Gyertyagyújtás a Szombathelyi Fő téren: felébredtek a vállalkozók

Ha lusta lenne a tudósító, copy + paste paranccsal bemásolhatná ide a korábbi évek írásait, vagy esetleg elintézhetné az egészet olyan jól bevált közhelyekkel, hogy „ünnepi díszbe öltözött a Fő tér”, meg hogy „szeretetet hozott a gyertya lángja”. De egyiket sem teszi, nem mintha véresre harapta volna a körmeit szombat este. .

Ha lusta lenne a tudósító, copy + paste paranccsal bemásolhatná ide a korábbi évek írásait, vagy esetleg elintézhetné az egészet olyan jól bevált közhelyekkel, hogy „ünnepi díszbe öltözött a Fő tér”, meg hogy „szeretetet hozott a gyertya lángja”. De egyiket sem teszi, nem mintha véresre harapta volna a körmeit szombat este. .

Ami tömegrendezvényeket illeti, az utóbbi években született néhány jó kezdeményezés a városban. Ilyen például az adventi gyertyagyújtás is, amelynek egyaránt van szimbolikus, hangulati és gyakorlati hozadéka.

A szimbolikus leágazást nemcsak a közelgő ünnepek jelentik, hanem olyan, a városlakók számára talán kevéssé ismert - jobb, emberibb időket idéző - tények is, hogy például Ávár Tibor gyertyaöntő immár évek óta ingyen és bérmentve készíti el a város számára a meggyújtani való gyertyákat, vagy hogy a Hermann Ottó középiskola is saját pénzéből és saját emberi erőforrásból teremti elő a téren álló óriáskoszorút.

A hangulatról nem kell külön beszélni, az adja magát a fabódék, a díszkivilágítás, a fenyő és a forralt bor társaságában, ami pedig a gyakorlatot illeti: a lyukas zsebű városnak jól jön az a kis bevétel az árusok helypénzéből, az árusoknak jól jön a lehetőség, a vásárlóknak meg az, hogy a Fő téren van lángos és a forralt bor.

Szóval összességében kellemes dolog ez az a szombathelyi advent, még akkor is, ha ugyanabba a hibába látszik beleesni, mint annyi más a városban: a változatlanság, a megszokás szürke burka vékony rétegben már rátelepedett erre a rendezvényre is.

Nekem például kissé önismétlődőek a programok, az advent lefolyása, fantáziátlan a fenyő, és továbbra is zavaró a gyertyagyújtásos kettős helyszín: aki részt vesz a színpadon zajló ökomenikus istentiszteleten, annak esélyes sincs arra, hogy aztán lásson valamit az 50 méterrel odébb zajló gyertyagyújtásból, mivel ott közben sűrű embergyűrű alakul ki a várakozókból. Akik meg látják ugyan a gyertyagyújtás öt másodperces akcióját, azok távol maradnak a színpadi beszédektől.

Ráadásul olyan indokolatlanul szomorkás az egész. Nem mintha indok lenne a nagy vidámságra, de el tudnék képzelni gyermekközpontúbb, nevetősebb, felszabadultabb adventi gyertyagyújtást is. Túl jelentős a feketekabátok dominanciája, mondhatni.

Az is igaz, hogy szombat este mindez cseppet sem befolyásolt abban, hogy – több ezer ember társaságában - öttől nyolcig igencsak jól érezzem magam a téren, köszönhetőn néhány ismerősnek, a korrekt forralt bornak (150 forint decije) és úgy összességében az egésznek.

Ami az említésre méltó egyéb jelentenivalókat illeti, illeti: idén is sokan látogattak el a szombat esti rendezvényre. A gyertyák és a koszorú – legalább azok – szépek és színesek, a kitelepült üzletek a szokásosak, szokásos árukészlettel. Mintha több lenne a boros és lángosos bódé és kevesebb az ajándékos, de pontos számadást ez ügyben nem végeztünk.

Az idei advent egyik kereskedelmi újdonsága egyébként a belvárosi kereskedők által szervezett – de csak mérsékelten reklámozott - bevásárlók éjszakája volt. Több tucat üzlet este 11-ig volt nyitva ezen a napon, és ahogy hazafelé benéztünk a kirakatokon, talán nem bánták meg.

További képek a gyertyagyújtásról

2009-es adventi programok Szombathelyen