Jó lenne tudni, milyen viták előzik meg a jelöléseket, ha egyáltalán megelőzik. A Bartók Teremben ugyanis már csak a végeredmény látszik, és maximum a tapsok erősségéből lehet következtetni egy-egy díj beágyazottságára. A 2009-es díjkiosztó egy konzervatív város konzervatív ünnepe volt. Díjazottak, .
Jó lenne tudni, milyen viták előzik meg a jelöléseket, ha egyáltalán megelőzik. A Bartók Teremben ugyanis már csak a végeredmény látszik, és maximum a tapsok erősségéből lehet következtetni egy-egy díj beágyazottságára. A 2009-es díjkiosztó egy konzervatív város konzervatív ünnepe volt. Díjazottak, .
Jó lenne tudni, milyen viták előzik meg a jelöléseket, ha egyáltalán megelőzik. A Bartók Teremben ugyanis már csak a végeredmény látszik, és maximum a tapsok erősségéből lehet következtetni egy-egy díj beágyazottságára. A 2009-es díjkiosztó egy konzervatív város konzervatív ünnepe volt. Díjazottak, .
A helyszínTakarékosság, válság, vagy valami egészen más, mindenesetre a tavalyi puccos, molinós, fáklyás, nagyplaccos sportházbeliség helyett idén puritánabb a helyszín. A Bartók Terem bejáratánál szombat este nemcsak hogy fáklyák nincsenek, de gyakorlatilag semmi nem utal arra, hogy bent nemsokára a város legmagasabb kitüntetéseit osztják egy gálaműsor keretében.
Igaz, a kivételes ízléssel felújított Bartók Terem önmagában is remek helyszín, egyszerre ünnepélyes és praktikus, a színpadra elhelyezett virágok is korrektek, az akusztika több mint jó, ha külcsín tekintetébe bele lehetne kötni valamibe, akkor az mondjuk a nézőtér feletti diszkógömb és az alkalmanként megjelenő közegidegen fényeffektusok.
Az átadási ceremónia
A 2009-es Szent Márton napi díjkiosztó gála egy konzervatív kisváros konzervatív ünnepe, ahol a szervezők mintha csak azon dolgoztak volna, hogy nehogy bármi, így vagy úgy, megzavarja az estét. Nem kockáztattak, mondhatni.
Így aztán a 95 százalékig megtelt teremben az öltönyök, nyakkendők és a színházbajáró kosztümök a dominánsok, az első sorokban szigorúan a helyi politikusok ülnek, Ipkovich György polgármester sorozatban – főként - alpolgármesteri társaságban adja át színpadon a díjakat. Az lehet, csak nekem furcsa, amikor egy férfi egy másik férfinak egy csokor virágot nyújt át.
A fellépők
A díjátadó önmagában monoton menetét fellépők teszik színesebbé. Közülük a legnagyobb meglepetés Foki Dániel és Németh Márton, a szombathelyi Művészeti Szakközépiskola duettje egy Donizetti-opera részletével, pontosabba annak sikerével majdhogynem kizökkentik az ünnepséget a biztonságos sodrásból. Az ember csak csodálkozik, hogy ebből a két kissrácból hogy tud kijönni ilyen hang, és mivel kijön, akár a színház után akár már egy operaalapításnak is neki lehetne ugrani a városban. Én támogatnám.
Hujber Ferenc szavalata meglehetősen feledhető, a komolyzenészek (Mérei Tamás, Buti Zsanett, Szekendi Tamás, Pék Marianna) viszont kellő súlyt adnak az estének, és azt is megállapítom magamban, hogy lassan de biztosan én is klasszikus zene hívő leszek. Bognár Szilvi és Kovács Zoltán produkciója is csak egyetemes mércével mérhető, illetve a továbbgondolt bőgőhangokat hallva újfent sajnáljuk, hogy Bognár Szilvi kizárólag a népzenével jegyezte el magát.
