Csütörtök reggel az alábbi olvasói levelet kaptuk:
A kormányrendelet valóban a köztulajdonban lévő gazdasági társaságokról szól, de az Agora vezetőinek bére (+ prémium és egyéb juttatások) is közérdekű adat. Így bárki igényt tarthat annak megismerésére.
Megkérdezheti ezt egy újságíró, de egy "egyszerű" városi polgár is. Az igazán korrekt az lenne, ha az Agora maga hozná nyilvánosságra ezeket az adatokat!
Horváth T. Pál
(e-mail cím a szerkesztőségben)
A szerkesztőség válasza:
Jó helyen kapizsgál az olvasó, mert valóban van némi ellentmondás a közérdekű adatok nyilvánossága, és a közalkalmazottak személyes adatainak védelme között.
Az Adatvédelmi Törvény (AvTv.) 19. paragrafusa 4. bekezdése azt írja. „Ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat az (1) bekezdésben meghatározott szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata. Ezen adatok megismerésére e törvénynek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
Az 1. bekezdés így szól: „Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását”
A közpénz felhasználására kötött szerződés egy közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony is, nem is olyan tág értelemben.
Ez viszont ellentétben áll az 1992. évi XXXIII. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénnyel, melynek 83/B. § (2) paragrafusa így rendelkezik: „A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.”
Tehát azt nyilvánosságra lehet hozni, hogy a közalkalmazotti bértábla szerint milyen besorolásba esnek az Agora vezetői, de hogy mennyi bért kapnak, azt csak akkor, ha az érintettek beleegyeznek.
Az adatvédelmi biztos (2006-ban, Péterfalvi Attila) egy ajánlást adott ki, melyben egyebek mellett javasolja a jogszabályok összefésülését, a kivételek körének pontosabb meghatározását. Viszont ebben a javaslatban utal egy korábbi véleményére: „a közigazgatási szervek által foglalkoztatott munkavállalók […] nem tartoznak az Avtv. 19. §-ának (4) bekezdése alá. Nem minősülnek ugyanis az adott közigazgatási szerv ’feladat- és hatáskörében’ eljáró személynek, tekintettel arra, hogy tevékenységük nem kapcsolódik közvetlenül a szerv közhatalmi feladatainak ellátásához, a közhatalmi döntések meghozatalában nem vesznek részt sem mind a döntések előkészítői, sem mint döntéshozók.” Nagy valószínűséggel az Agora vezetői a „munkavállaló” kategóriába esnek.
Azt is leírja az állásfoglalásban, hogy az „illetmények, egyéb juttatások nyilvánossága különösen az Országgyűlés által választott, a köztársasági elnök vagy a miniszterelnök által kinevezett, illetve egyéb vezető beosztású alkalmazottak, az adott szerv politikai vezetéséhez kapcsolódó állások [pl. politikai, illetve önkormányzati (fő)tanácsadói munkakört betöltő köztisztviselők], illetve minden olyan állás betöltője esetén indokolt, akinek az illetménye, egyéb juttatása az általános szabályoktól, a törvényben rögzített illetményrendszertől eltér.”
Tehát, mivel a közalkalmazotti bértábla nyilvános, ezért nem kell nyilvánosságra hozni a közalkalmazottak fizetését. De azt megtudhatjuk, hogy a közalkalmazotti bértáblában hová esik az illető alkalmazott. Az illetményalap is nyilvános, kis osztás-szorzással hozzávetőlegesen ki lehet számolni, ha valaki nagyon kíváncsi.
Ugyancsak Péterfalvi Attila 2002. évi beszámolójában egy közalkalmazotti fizetést firtató üggyel kapcsolatban ezt a véleményét fogalmazta meg: „A munka világát érintő érzékeny kérdés a fizetésre vonatkozó információ. Ebben az évben az adatvédelmi biztosnak állást kellett foglalnia abban a kérdésben, hogy vajon nyilvános adat-e egy óvoda vezetőjének fizetése. Az érintett óvodavezető közalkalmazott volt, akinek a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/B. § (2) bekezdése alapján csak a neve és a besorolására vonatkozó adat nyilvános, a közalkalmazotti alapnyilvántartás egyéb adatát – így a fizetésére vonatkozó adatokat – az érintett hozzájárulása nélkül nem lehet nyilvánosságra hozni. (67/A/2002)
Nagyon érdekes a helyzet, mert ha például a ma az Agora fiókintézményeként működő Savaria mozi megmaradt volna önkormányzati cégnek, akkor bizony ismerhetnénk az igazgató fizetését. Így viszont legfeljebb kérhetjük a munkáltatótól, aki vagy kiadja ezt az adatot, vagy nem. (Attól függ, melyik törvény van a fiókban felül.) Ha nem adja ki, akkor fordulhatunk a bírósághoz, amelyik eldönti, hogy ki kellett-e volna adnia az adatot, vagy nem, vagy kérhetünk véleményt az adatvédelmi biztostól, amely az önkormányzatot nem kötelezi semmire, de az az illető is fordulhat bírósághoz, aki úgy érzi, az adatát illetéktelennek adták ki.
A sajtóból úgy értesültünk, hogy az adatvédelmi biztos, Jóri Tamás, egyeztetést kezdeményezett a szóban forgó kormányrendelettel kapcsolatban is.
Megértjük azt is, hogy visszás az a helyzet, hogy egy olyan cég, amely tulajdonképpen semmivel nem lát el több vagy más feladatot, amit korábban egy intézmény is el tudott látni, közzé kell tegye a vezetőinek fizetését, míg egy ugyancsak adóforintokból gazdálkodó közintézmény vezetőjének a fizetését vagy megtudjuk, vagy nem.
Kupi Györgyi