Novemberi közgyűlés Szombathelyen: szigorú ülésrend

 

A képviselőtestületi ülés Németh Zsolt, Vas Megyei Munkaügyi Központ vezetőjének Szombathely munkaügyi helyzetéről szóló beszámolójával kezdődött, melyet Puskás Tivadar (KDNP) polgármester kérésére tartott. Az igazgató elmondta, hogy nő a nagy gépipari cégek munkaerőigénye, az Epcos, az LUK, a Jabil jelentkezett a munkaügyi szervezetnél, de a kis és középvállalkozások is – ha nem is tömegesen – de elkezdtek létszámot fejleszteni. A polgármester ezt úgy értékelte, hogy „az alagút végén már van valami fény”, azaz biztatóak a jelek, hogy lassan kilábalunk a problémákból.

 

Erdélyi László közíró is szót kapott, de hogy pontosan mire akart kilyukadni a háború előtti közigazgatástól Bene László volt rendőrfőkapitányig ívelő eszmefuttatásában, az nem teljesen volt világos.

 

 

Czeglédy Csaba (MSZP) kérte, hogy vegyék napirendre a Haladás Kft. ügyét, mert az előző közgyűlésen sem tárgyalták, pedig a klub anyagi helyzete miatt erre szükség lenne. A javaslatot most sem fogadta el a közgyűlés. Czeglédy azt vetette fel, hogy ugyan az előző közgyűlésen sem tárgyalták javaslatát, hogy kapjon még önkormányzati támogatást a futballcég és a Falco, ám a nyilvánosság megkerülésével az önkormányzati cégek mégiscsak pénzelik a csapatokat.

 

Lazáry Viktor alpolgármester (Fidesz) megjegyezte, hogy az egyesületek érdeke, hogy nyugalom legyen körülöttük, mert komoly pénzektől eshetnek el. Ezért nem helyesli, hogy politikai népszerűségszerzés miatt újabb és újabb összegeket kérnek a képviselők, a klubok nehéz helyzetére hivatkozva. Azt viszont támogatta, hogy tegyék közzé az önkormányzatok a támogatásokat, mivel ezek amúgy is nyilvános adatok.

 

 

Németh Kálmán (SZTKE) arra kérdezett rá, mi van a 86-os úttal és hogyan lesz reptér Váton, ha Szombathely felett katonai gyakorlatra kijelölt légifolyosó lesz. A polgármester az úttal kapcsolatban elmondta, hogy a tervezésre 13 milliárd forint áll rendelkezésre, és azt, hogy csak öt kilométer készült el, most meg áll az építkezés, azt ne rajta kérje számon a képviselő. A Szombathely feletti légifolyosóval kapcsolatban pedig egyeztetnek a honvédelmi miniszterrel. Az LMP-s Horváth Zoltán szerint a vadászgépek zaja miatt tiltakozni kell.

 

 

Az evangélikus egyház szeretne családok átmeneti otthonát nyitni a szentkirályi volt iskolában. Gyebrovszki János (MSZP) szerint inkább a Paragvári úti önkormányzati szállón kéne megnyitnia, mert a Szentkirályon a lakosság tiltakozik. Molnár Miklós alpolgármester elmondta, hogy egyelőre még folynak az egyeztetések az egyházzal, és a lakossággal. Decemberben kerül a közgyűlés elé az előterjesztés.

 

 

Horváth Attila (MSZP) a megyei kórház sorsa miatt aggódik, ha nem lesz súlyponti kórház, akkor egyes szolgáltatásokhoz Zalaegerszegre vagy Győrbe kell utazniuk a vasi betegeknek. Ugyancsak a kórházzal kapcsolatos tervekre kérdezett rá a polgármesterhez intézett kérdésében Prugberger Emil (Pro Savaria). A polgármester elmondta, hogy súlyponti kórház eddig sem létezett, ez a fogalom sosem volt definiálva. Levelet írtak a miniszternek és az államtitkárnak, álláspontjuk, hogy a Markusovszky Kórháznak meg kell őriznie a pozícióját.