A díjak
Mivel – ellentétben például a Prima díjakkal – itt csak egyetlen jelölt van egy-egy kategóriában, így nagy meglepetés nem ér senkit a győztesek nevének elhangzásakor. Hogy mennyire beágyazott egy-egy jutalom a maga szakterületén, azt maximum a vastapsokból és a hevesebb közönségreakciókból lehet lemérni.
A hivatalos indoklások sztenderd mondatai „kiváló munka”, „elévülhetetlen érdem” is keveset segítenek a tisztánlátásban. Példának okáért talán izgalmas lenne tudni, milyen jelöltek jöttek még szóba egy-egy kategóriában, aztán valójában hogyan is dőlt el mondjuk egy kulturális díj sorsa …
A 2009-es szombathelyi Márton napi díjazottak névsora
Andor Ottó - Pedagógus Életmű-díj
Horváth Margit - Szombathely Kultúrájáért Életmű-díj
Wiktora Tibor - Szombathely Sportjáért Életmű-díj
Horváth Izidorné - Szociális Munkáért Életmű-díj
Dr. Filó Mária - Közszolgálatért Életmű-díj
Németh László Ferenc - Horváth Boldizsár-díj, I.. fokozat:
Horváth-Őri Györgyné - „Horváth Boldizsár-díj, II. fokozat
Szabó Józsefné - Horváth Boldizsár-díj, II. fokozat
Gál Róbert - Ifjúságért-díj
Udvardi Sándor - Brenner-díj
Válinth Attila - Gothard Jenő-díj
Balogh Péter - Hefele-díj
Molnár Tamás tűzoltó alezredes - Szombathely Közbiztonságáért-díj
dr. Korcsmár József - Pro Sanitate Savariae Életmű Díj
Németh Pál - Díszpolgári cím (posztumusz)
További fotók az átadó ünnepségről
-------------------------------------------------------
A 2009-es díjak hivatalos indoklásai:
Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése az Önkormányzat által adományozható kitüntetésekről szóló többször módosított 7/1996. (II.29.) számú rendelet 28. § (5) bekezdésében foglalt jogkörében – a bizottságok, a polgármester és a jegyző előterjesztése alapján – 2009. évben a kitüntető díjakat az alábbi személyeknek adományozza.:
Andor Ottó,aki Vaspörben született 1943. október 12-én. 1965-ben tanítói, 1971-ben magyar nyelv és irodalom tanári, 2000-ben közoktatás vezetői képesítést szerzett. Uraiújfaluban, majd Répcelakon kezdte tanári pályáját, a pedagógus munka mellett könyvtárat, s művelődési otthont is vezetett.
1975-től 1991-ig a Gencsapáti Gyermekotthon igazgatója volt. Vezetői programjában a családias jellegű gyermekotthon megteremtése volt a fő célkitűzése. Nevelési eredményeivel az országos gyermekvédelmi hálózat szakmai elismerését vívta ki. Eredményeiről 1985-ben a Magyar Pedagógiai Társaság budapesti akadémiai ülésén is beszámolhatott.
1984-től a Vas megyei gyermekvédelmi intézmények igazgatói munkaközösségének vezetője.
Az 1990-91-es tanévben a POTE Egészségügyi Főiskolai Kar hallgatóinak volt gyakorlatvezetője.
1991-ben került a szombathelyi Gothard Jenő általános Iskolába, ahol 2006-ig, pályája befejezéséig igazgatóként dolgozott. Innovatív tevékenységével a megyében elsőként indult a dyslexia-prevenciós oktatás a tanulási kudarcnak kitett gyermekek részére.
Támogatásával indult el iskolájukban közel két évtizede a leány versenytornász képzés, valamint az Ungaresca együttes utánpótlását felnevelő néptáncos oktatás.
Iskolájának végzős diákjait valamennyi középiskola örömmel fogadta, mert megalapozott tudással, reális értékrenddel, kiegyensúlyozott személyiséggel érkeztek új intézményükbe.
41 évet töltött a pedagógus pályán, ebből 31 évig intézmény igazgatóként dolgozott.
Nyugdíjas igazgatóként is aktív pedagógiai munkát folytat, elsősorban a közoktatási szakértői területen. Vezeti a Szombathelyi Pedagógusok Szakmai Képviseletének Szakértői Csoportját. Pedagógiai, intézményvezetői tapasztalatait Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Oktatási Bizottságában is hasznosítja.
