Orbán Viktor Szombathelyen - A Fidesz szivatóra állította

2004.04.08. 01:48

A volt miniszterelnök szemmel láthatóan túlesett a 2002-es választások okozta sokkon, s most azon mesterkedik PR-ügyileg, hogy a mélyművelésű szénbányákig nyomja le a szocialistákat az EU-választásokon. A barikádok mögül ismét a frontvonalra penderült Orbán Viktor országjáró turnéjának második állomása Szombathely volt szerda este. Helyszíni beszámolónk.

Hangulati felvezető

Rákay Philip

A Hadnagy utcán közelítve a Sugár úti sportcsarnokhoz, már messziről hallatszik valami rockopera-szerű lelkesítő nóta, de mire a térre érünk, pont elhallgat. Tíz perccel hat előtt még csak néhány százan állnak a színpad és az osztrák hi-tech kivetítő előtt, de mikor felperegnek az események, már több ezren lehetünk a kerítés melletti füves részen. A múltkori Horn Gyula-féle nyugdíjas találkozóval ellentétben itt minden korosztály képviselteti magát. Polgári körös táblával csak a jákiak virítanak, de magyar zászlót tucatjával lengedez a szél.

A várakozás perceiben a kivetítőn hangulatkeltőnek korábbi dokumentum-felvételek megannyi képe pereg Orbán Viktorról: Nagy Imre-temetés, Ellenzéki Kerekasztal, Antall József-dicséret, foci, kolbásztöltés, országzászló-átadás. Az ellenzéki liberális évek és a 2002-es választási vereség kockái még szőrmentén is alig-alig villannak be.

Hat óra után pár perccel az egykori Viva-műsorvezetőből jobboldali médiaguruvá avanzsálódott Rákay Philip lép színpadra. Hangulatot oldandó és feszítendő a szomszédos telek felé mutat, tréfásan cikizve az „épülő” szombathelyi sportcsarnokot, amely példája a be nem váltott ígéreteknek.

Hende Csaba: Nincs helye az alvilági politikának

Hende Csaba

Az első igazi szónok Hende Csaba, a polgári körök koordinátora, akire az est folyamán a helyi ügyekkel való foglalkozás szerepét osztották. Nem fogja vissza magát. „Alvilági politika” jelzőt kap a szocialisták vasi csoportja, akik 1500 forintért vásárolnak romákat egymás ellen, s konfliktusaikat verőlegényekkel rendezik. Ilyeneknek nincs helyük a helyi politikában –mondja. Beszédében kiáll a szombathelyi főiskola önállóssága és annak „egyszer, jobb időben” való egyetemmé válása mellett. Szombathelynek régióközponttá kell válnia, s fejlesztenie a közlekedési infrastruktúráját. Kívánatos a pozsonyi észak-déli autópálya és szükséges a reptér fejlesztése. Ide tartozik az a megfigyelése is, hogy Szombathelyen még soha nem volt ennyi kátyú, mint most. Hende szerint még nem múlt el a lignitbánya veszélye sem, a magas kapcsolatokkal rendelkező sötét errők még nem mondtak le véglegesen a tervről. Végezetül az egybegyűlteket együttműködésre és az EU-választásokon való részvételre buzdítja, hogy akkora félévi egyest kapjon ez a kormány, hogy rögtön osztályismétlésre legyen kötelezve.

Kultúra és az idősek

Hende Csaba után Gergely Éva Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország énekprodukciója következett, majd László Csaba szavalta el József Attila A Dunánál című versét. Cholnoky Péter professzor, az ismert szombathelyi orvos nem szakmai minőségében lépett a színpadra, hanem a nyugdíjasok szemszögéből adta a mai kormány kritikáját. Mint mondta, a mai nyugdíjasoknak leginkább egészségre, jó emlékezetre és humorra van szüksége, majd ironikusan szólt a gyógyszeráremelésekről, a közüzemi díjak emeléséről és egyéb, időseket érintő anomáliákról.

Orbán Viktor ante portas

Újabb képek peregnek az óriáskivetítőn, a magyar történelem nagy alakjai, a történelmünk kezdetétől egészen Kertész Imréig. Mintegy a sort megkoronázandó, az est fénypontjaként Orbán Viktor érkezik végre, hatalmas taps közepette. Barátkozóan társalog kicsit Haladás-ügyben, egy néninek ajándékot köszön, majd rátér mondókájának lényegére, a nemzeti petícióra, elvégre ennek népszerűsítésére érkezett a vasi megyeszékhelyre.

Mint mondja, ez a gyűlés még nem a választási kampány része, az majd csak május elején indul. A nemzeti petíció nem keverendő össze népszavazással sem, ez csak egyféle vélemény megfogalmazása, az EU-ban bevált forma.

