Gond gond hátán – csak a bulvár megy
A jelenség nem új keletű. A napilapok immár évek óta mindenhol a világban egyre alacsonyabb példányszámban kelnek el. A jelenség alól a hazai piac sem kivétel. A közelmúltban látott napvilágot a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz) idei első negyedéves gyorsjelentése, amelyből kitűnik, hogy a politikai napilapok minden évben 5-20 százalékkal kevesebb példányszámban eladhatók. Mind a négy nagy országos politikai napilap megsínylette az utolsó hónapokat: a Népszabadság eladott példányszáma körülbelül hatezerrel kevesebb (163 499), mint 2003 utolsó negyedévében. De nagyjából ugyanez a drámai zuhanás figyelhető meg a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap és a Népszava esetében is.
Nem jártak jobban a komoly magazinok sem. A HVG 2000 végén még több mint 115 ezer vásárlót mondhatott magáénak, 2002-ben már csak gyenge 112 ezret, az idén már a 98 ezret sem. Kevéssé drámaian, de csökken a Figyelő eladott példányszáma is. Az utóbbi két évben körülbelül ezer olvasót vesztve 15 ezer alá apadt az igényes gazdasági hetilap eladási mutatója.
Több mint figyelemre méltó, hogy a trend nem vonatkozik a bulvárújságokra, sőt. A Blikk 2000-ben még „csak” szerény 115 ezres forgalmat produkált, 2002-ben már átlépték a 200 ezret, mostanra pedig 250 felett döngetnek.
Közelbe nézve
A fenti trendek figyelembe vételével talán érthető, hogy a megyei napilapunk hasábjain miért találkozunk egyre több könnyedebb – sztárok, pletykák, szex, bűnügyek stb. - hírrel. Feltehetően a bulvárosodással és az idősebb vidéki olvasók (talán a legstabilabb tábora a megyei napilapoknak) megtartásával sikerült a Vas Népének az átlagnál sikeresebben megőrizni pozícióit. Ami pozíció azért csak relatíve stabil. A Matesz honlapján közzétett – regisztrálás után bárkinek hozzáférhető – auditált adatok szerint az újság évente néhányszáz olvasót veszít immár közel egy évtizede. 1995 végén 62 615 darab kelt el az újságból, 1998 második felében 61 768. 2002 második felére már csak 58 265 volt ez a szám. 2003-ben stabilizálódott az eladott példányok darabszáma, sőt kicsit emelkedésnek is indult, de a 2004 első negyedéves gyorsjelentés szerint megint enyhe csökkenés tapasztalható: 58 074 az átlagosan értékesített mennyiség.
A Vas Népe azonban még mindig jobban tartja magát, mint a legtöbb megyei napilap. Példának elég csak a szomszédba fáradni. A Zalai Hírlap 1995-ben még magabiztosan verte a VN-t a 64 ezer darabbal. 1998 végére már csak 63,5 ezer volt ez a szám, 2002 végén gyakorlatilag a Vas Népe szintjére esett vissza(58 446), és ma már 58 ezer alatt van. A Kisalföld az 1995-ös 87 ezres szintről mára 78,5 ezer darabra zuhant.
Az okok
Az adatokat rendszeresen publikáló Matesz nem elemzi a jelenség okát, egyszerűen csak közzéteszi az adatokat, s az adott kiadókra bízza a konzekvencia levonását. Természetesen számtalan kutatás és még több találgatás folyik a témában.
Az egyik ok mindenképpen az, hogy radikálisan átalakulóban van a fiatalok olvasási szokása. Nem csak arról van szó, hogy kevesebbet olvasnak, hanem arról is, hogy szeretnek azonnal tudni a dolgokról. A rádió, a televízió vagy az SMS összehasonlíthatatlanul gyorsabb, mint az újság, amely mire másnap reggelre lehozza a hírt, az a fiataloknak már rég lejárt lemez. Az is tetézi a gondokat, hogy a mostani nyomtatott sajtó nyelvezetét az új generáció elavultnak, nehézkesnek, körülményesnek tartja.
Amerikában radikálisan új, fiatalok számára szóló újságok elindításán gondolkodnak, akiket talán majd idővel át lehet terelni a komoly újságok számára. Az már biztos, hogy nem lesz egyszerű.
Természetesen óriási kihívás a hagyományos újságoknak maga az internet is. A világhálón megjelenő híreket főként a jól képzettek és magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők olvassák, pont azok, akik korábban a politikai napilapok vásárlói voltak. Ez a réteg egyébként a televíziótól is elfordulni látszik, s többen ezzel magyarázzák a kereskedelmi– és részben a közszolgálati- televíziók színvonalának zuhanását.
Ezt a verziót támasztja alá a Menedzsment Fórum.hu-n található, több mint 10 ezer internetező szokásait feltáró 2004-es
életstíluskutatás" target="_blank, amely szerint az internetezők esetében pont fordított az arány, mint az újságolvasóknál: A politikai közéleti hírek, események az internetezők 42 százalékát, míg a bulvárhírek csak egynegyed részét érdekli.
Később – a kevésbé iskolázott tömegek internetre csatlakozásával – persze változhat ez az arány, de az végképp nem segít majd a nyomtatott sajtón.
Amerikai elemzők szerint a nyomtatott sajtó visszaesésének másik oka annak szavahihetőségének csökkenése. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás óta a figyelem fokozatosan az internet felé terelődik, ami az iraki háború kitörésével aztán újabb megerősítést kapott. Az iraki börtönökben készült botrányképek internetre pakolása azt sugallja, a nyomtatott sajtón érvényesíthető háborús „cenzúra” csődöt mond a jövőben, ami beláthatatlan következményekkel jár, jócskán túlmutatva a példányszám-problémán.
A magyar nyomtatott sajtótermékek – beleértve a Vas Népét – természetesen nem követi direkt az amerikai vagy világtrendeket, de a nagy hatások közvetlenül őket is elérik, így nem nehéz megjósolni a példányszámok további lassú, de tartós csökkenését.
Matesz" target="_blank