Eddigi kitüntetései: Szombathely Oktatásügyéért-díj, Címzetes Igazgató cím, Pedagógus Szolgálati Emlékérem.
Horváth Margit, aki szombathelyen született 1930. május 31-én. Tanulmányait az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen végezte.
A Berzsenyi Dániel Főiskola nyugdíjas főiskolai tanára, főigazgató helyettese. Tagja volt annak a tanári karnak, mely 50 évvel ezelőtt megalapozta Szombathelyen a tanító, majd a tanárképzést. 24 évig volt igazgató, főigazgató helyettes. Elévülhetetlen érdemei vannak a népművelő-tanárképzés megszervezésében, tananyagainak kidolgozásában. Éveken, évtizedeken keresztül kísérte figyelemmel az egykori hallgatók sorsát a diplomaosztás után is. Kérdőíveket szerkesztett, figyelemmel kísérte a tanítványok szakmai sikereit, kudarcát. Elemzett, kutatott, tanulmányt készített, összegzett, egy új értelmiségi hivatás szakmai és társadalmi elismertetése érdekében. A magyar felnőttképzés, andragógia szakavatott egyéniségévé vált. Szoros együttműködést alakított ki a népművelő képzés egyetemi bázisaival. A város közművelődésében aktív szerepet vállalt, különféle szakterületeken erősítette a közművelődés szakmai presztizsét. A Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület tagjaként megyeszerte tartott pedagógiai és pszichológiai előadásokat. Ma is aktív tagja a megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesületnek, továbbá különböző szakmai közösségeknek az egyetemen, s a városban egyaránt. Számos tanulmánya jelent meg országszerte szakmai kiadványokban és könyvekben.
Eddigi kitüntetései: Oktatásügy kiváló Dolgozója, Szocialista Kultúráért, s Munka Érdemrend Arany fokozat díjak.
Wiktora Tibor, , aki Sopronban született 1938. április 4-én. Középiskolai érettségit szerzett. Táplánszentkereszten családi hagyományokat folytatva (édesapja focizott) labdarúgóként ismerkedett meg a sport világával, a több poszton bevethető játékosból az idők során remek kapus nevelkedett.
16 éven keresztül a Cipőgyár SE NB II-es csapatában, kapus poszton alkotott maradandót, mellette 20 éves koráig úszott. Játékos pályafutása csúcsát a megye válogatottjába való bekerülés jelentette, mely csapattal több nemzetközi tornán vett részt.
Aktív pályafutását sérülés pecsételte meg.
Igazi sportemberként a nyári időszakot a vízparton töltve az úszás fortélyaival is megismerkedett, kiváló amatőr versenyzővé vált. Később nemcsak a vízben, hanem a parton is próbára tette tudását, a 60-as években edzői képesítést szerezve több generációt tanított meg az úszás alapjaira és a víz szeretetére.
Edzőként 1969-től tevékenykedett a Savaria SE úszószakosztályánál, 1981-től a Szombathelyi VÍZMŰ SC vette át Őt és úszóit. 1983-tól pedig kiegészült a Horváth Tihamérné nevével fémjelzett úszószakosztállyal is a Szombathelyi Vízmű SC.
Az 50-es években Szombathelyen színvonalas úszósport hanyatlását követően a 60-as évek végétől az Ő szakmai munkájának is köszönhetően életben tartották és hazai valamint nemzetközi szinten is elismert szakmai műhelyt alkottak kollégáival.
A hosszú évek, évtizedek alatt különböző korosztályokban számtalan siker jelzi odaadó és kiváló munkáját, közülük is kiemelkedik Kántor Alízzal felnőtt bajnokságon elért bronzérme.
Horváth Izidorné részére, aki 1946. november 06-án született Nagynardán. 1967-től kezdődően a szociális ágazatban dolgozott, különböző beosztásokban. Érettségi után bölcsődei gondozóként kezdte a pályafutását, majd 1983-ban megszerezte első diplomáját az Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Karán, s innentől 1989-ig módszertani feladatokat ellátó bölcsőde-vezetőként tevékenykedett.