A volt miniszterelnök – sztorikkal, viccekkel és tanmesékkel tarkított mondanivalóját – a nemzeti petíció hármas jelszava, a „Munka, otthon, biztonság!” köré szervezte. Főként az utóbbi kapott nagyobb hangsúlyt. Mind a mai napig nem sikerült Magyarországon egyszerre megteremteni a szabadságot és a biztonságot, márpedig a szabadság biztonság nélkül nem lehet hosszú életű. A szabadság az, amikor mi szabadon mosolyoghatunk másokra, a biztonság pedig az, amikor visszamosolyognak ránk - mondta Orbán Viktor. A mostani helyzet veszélyezteti a mindennapok biztonságát. A munkával kapcsolatban elmondta, hogy nem bankáralapú, hanem munkaalapú társadalom kell, ahol a jólét és a munka összetartozó fogalmak. Nem Magyarországnak kell európaibbnak lennie, hanem a munkabéreknek és a nyugdíjaknak.

Hogy most indítják útjára a petíciót, annak több oka van. Az EU-csatlakozás ki fogja kezdeni sokak életbiztonságát, vigyázni kell, nehogy ugyanazok legyenek a csatlakozás vesztesei, akik a rendszerváltásnak is voltak. A polgári oldal 1948 óta soha sem volt még olyan szervezett, összetartó és erős, mint ma, ugyanakkor a mai kormánypártok iránt eltűnőben a bizalom, az emberek látják, hogy nehezebb az élet, s ígéretekkel tele a padlás. A választók látják, hogy a „király meztelen”.


Orbán Viktor szerint nem lehetetlent kérnek a petíció által megfogalmazott öt pontban, nem kérik, hogy soha meg nem mászott hegycsúcsra kapaszkodjon föl a kormány, csak annyit, hogy másszon fel arra a dombtetőre, ahol két esztendővel ezelőtt mindannyian együtt járhatunk.

Orbán Viktor


A petíció várható sorsáról elmondta, hogy az 1 millió – vagy több – aláírást nem dobhatja sutba a kormány, annak nagy része - de talán az egész – megvalósul.

Az EU-választáson nem az EU-ról szavazunk – mondja Orbán Viktor végül–, hanem arról, akarjuk-e, hogy folytatódjon az, ami most van. Minden szavazatra szükség van, azokéra is, akik nemmel szavaztak az EU-ra.


Alon-kommentár: Megtörtént hát, amiben sokan sokáig nem hittek. Orbán Viktor Főnix-madárként újra éledt, kiheverve választási vereségét. Mi több, a nemzeti petíciót támogató országjáró Orbán Viktor minden eddiginél harapósabbnak tűnik. Nem retorikájában, hanem átgondoltságában. Az igaz, hogy a nemzeti petíció önmagában arcpirítóan semmitmondó frázisgyűjtemény, hiszen ki ne szeretné, ha nem emelkednének az élelmiszer- és energiaárak, ki ne szeretne egészségesen és biztonságosan élni, s egy átlag közgazdásznak is biztos lenne véleménye az olyan kedd este elhangzott mondatokról, hogy a Fidesznek „sikerült megfékeznie a privatizációt”. De a lényeg nem itt van. Orbán Viktor – a sportember - remekül látja a nagy ziccer lehetőségét: A választóknak elegük van a kormánypártok sorozatos szerencsétlenkéseiből, abból hogy a Medgyessy-kormány hetente állítja ki önmaga alkalmatlansági bizonyítványát.

Orbán Viktor – miután kézivezéreltté alakította a pártját - elérkezettnek látja az időt a látványosabb cselekvésekre. Az egészpályás letámadás és a szokásos választói mozgósítás azonban új elemmel is bővült: A kifinomult politikai marketinggel. Ha valaki figyelmesen áttanulmányozza a nemzeti petíciót, felfedezheti a beküldő ív alján az apró betűs megjegyzést, amely arról tájékoztat, hogy a petíciót aláíró személy hozzájárul a jövőbeni megkereséséhez. Vagyis a Fidesz választói adatbázist épít, amely hihetetlen előnyt és találati pontosságot jelent majd az EU- és a parlamenti választások során. Nagyon okosan ki van ez találva: egymillió vagy annál is több potenciális pártaktivista neve és címe bespájzolva a fájlokban. A párt nem reklámozza, de az adatvédelmi biztos által vezetett nyilvántartásba a Fidesz már ” aláírásgyűjtés és kapcsolattartás” céljából létrehozott adatbázisként jegyeztette be a nemzeti petíció akciót.

Hende Csaba búcsúszavaiból (osztályismétlés) egyébként az a kép rajzolódik ki, hogy a Fidesz elképzelései között szerepel, hogy a nemzeti petíció és az EU-választások adta legitimációval előrehozott választásokat erőszakolnak ki. Érthető cél, hiszen ahogy a focit gólra, a politikát a hatalom megszerzésére játsszák, aki finnyás, fordítsa el a fejét.

Még annyit: az utóbbi idők eseményeit szemlélve nehéz elképzelni, hogy kormánypártok a sopánkodáson kívül érdemlegeset tudnak válaszolni minderre, csak abban bízhatnak, hogy a Fidesz a nagy nekibuzdulásban majd megint megrúgja hagyományos öngóljait.

.