 

 

Gyebrovszky János is országos üggyel kapcsolatban interpellálta a polgármestert: mi lesz a közmunkával, ha felére csökkenti az erre szánt pénzt a kormányzat. A válasz szerint az állami, önkormányzati cégeknél és a piaci vállalkozásoknál is lehet majd foglalkoztatni közmunkásokat.

 

A másik interpellációja arra vonatkozott a képviselőnek, hogy mit tesz a városvezetés a Perint-parti kerékpárút megóvása érdekében, sok a rongálás, amit a képviselő rendőrségtől szerzett információi szerint a főiskola klubjába járók követnek el. A polgármester tárgyalni fog a SEK vezetőjével.

 

 

Az lejárt határidejű határozatok között is felmerült egy-két érdekes téma, ami kiderült, hogy nem csak az ellenzéket, hanem a városvezetést is foglalkoztatja – annak ellenére, hogy mint Molnár Miklós fogalmazta – nem tartanak róla három naponként sajtótájékoztatót.

 

Gyebrovszki János a buszmegálló-építés leállása miatt aggódott, mert azzal a céggel, az ESMÁ-val, aki vállalta a buszmegálló építéseket, a város felbontotta a szerződést. (Részletek itt.) Molnár azt válaszolta, hogy az a szerződés, amely szerint a vállalkozó olyan extraprofithoz jut, hogy abból „jótékonykodhat”, az a város számára rossz szerződés. Ráadásul az ESMA tartozik is a városnak. Megjegyezte, hogy az előző városvezetés által kötött szerződések a szombathelyi csontvázak.

 

Ilyen a sportcsarnok üzemeltetésére kötött szerződés az Unihallal, az ezzel kapcsolatos perre Czeglédi Csaba kérdezett rá. A képviselő megjegyezte, hogy a szerződések felbontásából eredő károkat azoknak kell állnia, akik okozták. Marton Zsolt szerint viszont azokat, akik a szerződéseket megkötötték.

 

 

A korábban a volt alpolgármester által hajtott Opel Vectra sorsára kérdezett rá Czeglédi, és arra, hogy az eladásra szánt autó miért mászkál a városban, és miért állt többször az egyik utcában.

 

A Kaczmarski János jegyző válaszolt a kérdésre: még Ipkovich polgármester kérése volt, hogy az autót javítás után bocsássák licitre 2,5 millió forint kiinduló áron, aztán meggondolta magát, hogy ne licitien adják el, hanem majd ő megmondja mennyiért, ám erre nem került sor. A gépkocsi úgynevezett kulcsos autó, amelyet a polgármester engedélyével alkalomszerűen használhatnak a hivatalnokok, a tisztségviselők és a képviselők is. Szakály Gábor lebbentette fel a fátylat a titokzatos éjszakai parkolás hátteréről: Budapesten volt az autóval, és akkor ért haza, amikor már nem volt nyitva a városházi parkoló. (Úgy látszik, ez a Vectra nagyon érdekelheti a polgárokat, ha állandóan rajta tartják a szemüket.)

 

Viszont, ha már a szocialisták felvetették a témát, Molnár alpolgármester – a Vectra eladásának kezdeményezője – megjegyezte, hogy a volt polgármester úgy adta személyi használatba a városi Vectrát, hogy arra a közgyűléstől nem volt felhatalmazása, és ezzel még adóelőírásokat is megszegett.

 

Puskás Tivadar levonta a tanulságot az előző – első – képviselőtestületi ülésből, és most nagyobb eréllyel vezette a közgyűlést, mint az elsőt. Az elején leszögezte, hogy az SZMSZ szerint 5+2+2 perc áll rendelkezésükre a felszólalóknak, kivéve a vezérszónoknak, aki 10 percet beszélhet. A képviselők nem örültek ennek a következetességnek, de így viszonylag sikerült mederben tartani a máskor szanaszét burjánzó szónoklatokat. És személyeskedésre se maradt túl sok idő.

 

A közgyűlés délutánján hozott döntésekről – elsősorban a jövő évi díjemelésekről – a holnapi sajtótájékoztató után számolunk be.