Szakmai ismereteit gyarapítva 1988-ban az Államigazgatási Főiskola Szociálpolitikai Szakigazgatás Szervező Szakán szerzett másod-diplomát.. Ezen szakmai végzettségére tekintettel – a rendszerváltást közvetlenül megelőzően – 1989-ben Szombathely Város Tanácsa részéről felkérést kapott a város első családsegítő intézményének alapításában való részvételre, majd ezen intézménynek a vezetője lett.
Horváth Izidornét 1990. május 1-től a Pécsi Orvostudományi Egyetem - akkor alakuló – Egészségügyi Főiskolai Karára hívták főiskolai adjunktusnak az országosan is akkor induló szociális munkás képzésbe, ahol szociális munka elmélete, gyakorlata, közösségi szociális munka tantárgyak oktatásával bízták meg. 1993-ban szerezte meg egyetemi diplomáját az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, mint szociálpolitikus.
A Pécsi Orvostudományi Egyetem, majd a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Szociális Munkás Szakán 1993-tól szakvezető helyettes, majd 2002-től 2008. évi nyugdíjazásáig főiskolai docens. Jelenleg a szociális munkás képzés óraadó oktatója, pályázati referens.
Horváth Izidorné szakmai életútja visszatükrözi a munkájára igényes, korszerű elméleti ismeretekkel rendelkező – gyakorló szociális – szakember modelljét, amely a felsőfokú szociális szakember képzésben végzett tevékenységén keresztül igen sok fiatal számára példaként szolgálhat.
Dr. Filó Mária, aki 1950. december 3-án született Szentgotthárdon. A Janus Pannonius Tudományegyetem Jogi Karán jogász végzettséget szerzett 1982-ben.
Az érettségi után 1969-től 1972-ig a Szombathelyi Járásbíróságon, majd 1972-től 1979-ig a Szombathelyi Járási Hivatalnál dolgozott adminisztratív munkakörben.
Ezt követően saját kérésére a Gyámhatósághoz helyezték. 1979.07.01-től a 2009. 08.31-i nyugdíjba vonulásáig a Városi Tanács Szombathely, illetve jogutódjánál Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál dolgozott.
A jogi egyetem elvégzése után – nyugdíjba vonulásáig – gyámügyi ügyintézőként végezte munkáját.
A három évtizedes gyámügyi munkát élethivatásnak tekintette. Tudását, segítőkészségét mindenki elismerte. Ügyfelei mindig bizalommal fordultak hozzá.
Munkáját magas színvonalon, lelkiismeretesen végezte.
Németh László Ferenc , aki 1949. augusztus 7-én született Kondorfán. 1967-ben gimnáziumi érettségit szerzett, majd 1974-ben középfokú terv- és beruházó, 1976-ban középfokú építőipari műszaki ellenőri képesítést szerzett.
Németh László Ferenc 1970 és 1972 között a 17. sz. Volán Vállalatnál dolgozott. 1972 óta dolgozik a közszolgálatban, dolgozott az őriszentpéteri Nagyközségi Közös Tanácsban, majd a nemesbődi Községi Közös Tanácsban, s a Vas Megyei Idegenforgalmi Hivatalnál.
Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal jogelődjéhez a Városi Tanács VB Igazgatási Osztályához 1975-ben került és innen ment nyugdíjba 2009. augusztus 31-én.
Az Igazgatási Osztályon különböző ügyintézői munkakörökben dolgozott. Hivatali 34 éves munkáját lelkiismeretesen, szorgalmasan látta el.
Az ügyfelekkel való kapcsolata midig átlag feletti volt.
Horváth-Őri Györgyné, Sajószentpéteren született 1955. május 30-án. Az Erdészeti és Faipari Egyetem üzemmérnök szakán végzett 1980-ban, majd 1994-ben térinformatikai szak üzemmérnök képesítést szerzett.
