindenkivel egy vadonatúj hangképet fogok megosztani, amely a lírai sóhajtól a nagyon energikus fortékig egy nagyon széles zenei tartományt ölel fel. Ehhez négy csillogó tehetségű társat találtam. A közönség részéről pedig türelem és megértő szeretet szükséges, hogy elmondhassam, elzenélhessem azt, amit szeretnék.
Mennyire hallgatsz mai zenéket?
Hűséges kedvenceim a velem egykorú, és még a nálam is idősebb zenekarok között keresendők, mint például a Rolling Stones, a Led Zeppelin, a Pink Floyd, az Aerosmith, Sting és Phil Collins, de sokszor felfigyelek nagyon jól szóló, nagyon intenzív és kimunkált mai dolgokra. Neveket ne kérdezz!
Amikor nem zenével foglalkozol, nem készülsz a mostani turnéra, mivel telik egy napod?
Nagyon békés életű ember vagyok, ha fellengzősen kifejezhetem magam, azt mondanám: szeretem művelni magamat. Nincs televízióm, internetem, mobiltelefonom, inkább előveszek egy könyvet a könyvtáramból, vagy valami újat és olvasok. Természetszerető ember vagyok, boldogan sétálok az erdőben, és utazni is szeretek. Ami a munkát illeti, van egy kicsi reklámcég, ahol nekem is van nagy ritkán feladatom, akkor viszont nagyon aktívan dolgozom. Most leginkább a zenére figyelek még egy-két évig, lemezkészítést is fontolgatunk.
Ha már könyvek. Most éppen miket olvasol?
A kedvenceim Hamvas Béla, Seneca, Szepes Mária és Márai Sándor. De a most éppen Joel C. Rosenbergtől az Epicentrum című világ-bestsellert olvasom, ami – különösen ebben a krízishelyzetben - egy nagyon elgondolkodtató írás a világ jövőjéről. Elmondom őszintén: nagyon ijesztő.
Rólad az a sztereotípia él, hogy öntörvényű, excentrikus ember vagy. Te annak tartod magad?
Engem nagyon kevesen ismernek igazán. Nem azért, mert nagyfiú vagyok, hanem megvannak az évtizedes barátaim és sok új ember nem tudott közel férkőzni hozzám. Nem vagyok zárkózott, ez inkább sorsszerű. Tudom, hogy keringenem rólam legendák és népmesék, és hozzám is elérnek ezek olykor, de a kérdésedben használt jelzők egyikét sem érzem rám vonatkozónak. Az igaz, hogy szeretem megőrizni azt a szuverenitásomat, azt, hogy az időmmel én rendelkezzek és azt kezdjek vele, amit a szívem diktál. Ha az életedet ki tudod tölteni szellemi tartalommal, akkor sok embernek kérdés marad, hogy miért nem vagy velük, miért nem füstös kocsmákban ülsz vagy miért nem vagy aktívabb a zenében. Én – ahogy említettem – más ritmusban élek és gondolkozom.
| Március 27. péntek 19.00
AGORA – Művelődési és Sportház Révész Sándor-koncert Jegyek elővételben 2.500,- Ft-os áron válthatók az AGORA Szombathelyi Kulturális és Turisztikai Központ Jegyirodájában (Szombathely, Belsikátor 1. Tel: 94/511-266) illetve a rendezvény előtt 2.990,- Ft-ért a helyszínen. |