1981-től 1982-ig az Őrségi Vízrendészeti Társulásnál, 1986-tól 1997-ig a Vasivíz Rt-nél dolgozott. 1997. december 3-tól dolgozik Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál.
A Polgármesteri Hivatalba történő áthelyezése előtt is, mint a Vasivíz Rt. munkatársa részt vett a város szakági közműnyilvántartásának térinformatikai alapokon történő kidolgozásában. A Polgármesteri Hivatal Informatikai részlegére kerülve folytatta az előtte végzett szakmai munkáját, s kiegészítve a város többi szakági közműnyilvántartásával a mai napig kimagasló hozzáértéssel végzi.
A városi szakági közműnyilvántartás mellett számos térinformatikai alapokon nyugvó adatbázis kidolgozásában, létrehozásában vett részt, melyek közül külön is ki kell emelni a város településszerkezeti tervének térinformatikai alapokon történő elkészítését.
Munkáját, kitartását, a szakma iránti elkötelezettségét a kollégák példaértékűnek tekintik és tudják, hogy a segítségére, együttműködésére bármikor számíthatnak.
Szabó Józsefné Szombathelyen született 1954. április 29-én. Titkárnőképzőt, s gyors – és gépíró képesítést szerzett 1974-ben. 1968 és 1992 között dolgozott a Megyei Kórházban, a Styl Ruhaipari Vállalatnál, a Műanyagfeldolgozó Vállalatnál, az Autó – Aero Vállalatnál, az IKV-nál, s az APEH Vas megyei Igazgatóságán adminisztratív munkakörben.
1992. január 16-tól dolgozik Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál, először a Titkárságon, jelenleg a Jogi és Képviselői osztályon.
Munkájára a szorgalom és a precizitás jellemző. Lelkiismeretességét, pontosságát, munkabírását mind vezetői, mind a bizottsági munkájában a bizottsági elnökök elismerték.
Gál Róbert, aki 1965. január 30-án született Szombathelyen. A Magyar Postán dolgozik küldeménykezelőként.
20 éve karatézik, 2003-ban önálló egyesületet alapított „LEO Karate DO SE” néven. Az egyesület tagjai túlnyomó részt 6-18 éves, hátrányos helyzetű fiatalok, akik családi hátterük miatt tagdíjat sem fizetnek.
Gál Róbert a gyermekek edzője, ezt a feladatot társadalmi munkában, minden ellenszolgáltatás nélkül végzi.
Világbajnokságon két alkalommal is harmadik helyezést értek el, a diákolimpián három éve a legeredményesebbek.
Minden évben – pályázatokból, s akár saját költségén- táborozni viszi az egyesületbe járó hátrányos helyzetű gyermekeket. A táborban a karate edzéseken kívül bűn- és drogmegelőzési előadásokat hallgatnak a gyerekek, szellemi nevelést, elméleti képzéseket kapnak.
Udvardi Sándor, aki 1948.11.18-án született Szombathelyen. Gépésztechnikusi végzettséggel rendelkezik, A-B-C-D kategóriás jogosítványt, majd gépjárművezetői gyakorlati és elméleti oktatói vizsgát tett. 1989-ig gépkocsivezetőként, majd gyakorlati és elméleti oktatóként dolgozik. 1989-től vállalkozó, személyszállító. 1990-től a Taxisok körében részt vállal érdekképviseleti munkában, 1992-1998 között a FODESZ (Fuvarozók Országos Demokratikus Szövetsége) alelnöke. 1999-től a FUVOSZ (Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége) társelnöke, taxi-szakág vezető, közben 1993-ban iskolavezetői képesítést szerez. 1996-tól a taxizás mellett egy autósiskolát is irányít, 1998-ban vizsgabiztosi képesítést szerez.
1994-1998 között Szombathely Megyei Jogú Város Közlekedési Bizottságának helyettes elnöke.
1994-ben a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megalakulásában tevékenykedik. A kamara megalakulása óta a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Közlekedési Osztályának elnöke. Egy ciklus kivételével tagja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Közlekedési Kollégiumának. Fenti tevékenységeit folytatva, 2003 januárjától Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál útfelügyelői feladatokat végzett 2007 decemberéig, nyugdíjba vonulása időpontjáig.
A közlekedés érdekében mind helyi, mind regionális illetve országos szinten több évtizeden át példaértékűen végezte szervezői, érdekképviseleti tevékenységét. Munkája, társadalmi tevékenysége mindig szorosan kötődött a közlekedési feltételrendszer javításához, a közlekedésben résztvevőkhöz.
Korábbi kitüntetései: IPOSZ(Ipartestületek Országos Szövetsége):10 éves munkáért emlékplakett, Városi Közügyekben végzett munkáért emlékplakett, Aranyozott Széchenyi Emlékérem, FUVOSZ: 10 éves megalakulás alkalmából, eredményes munkáért EURO érem, 1990-óta közlekedés területén végzett munkáért FUVOSZ-díj, Kamarai munkáért emlékplakett.
Válinth Attila, aki Miskolcon született 1938. augusztus 20-án. 1957-ben a budapesti Vasútépítő és Pályafenntartási Technikumban érettségizett. Mérnöki diplomáját a budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Mérnök Kar Mérnök Szakán szerezte 1963-ban. Az egyetem elvégzését követően Budapesten a MÁV Tervező Intézetben építész-statikusként dolgozott. Részt vett az Eiffel által tervezett Nyugati pályaudvar és az Északi Járműjavító szerkezeti rekonstrukciójának tervezésében. Több felvételi épület és MÁV létesítmény tervezésében működött közre.
1965-ben a Vas megyei Tanács Tervosztályára helyezték, ahol főmérnökként irányította a mélyépítési beruházások pénzügyi és műszaki tervezését és megvalósítását. Irányítása alatt épült Bük-fürdő, a szombathelyi és a kőszegi szennyvíztisztító telep, s megkezdődött a szombathelyi fedett uszoda építése, valamint járási székhelyek koordinációs szennyvízcsatorna hálózatának és a szennyvíztelepek kiépítése. Felelőse volt a törpe vízmű program irányításának.
1970-ben megalakította a budapesti Mélyépítési Tervező Vállalat szombathelyi irodáját, amely a 70-es évek közepén közel 50 fővel dolgozott. Irányítása alatt készült Nyugat-dunántúl nagyvárosainak a gázhálózati rekonstrukciója, számtalan község vízellátásának, csatornázásának és gázhálózatának tervezése. 1993-ban szombathelyi munkatársaival létrehozták a Mélyépterv Infrastruktúra Kft-t, amely szellemi örököse a 90-es évek közepén felszámolásra került budapesti Mélyépítési Tervező Vállalatnak. A Mélyépterv vállalat és a Mélyépterv Infrastruktúra Kft. működésének keretében mintegy száz község szennyvízcsatorna hálózatát, gázhálózatát, s több mint 300 község vízellátását tervezték meg.
Jelentősebb zöldmezős beruházás tervezése volt a 90-es évek végén, 2000-es évek elején a Szombathelyi Epcos Kft., a LuK Hungária Kft. és az Interspar komplex közművei terveinek az elkészítése.2007. év elején került átadásra és üzembe helyezésre a Szombathely, Nyugati városrész csatornázási rendszere, melynek főtervezője volt.
1989-ben részt vett a Magyar Mérnöki Kamara Megalakításában, majd szervezésében elsőként alakult meg az akkori területi Nyugat-dunántúli Területi Mérnöki Kamara.
1989-től-2002. év végéig a Területi Mérnöki Kamara, majd Mérnök Egyesület, Vas Megyei Mérnöki Kamara Elnöke. Jelenleg a Vas Megyei Mérnöki Kamara alelnöke.
2003-tól tagja Szombathely Megyei Jogú város önkormányzata Építészeti Műszaki Tervtanácsának.
2008-ban a vas Megyei Mérnöki Kamara által alapított kiemelkedő Mérnöki Munkáért díjat kapott. Jelenleg a Mélyépterv – Infrastruktúra kft. műszaki-gazdasági tanácsadója.
Balogh Péter, aki 1942. június 14-én született Szombathelyen.1965-ben a Budapesti építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen építészettörténeti tanszéken okleveles építészmérnök diplomát szerzett.
1965-től 1983-ig kivitelezés területén dolgozott a VASÉP-nél. Először építésvezetőként, majd fejlesztési osztályvezetőként. Ezen időszakban vezetésével épült fel francia alagútzsalus technológiával 263 lakás a Rohonci úton, irányította a VASÉP ipari hátterének fejlesztését (betongyár, iparvágány, TMK műhely, raktárcsarnok stb.)
1985 és 2004 között a közigazgatásban Szombathely városánál dolgozott, mint beruházási irodavezető. Közreműködésével épült 6 tornaterem, 1 óvoda, kb. 300 lakás, 2 iskola, felújításra került a laktanyában 241 lakás, több iskola, 1 kastély, stb.
Külön gondot fordított a szobrok felújítására (Szent Márton, Berzsenyi, Szily, Szentháromság- szobor visszahelyezése).
Nevéhez kapcsolható a Szent István, és a Gotthard Jenő szobor felállítása, valamint Rajki István hagyatékának megszerzése és restaurálása, a Szent Imre szobor restaurálása, a Mária-oszlop és a Szent Márton temető anyakeresztjének restaurálása.
1993-ban kezdeményezője volt a város helyi védelmi rendeletének, amelyhez tervezetet készített, s összeállította a védendő épületek első jegyzékét.
2004 és 2006 között a Házkezelési Kft-nél az új sportcsarnok létesítményfelelőse volt.
1970 és 1985 között tagja volt a Vas Megyei Műemléki Albizottságnak. Jelenleg vezetőségi tagja a Vas Megyei Honismereti Egyesületnek. 1979-ben alapító tagja volt a budapesti Kós Károly Körnek. 1991-ben alapító tagja volt a Rumi Rajki Műpártoló Körnek, amelynek 1998 óta elnöke.
2003 óta az Őrségi Református Egyházmegye főgondnoka, és figyelemmel kíséri a templomok állapotát. Évek óta jelennek meg publikációi folyóiratokban (Vasi Szemle, Honismereti Közlemények, Vasi Építész stb.)
Eddigi kitüntetései: Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje, Brenner-díj, Pável Ágoston-díj, Szülőföldért oklevél.
Több évtizedes tevékenységével folyamatosan részt vesz városunk kulturális örökségének ápolásában.
Molnár Tamás tűzoltó alezredes, aki 1963. február 20-án született Szombathelyen. A Mezőgazdasági Főiskolán, majd a BM TKK tűzoltó tiszti átképző szakán végezte tanulmányait.
1986. szeptember 1-től dolgozik Szombathely Város Tűzoltósága állományába. 1992. 03.30-ig előadói és főelőadói beosztásokat látott el, majd rátermettsége és szakmai hozzáértése alapján tűzmegelőzési osztályvezetőnek nevezték ki.
2007. december 15-től parancsnok-helyettesi feladatokat is ellát.
Feladatait nagy tenni akarással, szakmai hozzáértéssel végzi. A tűzmegelőzési osztály munkáját irányítja, vezetésével a megelőzési osztály hatékony segítséget nyújt a tűzoltási területen dolgozó állománynak. A jogszabályi változásokat folyamatosan figyelemmel kíséri, a beosztottak szakmai képzését szervezi, irányítja. Az osztály propaganda tevékenysége a sajtó, a lakosság, az oktatási intézmények irányába kimagasló. Beosztásából adódóan Szombathely Város Tűzoltósága vezetésében aktívan részt vesz, javaslataival segíti a parancsnok munkáját.
A területén lévő intézményekkel, tervezőkkel, tűzvédelmi szakemberekkel munkakapcsolata kiemelkedően jó.
Szakmai felkészültségét mutatja, hogy a tűzmegelőzési szakterületen dolgozóknak szervezett vetélkedőkön több éven keresztül kiemelkedő helyezéseket ért el.
dr.Korcsmár József kézsebész szakorvos, aki Vasason született 1952-ben. 1976-ban a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. Kitűnően képzett, nagy felkészültséggel és betegek iránti empátiával rendelkező orvos. A diploma megszerzése óta 2008-ig egy munkahelyen, a Vas megyei Markusovszky Kórházban dolgozott. 32 éves munkája során a sebészet, a traumatológia és a kézsebészet területén szerzett szakorvosi képesítést. Ez időszak alatt országos és nemzetközi elismeréseket vívott ki magának. Tagja a Magyar Traumatológus Társaság elnökségének és a Magyar Kézsebészeti Társaság vezetőségének, valamint az Osztrák Balesetsebészeti Társaságnak. Több országos és nemzetközi konferencián szerepelt előadóként. Országos és nemzetközi kiadványban és szakmai pályázatokon 20 tudományos értekezése jelent meg. A Magyar Orvosi Kamara szombathelyi elnökségének 1994-től 2000-ig volt elnöke.
Szakmai és emberi tartása, egyenes megnyilvánulásai, a Markusovszky Kórházért való folyamatos tenni akarása és törekvése, minden szombathelyi orvos számára példaértékű lehet.
néhai Németh Pál részére
1937. június 20-án született Szentkirályon. A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, később útépítő technikumot végzett Székesfehérváron. A Dózsában röplabdázott, a Haladásban kosárlabdázott egy időben, mindkét sportágban NB I-es játékos volt. 1956-ban külföldre távozott, Angliában, a Manchester csapatában kosárlabdázott, egészen 1958 februárjáig, ekkor hazatért. Jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, de politikai okokból nem vették fel.
Elkeseredésében 18 évig nem vett ecsetet a kezébe. 1976-tól újra fest, közel 30 önálló kiállítása volt.
24 évesen kezdett foglalkozni a kalapácsvetéssel, rengeteg munkával felküzdötte magát a hazai élmezőnybe. Kétszer állhatott fel a dobogó harmadik fokára. Amit nem sikerült aktív sportolóként elérnie, azt elérte a veterán világversenyeken. Dániában olimpiai bajnoki, Helsinkiben Európa-bajnoki, Rómában világbajnoki címet szerzett. Ő a magyar veterán atlétikai sport első Európa-bajnoka.
1974-től a Haladás, majd 1995 óta a Dobó SE edzője. Tanítványai világ- és Európa-bajnoki címeket nyertek a korcsoportos versenyeken. Mesteredző. 1993-ban megkapta a sportban elérhető legmagasabb kitüntetést, a "Kemény Ferenc-díjat". Többször volt az év atléta edzője Magyarországon.
A moszkvai olimpián nézőként már részt vehetett, Los Angeles a bojkott miatt kimaradt, pedig a Tánczi, Szitás, Vida trió pontszerző helyre is esélyes volt. 1988-ban, Szöulban már a vasi dobócsapat és Németh Pál is ott lehetett. Gécsek Tibor a hatodik, Szitás Imre a hetedik helyen végzett. A barcelonai olimpián "Pali bácsi" mindkét versenyzője dobogó közelben végzett. Gécsek Tibor a negyedik, Horváth Attila – diszkoszvetésben – az ötödik helyen zárta a versenyt. Atlantában szintén két Németh-tanítvány indult, Annus Adrián és Németh Zsolt, a "dobópápa" fia, olimpiai újoncként a reálisan elvárható teljesítményt nyújtották.
Sydney-ben hat (!) versenyzője lépett dobókörbe: Gécsek Tibor, Németh Zsolt, Annus Adrián, Fazekas Róbert, Kiss Szilárd és az egyetlen hölgy, Divós Katalin. Pekingben ismét nagy sikert aratott szakmai munkája, tanítványa, Pars Krisztián ezüstérmes lett. Pali Bácsi 2009. január 9-én, 72 éves korában hunyt el, nagy űrt hagyva város és az ország atlétikájában.
További cikkek
Fókusz
Leszavazom! - Posztokat minősítő gombot tesztel a Facebook
Fókusz
Újabb tanulói kutatás a Premontrei Gimnáziumban Szombathelyen
Fókusz